tehetséggondozás
Bencze Mihály és Marius Dragan nemrég megjelent példatárát haszonnal forgathatják az olyan rutinos versenyzők, akik nagy számú eredeti feladat meg­ol­dá­sá­val akarnak további gyakorlatot szerezni. A könyv előszavában azt ígérik a szerzők, hogy a könyv segítséget nyújt középiskolai diákok és egyetemisták számára a nemzetközi versenyekre való felkészítésben. Ennek az elvárásnak a könyv Gyenes Zoltán indoklása szerint csak részben felel meg.
A szerző, B. A. Korgyemszkij (1907–1999) az orosz nyelvű matematikai ismeretterjesztés legfontosabb alakja volt. Nem ez az első könyve magyarul sem, például 1962-ben jelent meg tőle a Matematikai fejtörők. Az ismertetendő könyv viszont az utolsó, amit írt. A feladatok kis történetek formájában jelennek meg, amelyekben az orosz népmesék és szépirodalom számos alakjával találkozunk. Rovatszerkesztőnk, Tóth János nosztalgiával és iróniával fűszerezett kedvcsinálója következik.
zázhárom kosár meggy a raktáron, Meg a tehenek számának négyzete a négyzeten, Összesen kétmillió darab a vidéki piacon. Hány szem meggy van egy kosárban, És mennyi az eladó tehenek száma? Erről a feladványról és egyebekről ír Tóth János Korgyemszkíj: Piruett körzővel. Mesés fejtörők nemcsak iskolásoknak c. könyve kapcsán.
Egész évszázadra – de talán még messzebbre is – visszamenőleg pontosan lehet tudni, hogy az igazán komoly tehetséggondozás motorja a tanár, aki maga köré gyűjti és meg is tartja az érdeklődő diákokat. Ilyen tanár az Elemi matematika mesterfokon c. könyv szerzője, Schultz János is. A tematikus gyűjtemény 357 feladata a hazai és nemzetközi versenyek témaköreit veszi sorra. Kiss Géza méltatja a kötetet.
Idén 60 éve, 1962 szeptemberében indult el Magyarországon az első speciális matematika tagozatos gimnáziumi osztály. Nagyon sokan írtak már róluk, rengeteg interjú készült legendás tagjaival, a nemrég megjelent kiadvány szerzője, Gordon Győri János azonban egy, a teljes osztályra kiterjedő kutatás eredményeit foglalja össze. Legfontosabb kérdése: ötven év távlatából a kutatásban részt vevők hogyan tekintenek vissza a speciális matematika tagozaton töltött éveikre, különösen tehetségpedagógiai szempontból.
Hujter Bálint, Lenger Dániel és Szűcs Gábor a matematikai feladványairól híres Óxisz mesebeli szigetére invitálja a 12 éven felüli olvasót, aki egyúttal Albrechttel, Dürerrel is megismerkedhet (kicsit másképp). A szellemes, játékos pél­da­tá­rat Juhász Péter ajánlja.
Középiskolai tanárként (és persze diákként is) szeretjük az olyan egész együtthatós másodfokú egyenleteket, amelyeknek egész gyökei vannak. A középiskolai tanulmányok során számtalan ilyen egyenlettel találkozunk, és megesik, hogy ezek között valamilyen kapcsolatot is felfedezünk. Tritz Árpád ilyen speciális másodfokú egyenletpárok érdekes kapcsolatát járja körül.
Akár egy középiskolás lány is! Veres Dorottya a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulója, akinek cikke 2025 nyarán megjelent a rangos Acta Mathematica Hungarica folyóiratban. Megkérdeztük tőle, mi volt ennek az előzménye...
A Közép-Európai Matematikai Diákolimpiát 2013 után másodszorra rendezte hazánk, a 18. MEMO-nak idén Szeged adott otthont augusztus 24–30. között. A versenyen a 10 ország csapati között az 5. helyen végeztek a magyarok, ám a mezőnyből kiemelkedett Keresztély Zsófia maximális pontszáma és aranyérme. Gratulálunk a versenyzőknek és a csapat vezetőinek, Kovács Benedeknek és Hegedűs Dánielnek. Következik az ő beszámolójuk.
Második alkalommal is megrendezésre került a LEMMA nyári tábor Szegeden a Bolyai Intézetben, 26 matematika iránt érdeklődő tizenegyedikes fiatal részvételével. A tábor célja az alkalmazott és kutató matematikus pálya minél szélesebb körű megismertetése, bemutatása. A szervező csapat nevében Győrffy Lajos küldött beszámolót a Leendő Magyar Matematikusok Táboráról.
Nemcsak a magyar diákolimpikonok kiemelkedő, 8. helyezéséről (két évtized óta ez a legjobb csapateredményünk), a két arany-, három ezüst- és egy bronzéremről, de a hozzá vezető útról, az olimpiai szakkörről, az újonnan alakult „olimpiai iskoláról” és az edzőtáborokról is sokat megtudhatunk, majd bepillanthatunk abba, milyen is a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia szervezése. Dobos Sándor mindenre kiterjedő beszámolója végén Hraskó András is ír személyes élményeiről. Nézzük tehát a sikerhez vezető utat.
Lehet, hogy nem minden olvasónk ismeri a lemma szó jelentését? De azok a tizenegyedikes diákok, akik részt vettek a szegedi táborban, már biztosan tudják. Lehet, hogy ők a leendő magyar matematikusok vagy csak az a cél, hogy legyen esélye matekozni mindenkinek akárhol, a szegedi Bolyai Intézetben kiválóan megszervezett ötnapos prog­ram­dús tábor rengeteg élményt adott a fiataloknak.
Tritz Árpád 2024 júniusában már írt olyan speciális egész együtthatós másodfokú egyenletpárokról, ahol a konstans tag előjelét megváltoztatva mindkét egyenlet gyökei egész számok. Ebben a cikkben a konstans tag és az elsőfokú tag együtthatójának felcserélésével kapott speciális másodfokú egyenletpárokat tekinti, megvizsgálva, milyen esetekben lehet minden gyök egész. A megoldás módszere itt más, mint előzőleg, felhasználható szakkörön, vagy az emelt szintű érettségire felkészítés során.
Az augusztusban Szegeden lezajlott Közép-Európai Matematika Diákolimpia (MEMO) matematikán kívüli, mégis fontos részét szeretné bemutatni Győrffy Lajos azoknak, akik még sosem voltak ilyen többnapos rendezvényen, és azoknak, akik a jövőben hasonló kísérővetélkedőket szeretnének rendezni egy-egy országos vagy nemzetközi matematikaversenyen. Kezdődhet a kincsvadászat!
A KöMaL fizika versenyzői közül a legjobbaknak már 30 évvel ezelőtt is indított nyári tábort Gnädig Péter, aki tavaly ment végleg nyugdíjba a lap eddigi történetének leghosszabb ideig kitartó fizikus szerkesztője munkaköréből. A táborok tematikáját a MATFUND ala­pít­vány az elmúlt években kiterjesztette a matematika tehetséggondozásra is. Négy táborozó fiatal beszámolóiból idézzük fel a nyári élményeket, amelyekből részleteket közlünk.
Mi minden áll az Ericsson-díj hátterében? Először is egy negyed százada az oktatás iránt elkötelezett világcég, rengeteg szervezőmunka, mintegy száz kivételes, nagyszerű pedagógus, akik elnyerték a díjat, és a róluk szóló lélekemelő kisfilmek, amelyek mostanában már a YouTube-csatornán is megnézhetők. A videók készítéséről most először olvashatnak a 2024-es Ericsson-díjátadóról szóló beszámoló keretében.
2025. júniusában 25. alkalommal adták át az Ericsson-díjakat. Az elismerés célja, hogy reflektorfénybe állítsa azokat a pedagógusokat, akik kiemelkedő munkát végeznek a matematika, a fizika és a digitális kultúra oktatásában, valamint a tehetséggondozásban.
A tudományos diákköri (TDK) mozgalom a magyar felsőoktatás legszélesebb bázisú, legátfogóbb tehetséggondozási formája, az önképzés, az elitképzés és a tudóssá nevelés színtere. A mesterek, témavezető tanárok, kutatók körül kialakuló TDK-műhelyek ösztönző légkörében születik meg a legtöbb tehetséges diák első tudományos élménye. A BME nagy gondot fordít a középiskolások bevonására több tudományterületen is. Burai Pál idén négy diák témavezetője volt a TDK Középiskolás kutatók szekciójában, cikkében saját tapasztalatairól és a különböző iskolákból érkezett tanulókról is olvashatnak.
2024 júniusában jelent meg Szőke Tamás cikkének első része. Ennek bevezetőjét, amelyben részletesen beszámolt a verseny múltjáról és jellegzetességeiről is, érdemes elolvasni, mielőtt rátérnénk a mostani cikk nem kevésbé érdekes feladatának megoldására. A júniusi számban megjelent cikk folytatásaként ismét egy középiskolások számára is érthető Schweitzer-feladat megoldását taglalja a szerző.
A váci Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium egykori diákja, majd tanára és jelenlegi igazgatója, Fábián Gábor jogos büszkeséggel írt le néhány gondolatot iskolája múltjáról, fejlődéséről és tehetséggondozó tevékenységéről. Mára a technikumok között elért matematikai eredményeik kimagaslóak, amint az a történet végén az OKTV-dobogósaik és duplázó döntőseik felsorolásából is látható…