tudomány-népszerűsítés
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
2023 márciusában a Bolyai János Matematikai Társulat és 70 önkéntes az ország 7 helyszínén rendezte meg a Matek az Utcán eseményt, amiről az Érintő is beszámolt. A kezdeményezés a Matematika Nemzetközi Világnapját (3.14) ünnepli. Képünkön a tavalyi ceglédi flashmob drónfelvétele. A nagy sikerre való tekintettel jövőre is lesz Matek az Utcán.
Épp e napokban zajlik (és december 18-án zárul) a Bolyai János Matematikai Társulat APP&X pá­lyá­za­tá­nak közönségszavazása. A pályázat elnevezése arra utal, hogy Bolyai János a nemeuklideszi geometria felfedezését az „Appendix – A tér tudománya” című ta­nul­má­nyá­ban írta le részletesen. A pályázatra 238 pályamű érkezett az alsó tagozatosoktól a középiskolás diákokig az ország minden tájáról. A zsűri (amelynek tiszteletbeli elnöke Szilágyi Áron, háromszoros olimpiai bajnok vívó) a közönségdíjon kívül 9 alkotást díjaz. Részletesebben….
Ez micsoda? – kérdezték tőlem gyerekek és szülők, akik egy közös adventi készülődésen oda­se­reg­let­tek körém, amikor meglátták előttem a színes szívószálakat és gumikarikákat, amikből valami különös térbeli szerkezet kezdett kialakulni. Amikor megmondtam, hogy ez egy tensegrity szerkezet, akkor megint csak az volt a kérdés: Az meg micsoda? Aki szeretne ilyet készíteni a karácsonyfára, az olvassa el Gáspár Merse Előd írását.
Idén júniusban 14. alkalommal tartották meg a Bolyai Borkóstolót, a szegedi matematikusok immár hagyománnyá vált, érdekes matematikával és kötetlen társasjátékozással színesített (bor)kulturális alkalmát. A jó hangulatú „matekos borkóstolón” legutóbb Makay Géza szolgáltatta a matematikai tartalmat, a borokról pedig Varga Zoltán Gábor, a BorPont cég tulajdonosa mesélt érdekességeket. Örömmel lát a következő alkalommal minden érdeklődőt a szervező, Győrffy Lajos.
Itt nem talál az olvasó semmit az aktuális káoszról, fraktálokról, hálózatokról (ki emlékszik már a katasztrófaelméletre…); a cél kifejezetten néhány fogalom alaposabb megismertetése, nem a villogás. Valóban lehet a matematika legfontosabb jellemzőjének tartani ezt. Szerzőnk számos példán mutatja meg, hogy ha megértjük a lényegét, megoldhatatlannak tűnő feladatok vizsgálatában is előbbre juthatunk.
Lottó, lóverseny, káosz, játékelmélet, Google, sorbanállás, hídszerkezetek vagy könyvelés: mi bennük a közös? A matematika! A szórakoztató stílusban megírt 100 rövid írás mindegyike arra példa, hogy a matematika segítségével olyan dolgokat tudhatunk meg a világról, mint sehonnan máshonnan. A száz közül kiválasztottunk egyet ízelítőül. Lehet, hogy sokaknak ismerős a téma, de a további 99 között bizonyára van meglepő újdonság is az olvasónak.
,,A könyvben felsorolt játékokat és ötleteket szórakoztatásnak szántuk, ezért csakis jókedvűen érdemes kipróbálni őket. De akármennyire élvezitek is, ne vidd túlzásba!” Boltban, utcán, orvosnál, akár a fürdőkádban is előkerülhetnek ezek a feladványok, hiszen a matek a mindennapi életünk része, valóban mindenhol megtalálható. Kőkúti Ágnes ajánlja Rob Eastaway és Mike Askew: Matek mindenhol c. könyvét.
A HVG Okoskönyvek sorozatának két „matekkal” foglalkozó könyvét olvastam el. Mindkettőt Johnny Ball írta. Az első, a Matekmágusok 2012-ben, a második, a Gondolj egy számra 2013-ban jelent meg magyarul. A kiadó a sorozatot 8–12 éveseknek ajánlja. – A könyveket elolvasta és véleményezte Gyenes Gábor.
Edward Frenkel: Csók és matek – a világ rejtett szíve (Love and math) című könyve meglepően nagy sikert aratott Amerikában. Magyarul a TypoTeX Kiadó jelentette meg 2016-ban, Tusnády Gábor fordításában. A könyvhöz Stipsicz András írt ajánlót.
A Természet Világa ismeretterjesztő folyóirat 2017. augusztusi számában jelent meg Besenyei Ádám és Csomós Petra A gyorshajtástól az időjárásigKalandok az alkalmazott matematikában című írása, mely közérthető módon, játékos példákon keresztül vezeti be az olvasót a dif­fe­ren­ci­ál­e­gyen­le­tek izgalmas világába.
Cédric Villani 1973-ban született francia matematikus, aki 2010-ben elnyerte a Fields-érmet a Boltzmann-egyenletről és a Landau-csillapításról szóló tételeiért. Nemcsak kiemelkedő ma­te­ma­ti­kus, hanem sikeres közszereplő is: több évig volt a párizsi H. Poincaré Intézet igazgatója, és 2017-től a Macron-párt parlamenti képviselője. Itt látható TED-előadása 2016-ból. A Typotex kiadónál nemrég megjelent könyve – mint maga a szerző – nem mindennapi.
A programozás ma már egyre inkább életünk természetes része. Ennek a 112 oldalas, gazdagon illusztrált és színes könyvnek a célja az, hogy a gyermekek minél korábban megbarátkozzanak a programozással kapcsolatos általános fogalmakkal és alapelvekkel. A szerző Linda Liukas, Helsinkiben élő programozó, író és illusztrátor, aki 2013-ban megkapta a Ruby programozói közösség legrangosabb díját, a Ruby Hero díjat, de büszkén viseli a Finnország Digitális Bajnoka címet is. A mesés történeteket és játékos feladatlapokat együtt olvasták és ajánlják: Lóczi Lajos és kislánya, Lóczi-Nagy Gemma.
Ruby unatkozik. A papája megígérte neki, együtt fognak számítógépezni, amikor hazaér. De még nem ért vissza, ezért Ruby úgy dönt, hogy addig egyedül játszik a számítógépen. Beírta a jelszót, de észrevette, hogy nincs kurzor! Hirtelen a számítógép fehér Egere szipogott egyet. „Mi a baj?” - kérdezi Ruby. „Kurzor ma nem válaszol az üzeneteimre!” - válaszolja szomorúan Egér. Ruby ezért úgy dönt, hogy segít megkeresni Kurzort. Összehúzza magát és bemászik Egér után a számítógépbe... A könyvről egy másik kiváncsi kislány írt, Lóczi-Nagy Gemma.
Schiller Róbert: A kételkedés gyönyörűsége című könyvét 2017-ben adta ki a Typotex kiadó. A szerző, aki abban az évben „Az év ismeretterjesztő tudósa” lett, sokfelé kapcsolódó szaktárgyának, a fizikai kémiának az ismerete mellett elképesztő mennyiségű történelmi, művészettörténeti, sőt filológiai tudással rendelkezik. Ismeretterjesztő írásainak gyűjteménye matematikáról és matematikusokról szóló írásokat is szép számmal tartalmaz. Tóth János ezekből a cikkekből szemezgetve, saját gondolatait is hozzátéve csinál kedvet a könyv elolvasásához.
Darvas Ferenc nem matematikus, és azt hiszem, nem rendelkezik különleges fejszámoló adott­sá­gok­kal sem. Darvas Ferenc zeneszerző. És szabadidejében fejszámoló trükköket konstruál. Egyik fő produkciója az, amikor 4- vagy 5-jegyű számokat szoroz össze zongorán. Nézi a kottatartóra tett két számot, időnként a bil­len­tyű­zet­re pillant, s mi egy kicsit imp­resszi­o­nis­ta, kicsit dzsesszes, a feszült koncentráció kontrasztjaként könnyed zenét hallunk. S mire a rögtönzött darabnak vége, kész az eredmény. Igazi világszám. Nemrég megjelent könyvecskéjéről, a Számcirkuszról Wettl Ferenc írt recenziót.
Carol Vorderman elismert matematikus és kedvelt televíziós műsorvezető Nagy-Britan­ni­á­ban, továbbá David Cameron ta­nács­a­dó­ja volt a jövő matematikaoktatását illetően. Szülőként átérezte azt a problémát, milyen nagy gondot okozhat egy családban, ha a gyermek küszködik egy matematikafeladat megoldásával, és mennyire fontos, hogy a szülő ilyenkor segítséget tudjon nyújtani neki. Könyve szülőknek és gyerekeknek (9-től 18 éves korig) egyaránt nagy hasznára válhat. A szerző célja annak igazolása, hogy mindenki megértheti a matematikát.
Palugyai István több mint negyven év újságírói tapasztalattal a háta mögött nemrég jelentette meg 62 interjút tartalmazó válogatását a tudomány világából. Az interjúalanyok egy része Nobel-díjas, vagy jelentős külföldi tudós, fizikusok, vegyészek, orvosok között „a matek Lady Gagája”, Cédric Villani francia és Jin Akyiama japán matematikus.
Hogyan képesek megvédeni modern tár­sa­dal­mun­kat a számok? Hogyan lehetséges az, hogy technikai civilizációnk léte vagy nem léte múlik olyan dolgokon, amelyek csak a képzeletünkben léteznek? Ilyen kérdéseken gondolkodik Moldvai Dávid, aki egy azok közül, akik szerint a matematikusok világa meglehetősen elvont és furcsa. A „kívülálló”, akit az információelmélet és a kriptográfia érdekel, elindította a youproof.hu blogot. Olvassák, érdemes!
Daniel Tammet: Számokban létezünk című könyve már szerepelt az Érintő előző számában, most egy teljesen más recenziót olvashat róla az érdeklődő, az előzőt egy gyógypedagógus írta, ezt pedig egy matematikus, Ruzsa Imre. Ezért neki egészen más dolgok jutnak az eszébe ugyanarról a műről. Véleménye szerint: „A könyv műfaja: vegyesfelvágott; szerző olvas mindenfélét, erről mindenféle eszébe jut, és ezeket leírja. Sokfélét összeolvas és élénken jár a fantaziája, úgyhogy a könyv általaban szó­ra­koz­ta­tó.”