A matematika érettségi követelményeinek változása 2024-től – II. rész

Facebook
Nyomtatás

A cikksorozat első részében közölt feladatok megoldása itt található. A mostani, második részben a Számelmélet, algebra témakör változásairól lesz szó. Először bemutatjuk az érettségi követelmények változását táblázatos formában. A táblázatban (piros színnel) jelezzük az újonnan megjelenő követelményeket és a törölt ismereteket is. (Ha egy követelmény átkerült középszintről emelt szintre, akkor azt csak a középszinten jelöljük kihúzással, hiszen eddig is része volt az emelt szintű követelményeknek.) A táblázat után a legfontosabb változásokat röviden megmagyarázzuk, értelmezzük, indokoljuk. Ezután a középszinten is újdonságnak számító ismeretek esetén mutatunk néhány olyan feladatot, amit a követelmények alapján el tudnánk képzelni egy feladatsorban. Hangsúlyozzuk, hogy ezek személyes elképzelések, az érettségi feladatokat összeállító bizottság nyilvánvalóan saját ötletei és szakmai meggyőződése szerint fog dolgozni.

2. Számelmélet, algebra

 
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
  Középszint Emelt szint
2.1 Alapműveletek Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is).
Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás).
 
2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatóság alapvető fogalmait (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám).
Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni.
Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat.
Tudja megfogalmazni a számelmélet alaptételét.
Bizonyítsa, hogy végtelen sok prímszám van.
2.2.1 Oszthatóság Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. Tudjon összetett oszthatósági feladatokat megoldani.
Tudja meghatározni természetes számok pozitív osztóinak számát.
2.2.2 Számrendszerek Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből \(n\) alapú (\(n ≤ 9\)) számrendszerbe és viszont. Ismerje a helyiértékes írásmódot. Tudjon \(n\) alapú (\(n ≤ 9\)) számrendszerben felírt számokat összeadni és kivonni.
2.3 Racionális és irracionális számok Tudja definiálni a racionális és irracionális számokat, és ismerje ezek kapcsolatát a tizedestörtekkel. Adott \(n(n\in N)\) esetén tudja eldönteni, hogy \(\sqrt{n}\) irracionális szám-e.
Bizonyítsa, hogy \(\sqrt{2}\) irracionális szám.
Tudja meghatározni tizedestört alakban megadott racionális szám közönséges tört alakját.
2.4 Valós számok Ismerje a valós számkör felépítését (\(\mathbf{N}\), \(\mathbf{Z}\), \(\mathbf{Q}\), \(\mathbf{Q^*}\), \(\mathbf{R}\)), valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát.
Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen.
Ismerje és használja a nyílt és zárt intervallum fogalmát és jelölését.
Ismerje az abszolútérték definícióját.
Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal.
Tudjon adott helyiértékre vonatkozóan helyesen kerekíteni.
Tudja, hogy mit értünk adott műveletekre zárt számhalmazokon.
2.5 Hatvány, gyök, logaritmus Tudja értelmezni a hatványozást racionális kitevő esetén. Ismerje a permanencia elvet.
Tudja szemléletesen értelmezni az irracionális kitevőjű hatványt.
  Ismerje és használja a hatványozás azonosságait.

Bizonyítsa a hatványozás azonosságait konkrét alap és pozitív egész kitevő esetén.
Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén.
  Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait.
Definiálja és használja a \(\sqrt{n}\) fogalmát.
Bizonyítsa a négyzetgyökvonás azonosságait.
Ismerje és alkalmazza a gyökvonás azonosságait.
  Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát. valamint a logaritmus azonosságait.
Tudjon áttérni más alapú logaritmusra.

Tudja kiszámolni tetszőleges alapú logaritmus értékét 10-es alapú logaritmus segítségével.
Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a szorzat, a hányados és a hatvány logaritmusára vonatkozó azonosságokat.
Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a más alapú logaritmusra való áttérés szabályát.
2.6 Betűkifejezések   Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját.
2.6.1 Nevezetes azonosságok Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések
kifejtését, illetve szorzattá alakítását:
\((a + b)^2\), \((a – b)^2\), \(a^2 – b^2\).
Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása).
Tudja alkalmazni feladatokban az \(a^n – b^n\), illetve az \(a^{2n+1} + b^{2n+1}\) kifejezés szorzattá alakítását.
2.7 Arányosság Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat.
Ismerje és tudja feladatokban alkalmazni az arányosság fogalmát.
Ismerje és tudja feladatokban alkalmazni a százalék fogalmát.
 
2.7.1 Százalékszámítás    
2.8 Egyenletek,
egyenletrendszerek,
egyenlőtlenségek,
egyenlőtlenség-rendszerek
Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát.
Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket:
mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése, értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata.
Tudja meghatározni szöveges feladatban szereplő változók értelmezési tartományát és a feladat eredményét összevetni a feladat szövegével.
 
2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában.  
Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket és elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszereket megoldani. Tudjon paraméteres elsőfokú egyenleteket megoldani.
Tudjon elsőfokú, háromismeretlenes egyen­let­rend­sze­re­ket megoldani.
Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Ismerje a másodfokú egyenlet diszkriminánsának fogalmát, és a diszkrimináns előjele és a (valós) megoldások száma közötti összefüggést.
Ismerje és alkalmazza a másodfokú egyenlet megoldóképletét.
Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét.
Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot.
Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani.
Tudjon egyszerű másodfokú egyenletrendszereket megoldani.
Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét.

Igazolja és alkalmazza a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket.
Tudjon másodfokú paraméteres egyenleteket megoldani.

Tudjon törtes egyenleteket megoldani.

Tudjon egyszerű másodfokú egyenletrendszereket megoldani.
Magasabb fokú egyenletek Tudjon egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenleteket megoldani. Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletet, egyenletrendszereket megoldani.

Tudjon értelmezési tartomány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható összetett feladatokat megoldani.
Négyzetgyökös egyenletek Tudjon \(\sqrt{x+b}=cx+d\) típusú egyenleteket megoldani. Tudjon legfeljebb két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani.
2.8.2 Nem algebrai egyenletek    
Abszolútértékes egyenletek Tudjon \(|ax + b| = cx + d\) típusú egyenleteket megoldani. Tudjon összetett egyszerű abszolútértékes egyenleteket algebrai úton megoldani.
Exponenciális egyenletek

Logaritmusos egyenletek
Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő exponenciális egyenleteket megoldani.

Tudjon exponenciális folyamatokkal kapcsolatos problémákat felismerni, modellezni és megoldani.
Tudjon összetett exponenciális egyenleteket, egyenletrendszereket megoldani.

Tudjon egyszerű logaritmusos egyenleteket megoldani.
Trigonometrikus egyenletek Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő,  és másodfokúra visszavezethető trigonometrikus egyenleteket megoldani.
2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Tudjon egyszerű első- és másodfokú, valamint törtes egyenlőtlenségeket és egyszerű egyenlőtlenség-rendszereket megoldani. Tudjon első és másodfokú egyen­lőt­len­ség-rend­sze­re­ket megoldani.
Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, törtes, exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenlőtlenségeket megoldani.
2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek Ismerje két pozitív szám számtani és mértani közepének
fogalmát, kapcsolatát, használatát.
Ismerje \(n\) két pozitív szám számított középértékeit (számtani, mértani, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket.
Bizonyítsa, hogy

\(\displaystyle\dfrac{a+b}{2}≥\sqrt{ab}\), ha \(a\), \(b\in \mathbb{R}^{+}\).

Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép
közötti összefüggés alapján.

Mint látható, kevés érdemi változás történt ebben a témakörben. Kikerült a követelmények közül, vagy egyszerűsödött több megoldandó egyenlet-típus. Középszinten valódi újdonságot a kettestől eltérő alapú számrendszerek ismeretének megjelenése jelent. Hangsúlyozni kell, hogy a logaritmus fogalma továbbra is fontos, tanítandó ismeret, csak a logaritmus azonosságai nem képezik a követelmények részét. Az exponenciális folyamatok, ezek modellezése és megoldása eddig is (kimondatlan) része volt a követelmények, 2024-től várhatóan gyakrabban fognak ilyen feladatok megjelenni a középszintű érettségin. (De már az idei, 2023. évi májusi magyar nyelvű feladatsor 15. feladata is jó példa, középszinten ehhez hasonló problémákra kell számítani a jövőben.)

Egy további példa az exponenciális folyamatokkal kapcsolatos feladatokra szintén idén májusban az idegen nyelvű (és így talán kevesebb figyelmet kapó) középszintű feladatsor 17. feladata:

1. A 2018-as esztendőben az \(A\) kisüzem 500 millió forint, a \(B\) kisüzem 400 millió forint értékű terméket állított elő. A hosszú távú fejlesztési tervek szerint az A üzem évi 5%-kal, a \(B\) üzem évi 6%-kal növeli a termelési értékét.

a) Számítsa ki, hogy a tervek szerint a következő 20 év alatt (2019-től 2038-ig) összesen hány millió forint értékű terméket állítanak elő az \(A\) üzemben!

Egy gazdasággal foglalkozó portálon nyilvánosságra hozták a fenti terveket. A cikkhez kapcsolódó fórumon vita bontakozott ki. Az egyik hozzászóló szerint a következő időszakban évről évre egyre kisebb lesz a két üzem éves termelési értéke közötti különbség.

b) Számítsa ki a megadott táblázat hiányzó adatait, és igazolja, hogy ez a kijelentés nem igaz!

  2018 2019 2020 2021
\(A\) üzem termelésének értéke (millió Ft) 500      
\(B\) üzem termelésének értéke (millió Ft) 400      

A vitafórum egy másik résztvevője szerint éppen ellenkezőleg: a két üzem éves termelési értéke közötti különbség az évek múlásával egyre nagyobb lesz, és a \(B\) üzem termelési értéke soha nem fogja meghaladni az \(A\) üzem termelési értékét. Egy harmadik hozzászóló szerint ez sem igaz.

c) Számítsa ki, hogy melyik évben éri utol a \(B\) üzem termelésének értéke az \(A\) üzem termelésének értékét! (Feltételezzük, hogy a termelések értéke valóban a tervek szerint alakul.)

Egy idei (szintén az idegen nyelvű feladatsorban szereplő) emelt szintű feladat alapján annak akár középszinten is szerepeltethető változata:

2. Az interneten található adatok alapján a napenergiát elektromos energiává alakító eszközök maximális összteljesítményének magyarországi alakulását az alábbi táblázat szemlélteti (megawattban mérve).

év 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
összteljesítmény (MW) 12 35 77 168 225 300 640 1277

a) Tételezzük fel, hogy az összteljesítmény évről évre ugyanannyiszorosára nőtt. 2013-tól 2019-ig évente hány százalékkal kellett volna növekednie az összteljesítménynek ahhoz, hogy 12 MW-ról 1277 MW-ra emelkedjen ezen időtartam alatt?

A maximális összteljesítmény alakulását exponenciális növekedésűnek feltételezve egy táblázatkezelő program a táblázatban megadott adatok alapján a \[c(x)=17{,}84\cdot 1{,}848^x\] közelítő összefüggést adja, ahol \(x\) a 2012 óta eltelt évek száma (\(x\) természetes szám), \(c(x)\) pedig MW-ban adja meg a maximális összteljesítményt a modell szerint.

b) A kapott modell alapján hány százalékkal nő évről évre a maximális összteljesítmény?

c) Hány százalékkal tér el a 2018. évi 640 MW-os adattól a modell alapján kiszámítható 2018-as érték?

d) Ha a modellt hosszútávon is érvényesnek gondoljuk, akkor melyik évben éri el a maximális összteljesítmény a 40 000 MW-ot?

Ezekből az adatokból más típusú feladatot is készíthetünk, amely emelt szinten biztosan kitűzhető lenne, de talán a középszintű követelményeknek is megfelel:

3. Rendelkezésünkre állnak az alábbi adatok a napenergiát elektromos energiává alakító eszközök maximális összteljesítményének magyarországi alakulásáról.

év 2013 2019
összteljesítmény (MW) 35 1277

Tételezzük fel, hogy az összeteljesítmény exponenciálisan alakul a \[c(x)=a\cdot b^x\] hozzárendelés alapján, ahol \(x\) a 2012 óta eltelt évek száma (\(x\) természetes szám), \(c(x)\) pedig MW-ban adja meg a maximális összteljesítményt. Számítsa ki \(a\) és \(b\) értékét!

A feladatok megoldása hamarosan megjelenik az Érintő Facebook-oldalán.

Csapodi Csaba
ELTE TTK Matematikatanítási és Módszertani Központ
Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Módszertani Osztály

A rovat ajánlott cikkei
Pillanatkép a mesterséges intelligenciáról, hibázhatnak-e a kutatók, interaktív játékok matekórákra, tanítási segédanyagok, foglalkozások, MI-módszertan, „így tanítanánk mi”, és játékok minden mennyiségben – ez mind az idei novemberi Varga Tamás Módszertani Napokon!
Fantasztikus a Táncsicsba járni ma is, tanárként részt venni ebben a folyamatban még annál is csodálatosabb érzés. Látni, ahogy a diákjaink évről évre fejlődnek. Segíteni őket mindenben tanárként, osztályfőnökként, szinte barátként. Megélni napról napra ezt az alkotómunkát az ország – szerintünk biztosan(!) – egyik legjobb matematika-fizika-informatika munkaközösségében itt, a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban.
2025 júliusának elején Miskolcon tartotta meg éves matematikatanári találkozóját, a Rátz László Vándorgyűlést a Bolyai János Matematikai Társulat.
Még a legjobb diáknak is nagy stressz, hogy jól teljesítsen egy-egy tanulmányi versenyen. Vajon hasonló helyzetben a saját tanára meg tudná-e oldani a feladatokat? Ezt is gyakorolhatják évről évre a matematikát tanítók országos vándorgyűlésén részt vevő pedagógusok.
A Lányok Európai Matematikai Diákolimpiáját, az EGMO-t 2025. április 11. és 17. között tartották Koszovóban. A magyar csapat szép eredménnyel, egy arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel tért haza, az összes ország között a 8., a 35 európai ország között pedig a 4. helyet szerezték meg. Kiss Melinda és Kocsis Anett csapatvezetők kiegészítették beszámolójukat az EGMO 2025 fela­da­tai­val és a magyar versenyzők néhány megoldásával...
Hírlevél feliratkozás