matematikatanítás
„Debrecen mindig elsőrangú szerepet játszott a matematika magyarországi sorsában. Egyetemünk hivatása arról is gondoskodni, hogy folytatódjanak e régi és nemes tradíciók…” Varga Nóra és Vincze Csaba hitelesen, szeretettel és büszkén ismerteti meg az Érintő olvasóival a Debreceni Egyetem Matematikai Intézetének százéves történetét.
A szilárd alapok hiánya megnehezíti az egyetemi szintű matematika tananyag elsajátítását, a sikeres előrehaladást. Ezért kiemelten fontos, hogy szükség esetén időben, hatékony támogatást nyújtsunk a hallgatóknak. Ezt a célt szolgálja a bejövő hallgatók matematikai kompetenciamérése. A Miskolci Egyetemen 2023-ban új koncepció szerint bevezetett szintfelmérésről és a kapcsolódó felzárkóztatásról az egyetem két mate­ma­ti­ka­ok­ta­tó­ja, Homolya Szilvia és Rozgonyi Erika írt.
Az Érintő 2025 márciusi számában Németh Annával – aki közel 30 éve a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium mate­ma­ti­ka­ta­ná­ra – beszélgettünk élet­út­já­ról, innovatív, felfedeztető tanítási stílusáról, aktuális nehézségeiről, kér­dé­se­i­ről „A ta­pasz­ta­lat­ból születő gondolat” című interjúban. Már akkor is felmerült, hogy jó lenne alaposabban körüljárni a felfedeztetés és az iskolájában al­kal­ma­zott, ignáci pedagógia ha­son­ló­sá­ga­it, különbségeit...
A Békéscsabán megrendezett idei Rátz László Vándorgyűlés hívószava az együttműködés volt. 200 résztvevő kísérte figyelemmel az előadásokat, szemináriumokat. Az eseményről Kosztra Gábor írását olvashatják. A megnyitó és számos előadás elérhető, visszanézhető a Társulat Youtube csatornáján. Nyitóképünkön az idei Beke Manó-díjasok. Cikkünkből és a videókból is bizonyára kiderül, mitől több egy hagyományos tanári továbbképzésnél az RL.V.
2024 áprilisában a szegedi és a debreceni egyetem közös Matematika és Informatika Didaktikai Kutatások konferenciájának célja volt, hogy lehetőséget biztosítson a magyarországi és a határon túli, matematika és informatika di­dak­ti­ká­val foglalkozó kutatók és PhD-hallgatók, egyetemisták találkozására. 7 ország 88 részt­ve­vő­jé­nek találkozójáról számolt be Báró Emőke.
A győri Révai Miklós Gimnázium közel 240 éves történetében a matematika és annak tanítása mindig központi szerepet kapott. Kétrészes cikk­so­ro­za­tunk első részében Csete Lajos és Árki Tamás az intézmény kialakulásáról, három legen­dás tanáráról, Arany Dánielről, Kárteszi Ferencről és Czapáry Endréről ír. A következő rész decemberi számunkban már a gimnázium jelenéről fog szólni. Következik az első rész.
Ez az írás a 2024-ben a békéscsabai Rátz László Vándorgyűlésen elhangzott szemináriumi foglalkozás alapján készült. A közölt feladatok azt próbálják meg bemutatni, hogy miként lehet a szakköri munkában érdekes, egymásra épülő, egyre nehezedő feladatokat feladni a tanulóknak az egész világon egyre dinamikusabban fejlődő való­szí­nű­ség­szá­mí­tás témaköréből. Fonyó Lajos és Fonyóné Németh Ildikó cikkének első részében bolyongásokkal foglalkozik a síkbeli koordináta-rendszerben, majd a kocka és az oktaéder élein. A megoldásokhoz változatos módszereket, jó ötleteket kínálnak a szerzők.
Ez a különleges szakmai könyv, feladatgyűjtemény, összefoglalás egészen másként közelíti meg a hatványok és gyökök témakörét, mint elődei. Igyekszik minden részletre kiterjedően áttekintést adni a módszerekről és az alkalmazásokról egészen a középszintű érettségitől az olimpiai feladatok szintjéig. Kiss Géza számol be a kétkötetes műről.
Vegyük észre, hogy a matematika tanításában milyen lehetőségek vannak előttünk. Látjuk, hogy visszaesett az érdeklődés a hagyományos versenyeinken. Népszerű lehet egy olyan új verseny, ami használja az online teret, a digitális lehetőségeket. Matematika párbajra hívja fel kollégáit Róka Sándor. A játék hátterének megteremtéséhez pedig segítőtársakat keres. A játékból kiindulva egy teljes rendszer építhető fel, amit tanárok, diákok egyaránt sikeresen használhatnak.
A cikk első része a Révai Miklós Gimnázium múltjáról, előző számunkban jelent meg. A folytatásban az iskolában napjainkban zajló matematikaoktatást, a tehetséggondozás formáit és lehetőségeit tárgyalják a szerzők. Árki Tamás és Csete Lajos közöl egy 7. osztályos és egy 11-12. osztályos szakköri feladatsort, és felsorolja az elmúlt 15 év legkiválóbb diákjainak versenyeredményeit matematikából. A Révai jelene következik.
Fonyó Lajos és Fonyóné Németh Ildikó szakköri feldolgozásra szánt cikkének első része (három fejezetben) bolyongásokról szólt különböző felületeken. A cikk foly­tatásában három újabb fela­dat­cso­kor­ral foglalkoznak: a negyedik fejezetben nem szabályos dobókockára vizsgálnak fela­da­to­kat, a következő a geometriai való­szí­nű­ség­gel kapcsolatban tartalmaz fela­da­to­kat, végezetül játékok nyerő stra­té­giá­jának esélyét határozzák meg. A 2024-ben a békéscsabai Rátz László Vándorgyűlésen elhangzott szemináriumi foglalkozás alap­ján készült ez az írás.
2024 májusában volt az első érettségi vizsga, amelyben matematikából az új NAT szerinti követelményeket alkalmazták. Érdemesnek tűnik a vizsga után visszatekinteni az eredményekre, különös tekintettel azokra a feladatokra, amelyek valamilyen szempontból újak, újszerűek voltak a feladatsorokban. Csapodi Csaba és Koncz Levente elemzését elsősorban a tanárok figyelmébe ajánljuk. Végső következtetésük, hogy a 2024-es közép- és emelt szintű feladatsor egyaránt megfelelt az új követelményeknek. Következzenek a részletek.
A Rubik’s Gridlock (vagy Mondrian Blocks) egy régi eszme: „a játékok bevonása a tanulásba” megvalósítása egy új eszközzel, ami feleleveníti Dienes Zoltán és Varga Tamás XX. századi kísérleteit. Ez a modern, kézzelfogható, de később digitálisan is elérhető eszköz − egyelőre csak a kezdeti szakaszban, az óvodában és az alsó tagozaton − új lendületet adhat a matematika tanulásához. Vancsó Ödön, Kerekes Judit és Kökényesi Imre cikke számol be a apasztalatokról.
„Sok tanár álma az, hogy tehetséges gyerekeket tanítson, versenyeztessen, és majd OKTV-re küldje őket... Nekem ez az álom valahogy átalakult. A kezdeti komoly ambíciók helyett most inkább azoknak a gyerekeknek szeretnék sikerélményt adni és megmutatni a matematika örömét, akiket nem kiáltottak ki tehetségesnek, vagy akiknek nincs kedvük hozzá.” Németh Anna tanárnőt Paulovics Zoltán mutatja be.
A 2025. április 4–6. között Debrecenben megrendezett Matematika és Informatika Didaktikai Kutatások konferencia, a MIDK 2025 elsődleges célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson arra, hogy a magyarországi és a határon túli, matematika- és informatikadidaktikával foglalkozó már elismert és fiatalabb kutatók is találkozzanak, beszámolhassanak aktuális kutatásaikról, tanácsokat, ötleteket kapjanak, bekap­cso­lód­janak egymás munkájába, közös programot indítsanak. Képünk András Szilárd kolzsvári egyetemi docens előadásán készült. A konferenciáról a szervezőbizottságból Báró Emőke számolt be.
„Ezt a cikket elsősorban egykori cégem, a Graphisoft tapasztalatai inspirálták. Még ha nem is általánosíthatók a konklúziók, érdemes megosztani őket." Bojár Gábor írása a Rátz László Vándorgyűlésen 2023. július 4-én elhangzott előadás rövidített változata. Megjelent a Matematikai Lapok 2020/1. számában. Azok számára, akik nem hallották vagy még nem olvasták, az Érintőben is közöljük.