tudomány-népszerűsítés
Ruby unatkozik. A papája megígérte neki, együtt fognak számítógépezni, amikor hazaér. De még nem ért vissza, ezért Ruby úgy dönt, hogy addig egyedül játszik a számítógépen. Beírta a jelszót, de észrevette, hogy nincs kurzor! Hirtelen a számítógép fehér Egere szipogott egyet. „Mi a baj?” - kérdezi Ruby. „Kurzor ma nem válaszol az üzeneteimre!” - válaszolja szomorúan Egér. Ruby ezért úgy dönt, hogy segít megkeresni Kurzort. Összehúzza magát és bemászik Egér után a számítógépbe... A könyvről egy másik kiváncsi kislány írt, Lóczi-Nagy Gemma.
Schiller Róbert: A kételkedés gyönyörűsége című könyvét 2017-ben adta ki a Typotex kiadó. A szerző, aki abban az évben „Az év ismeretterjesztő tudósa” lett, sokfelé kapcsolódó szaktárgyának, a fizikai kémiának az ismerete mellett elképesztő mennyiségű történelmi, művészettörténeti, sőt filológiai tudással rendelkezik. Ismeretterjesztő írásainak gyűjteménye matematikáról és matematikusokról szóló írásokat is szép számmal tartalmaz. Tóth János ezekből a cikkekből szemezgetve, saját gondolatait is hozzátéve csinál kedvet a könyv elolvasásához.
Darvas Ferenc nem matematikus, és azt hiszem, nem rendelkezik különleges fejszámoló adott­sá­gok­kal sem. Darvas Ferenc zeneszerző. És szabadidejében fejszámoló trükköket konstruál. Egyik fő produkciója az, amikor 4- vagy 5-jegyű számokat szoroz össze zongorán. Nézi a kottatartóra tett két számot, időnként a bil­len­tyű­zet­re pillant, s mi egy kicsit imp­resszi­o­nis­ta, kicsit dzsesszes, a feszült koncentráció kontrasztjaként könnyed zenét hallunk. S mire a rögtönzött darabnak vége, kész az eredmény. Igazi világszám. Nemrég megjelent könyvecskéjéről, a Számcirkuszról Wettl Ferenc írt recenziót.
Carol Vorderman elismert matematikus és kedvelt televíziós műsorvezető Nagy-Britan­ni­á­ban, továbbá David Cameron ta­nács­a­dó­ja volt a jövő matematikaoktatását illetően. Szülőként átérezte azt a problémát, milyen nagy gondot okozhat egy családban, ha a gyermek küszködik egy matematikafeladat megoldásával, és mennyire fontos, hogy a szülő ilyenkor segítséget tudjon nyújtani neki. Könyve szülőknek és gyerekeknek (9-től 18 éves korig) egyaránt nagy hasznára válhat. A szerző célja annak igazolása, hogy mindenki megértheti a matematikát.
Palugyai István több mint negyven év újságírói tapasztalattal a háta mögött nemrég jelentette meg 62 interjút tartalmazó válogatását a tudomány világából. Az interjúalanyok egy része Nobel-díjas, vagy jelentős külföldi tudós, fizikusok, vegyészek, orvosok között „a matek Lady Gagája”, Cédric Villani francia és Jin Akyiama japán matematikus.
Hogyan képesek megvédeni modern tár­sa­dal­mun­kat a számok? Hogyan lehetséges az, hogy technikai civilizációnk léte vagy nem léte múlik olyan dolgokon, amelyek csak a képzeletünkben léteznek? Ilyen kérdéseken gondolkodik Moldvai Dávid, aki egy azok közül, akik szerint a matematikusok világa meglehetősen elvont és furcsa. A „kívülálló”, akit az információelmélet és a kriptográfia érdekel, elindította a youproof.hu blogot. Olvassák, érdemes!
Daniel Tammet: Számokban létezünk című könyve már szerepelt az Érintő előző számában, most egy teljesen más recenziót olvashat róla az érdeklődő, az előzőt egy gyógypedagógus írta, ezt pedig egy matematikus, Ruzsa Imre. Ezért neki egészen más dolgok jutnak az eszébe ugyanarról a műről. Véleménye szerint: „A könyv műfaja: vegyesfelvágott; szerző olvas mindenfélét, erről mindenféle eszébe jut, és ezeket leírja. Sokfélét összeolvas és élénken jár a fantaziája, úgyhogy a könyv általaban szó­ra­koz­ta­tó.”
Ellentétben számos excentrikus matematikus önéletrajzával, Mark Kac: Enigmas of Chances (A véletlen rejtélyei) című könyve biztos ízléssel és finom humorral ötvözi a különböző összetevőket: matematikát (beleértve a matematikai fizikát), történelmet, családot és a kollégákat. Simonovits András írása nyomán kicsit bepillanthatunk a 20. század matematikatörténetébe is.
Stefan Buijsman nemrég megjelent könyvének alcíme: Matematika a mindennapokban, egyszerűen, érthetően. Ez a könyv kellemes meglepetés: friss, jól olvasható és nem tartalmatlan. Az egyik oka ennek (a képletek mellőzése mellett) az a tény, hogy nagyon sok történeti, filozófiai vagy éppen kulturális antropológiai tudásra támaszkodva beszél a matematika mibenlétéről, alkalmazhatóságáról, szépségéről. Érdeklődő ifjúnak, tanárnak, sőt matematikusnak is ajánlja Tóth János.
Az egyik legjobb tudományos népszerűsítő könyv, amelyet valaha olvastam. Bölcs, szellemes, időszerű. – írta az Érintőben 2020-ban az angol nyelvű könyvről Simonovits András. A könyv most megjelent magyar nyelven is, Gyárfás Vera fordításában. A véletlen rejtélyei…
Mordechai Ben-Ari, az izraeli Weizmann Institute of Science professzora egy igazi matematikai gyöngyszemmel ajándékozta meg az olvasókat. Matematikai meglepetések című könyve a matematika számos területéről mutat be olyan, jellemzően kevésbé ismert összefüggéseket, kapcsolódási pontokat, amelyek mind a középiskolai, mind az egyetemi oktatást megszínesíthetik. Bárki szabadon letöltheti a könyvet, olvasása Bozóki Sándor szerint óriási élmény.
A könyv nagyon szenvedélyes, inspiráló, nehéz letenni. Csodás példákon keresztül mutatja be, hogy az egész világot behálózzák a matematikai struktúrák. A címhez hűen, az oldalszámokon kívül, számjeggyel leírt számok valóban nincsenek benne, betűkkel leírva is csak pár helyen… Ha ebben a stílusban tanítanák az iskolában a matematikát, akkor valószínűleg kevesebben fordulnának el ettől a tárgytól – véli egy iskolás olvasó, Lóczi-Nagy Gemma. (Milo Beckman könyvéről két párhuzamos recenzió is készült, érdemes elolvasni a másikat is.)
Dworák Bence nagy kedvet csinál Milo Beckman könyvének elolvasásához (aki pedig egy fiatalabb olvasó véleményére is kiváncsi, az kattintson ide). A Matematika számok nélkül a matematika lényegét igyekszik megragadni és közelebb hozni a hétköznapi olvasókhoz. A 28 éves manhattani születésű amerikai szerző rendkívül nyitott és kommunikatív, szenvedélyesen mesél a világ nagy összefüggéseiről, szereti a képszerű példákat. A matematikát egy nagy faként képzeli el, amelynek a törzsét az iskolában mindenki által megtanult matematikai fogalmak alkotják…
Azt hiszem, közös élményünk nekünk, ma­te­ma­ti­ku­sok­nak, hogy időről időre megpróbáljuk elmondani nem­ma­te­ma­ti­kus családtagjainknak, hogy mi az, ami a matematikában szép és izgalmas. Vagyis mi az, ami bennünket annyira lenyűgöz, és oly sok időt töltünk vele. Ilyen fiktív családi beszélgetések adják a keretét Pintér Gergő ismeretterjesztő könyvének. Biró András ajánlja a Libri kiadásában idén megjelent, laikusoknak és matematikát jobban ismerőknek egyaránt érdekes könyvet.
Fröchlich Viktória ajánlójának tárgya Kereszturi Ákos: Bolygótudomány című, nemrégiben megjelent kötete, amelyben az elmúlt évek, évtizedek felfedezéseinek érdekfeszítő és alapos összefoglalását olvashatjuk a planetológia, azaz a bolygótudomány egyre szerteágazóbb témakörében. A könyv elejétől végéig egzotikus, már-már scifibe illő tájakra kalauzolja olvasóit, feltételezve, hogy már rendelkeznek valamilyen alaptudással mind a csillagászat, mind a földi geológia terén, és tudásukat a Naprendszer égitestjeire is ki szeretnék terjeszteni a 21. századi űrkutatások alapján…
A bolygók élete a csillagászatban teljesen járatlan csillagokat csodálóknak is (és ki ne csodálná az éjszakai égbolt csillagait?) kifejezetten élvezetes olvasmány. Én magam mintha egy regényt olvastam volna, nem tudtam letenni. Az érdekfeszítő, olvasmányos stílus, a tények, az űrutazások és eredményeik ismertetésével, érthető elemzésével, az óvatos feltételezések hangsúlyozásával, a tudománytörténeti háttérrel Földön túli gondolatokat ébresztenek az olvasóban, és elgondolkodtató kérdéseket is felvetnek a Világegyetem és Naprendszerünk múltja és jövője kapcsán. A The Planets nagy sikerű tévésorozat ihlette mű magyar változata az Akkord Kiadónál jelent meg.
„Ültessünk le beszélgetni egy idősebb matematikatanárt, aki már régóta a pályán van, és egy kezdő tanárt, aki nemrég óta él ennek a hivatásnak, és beszélgessünk velük arról, mit jelent számukra a matematikatanítás, és úgy általában ez a hivatás.” Kosztra Gábor ötletével és segítségével indul el áprilisban a Bolyai János Matematikai Társulat podcast sorozata.
A Bolyai János Matematikai Társulat a Nemzetközi π-nap (3.14 azaz március 14 – a Matematika Világnapja) alkalmából ismét „Matek az Utcán” rendezvényt szervez 2024. március 16-án szombaton 10-13 óráig. Tavaly települt ki először ebben a formában a matematika az utcára, amit az ország több városában is élveztek a szervezők és a véletlenül arra járók. Barbarics Márta árult el néhány részletet az idei eseményről.
A cím egy 2024 májusában bemutatott érdekes játékfilmre utal, amelynek főhősnője a Szemerédi-tételből kiindulva bebizonyítja a Goldbach-sejtést (a következtetés nem igaz). A Wikipédia se­gít­sé­gé­vel elolvasható a film leírása, a Goldbach-sejtés és a Szemerédi-tétel, mégsem tartom feleslegesnek a három kérdést egy rövid cikkben tárgyalni – írja Simonovits András.
Nagy érdeklődés kísérte a szegedi SZTE Bolyai Intézetben megtartott Pi-nap elő­a­dá­sait. „Az idei volt az első alkalom, hogy a matematika világnapján a szegedi mate­matikusok kifejezetten a Pi-nap apropóján beszéljenek érdekes matematikáról, ter­mé­sze­te­sen a pi számmal kapcsolatban. A rendezvényre a szójáték kedvéért pizzával, pitével és Piroska szörppel is készültünk, segítségükkel a csütörtök késő délutáni időpont ellenére sikerült megtöltenünk a száz főnél is nagyobb Bolyai-termet." Győrffy Lajos küldte el a beszámolót.