Beszélgetés Lovász Lászlóval az MTA-n

Facebook
Nyomtatás

Május első napjaiban több fontos esemény történt a Magyar Tudományos Akadémián. Az idei, 200-adik közgyűlésen új vezetőket választottak a tudósok, ennek részleteiről az MTA honlapjának hírei között tájékozódhatnak az érdeklődők.

A közgyűlésen adták át az Akadémiai Díjakat: a díjazottak egyike volt a matematikus Böröczky Károly, az MTA doktora, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet Geometriai Tanszék egyetemi tanára.

A 2026-os év Akadémiai Aranyérmét pedig Lovász Lászlónak ítélték, akinek méltatása ebben a cikkben olvasható, a róla készült youtube-videó pedig itt tekinthető meg.

Mindkettőjüknek szívből gratulálunk!

Lovász László átveszi az Akadémiai Aranyérmet (Nagy Attila Károly fotója, MTA)

2026. május 7-én egy könyvbemutatóra is sor került az Akadémia Nagytermében. Staar Gyula: Egy diszkrét matematikus – Beszélgetések Lovász Lászlóval című kötetéről, amely most jelent meg a Typotex kiadónál, a szerző, valamint Lovász László és Pálfy Péter Pál matematikus beszélgetett a népes hallgatóság előtt. Végül magáról a könyvről kevesebb szó esett, mint a szerző és a könyv címadója pályájának érdekességeiről, amelyekről a közönség Pálfy Péter Pál akadémikus kérdései nyomán kapott képet. A könyv címében a diszkrét matematikus szellemes, találó megnevezés mindkét értelemben nagyon illik Lovász Lászlóra, bizonyára ezért is jöttek el ennyien tisztelői, barátai, kollégái közül.


Staar Gyula matematika-fizika tanári végzettségével, szakmai felkészültségével és emberi kíváncsiságával a Természet Világa egykori főszerkesztőjeként számtalan kiváló interjút készített neves matematikusokkal, fizikusokkal. A beszélgetés elején Pálfy Péter Pál kérdésére elárulta, hogy fontos, hogy jól kell kiválasztani az interjúalanyokat. Emellett mindig arra törekedett, hogy érthetően közvetítsen a tudósok és az olvasók között, és hogy írásai irodalmilag is elfogadhatók legyenek. Ezek mentén születtek meg az évek során kiadott interjúkötetei.

Fiatalon még a szerencse is mellé szegődött, hiszen egyik legelső interjúját több mint fél évszázaddal ezelőtt Paul Dirac-kal, a Nobel-díjas angol fizikussal készíthette Budapesten, talán ez is adott motivációt a későbbi hivatásához. (A könyvbemutató programjának legvégén derült csak ki, hogy az MTA ikonikus fotósa, Szigeti Tamás készítette ezen az első interjún a fényképeket, erről Staar Gyula nem is tudott. A későbbi években pedig rengeteg közös munkájuk volt, és ebben a cikkben is többségükben az ő képei szerepelnek, mint ahogy a most bemutatott könyvben is.)

konyvbemutato
Szigeti Tamás, Staar Gyula, Pálfy Péter Pál és Lovász László beszélgetnek a könyvbemutató végén

Egy másik, jól kiválasztott interjúalany volt Simonyi Károly fizikus professzor. Vele több tízórányi felvétel készült, és rengeteg kézzel írt oldal a kérdező akkori spirálfüzeteiben. Az eredmény könyv formájában is megjelent (Megszállottak, Typotex, 1995).

Lovász Lászlóval pályafutása során többször is beszélgetett Staar Gyula, a most megjelent kötet hét interjút fog egybe, közöttük már korábban megjelenteket is. A szerző úgy nyilatkozott, Lovásszal nagyon jó interjút készíteni, mert ő még a buta kérdésre is okos választ tud adni. Ő az a kivételes tudós, aki szinte nyomdakészen fogalmaz.

A beszélgetésben természetesen Lovász professzor történetei is előkerültek, a Szegeden és az Amerikában töltött évekből, a Nemzetközi Matematikai Unióban, vagy az MTA elnökeként vállalt szerepeiről, törekvéseiről az ellentétek feloldásáért.

A könyv első, 1979-es interjújában szó volt arról, hogy a matematikusok kapcsolattartása egymással elsősorban telefonon történik. A 2006-os írásban ugyanerre a kérdésre már a válasz: az internet. És már 2006-ban érintették a kvantumszámítógépek problémakörét!

Ma pedig az egyik legfontosabb kérdés a mesterséges intelligencia jövője a matematikában. Ugyanis az AI-nak már nem gond megoldani egy KöMaL vagy egy Schweitzer versenyfeladatot. Lovász reményei szerint néhány évig még a kérdéseket a matematikusok fogják feltenni.

Staar Gyula elárulta, hogy ő a tudósok feleségeinek történetére is kíváncsi, hogyan tudják támogatni egy életen keresztül a párjukat, az ő szemszögükből mire lehet jobban rálátni? Simonyi Károly feleségével készített is többórányi interjút, ez nemrég jelent meg a Forrás c. folyóiratban. Lovász László felesége, Vesztergombi Katalin ráadásul maga is matematikus, aki valószínűleg karrierje egy részét feladta családjáért: Staar szeretné egyszer őt is meginterjúvolni.

A kellemes, kötetlen beszélgetés végén a közönség is kérdezhetett, és szinte mindenki dedikáltatta a kötetét. Többen ott maradtak még pár szót váltani a pódiumbeszélgetés résztvevőivel. Az ilyen alkalmak hozzák közelebb egymáshoz azokat, akik a tudományt művelik, akik erről hitelesen tájékoztatnak és azokat, akik bíznak bennük.

A rovat ajánlott cikkei
2026-ban Róka Sándor megkapta a Nemzeti Matematikai Versenyek Világszövetségének Erdős Pál-díját. A díjátadó júliusban esedékes. A hivatalos indokláson túli szakmai eredményei, egész eddigi munkássága miatt is jogos a magyar matematikát is megtisztelő elismerés.
A Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlésének ünnepi ülésén adták át az Akadémiai Aranyérmet és az Akadémiai Díjakat. A Közgyűléshez kapcsolódóan a Matematikai Tudományok Osztályának rendezvényén is számos rangos tudományos díjat és elismerést osztottak ki.
Berzsenyi György (1938–2026) amerikai-magyar matematika professzor hosszú betegeskedés után június 4-én elhunyt. Regénybe illő élete méltó volt őseihez, és rengeteget adott utódainak. A képen feleségével, Kay-jel látható.
A 2026-os Európai Lány Matematika Diákolimpia versenyzői, Sárdinecz Dóra, Zhai Yufan, Velich Nóra helyettes csapatvezető, Varga Vivien és Bodor Noémi a nevekkel díszített magyar zászlóval.
Áprilisban nemzetközi konferenciát rendeztek Debrecenben, témája a matematika és az informatika didaktikai kutatásainak bemutatása és megbeszélése volt. A szervezőbizottságból Báró Emőke tudósított az eseményről.
Hírlevél feliratkozás