matematikatanítás
A hálózatkutatás iránt érdeklődő magyar olvasók Barabási Albert-László újabb könyvét vehetik a kezükbe. Czégel Dániel szerint érdemes el­ol­vas­ni, szellemi szórakozást kínál a felsőbbfokú ma­te­ma­ti­ká­ban jártas és kevéssé jártas olvasóknak egyaránt.
Gian-Carlo Rota (1932–1999) olasz születésű amerikai matematikus és filozófus. Indiszkrét gondolatai arról, hogyan kell(ene) előadást tartani, cikket írni, 20 év elteltével is őt igazolják. Aki még ma is táblára ír, szívlelje meg a tízből az egyik tanácsának lényegét: A táblahasználatnak két sarkalatos pontja van. Győződj meg arról, hogy a tábla makulátlanul tiszta. A bal felső sarokban kezdj írni a táblára. Szerkesztőségünk kép­vi­se­le­té­ben Besenyei Ádám úgy gondolta, érdemes lefordítani magyarra ezt az élvezetes, az egyesült államokbeli Cambridge-ben egykoron elhangzott előadást.
Segner János András (1704—1777) a pozsonyi evangélikus líceumban, majd egy évig a debreceni református kollégiumban tanult. A jénai egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát. Rövid ideig Pozsonyban, majd egy évig Debrecenben folytatott orvosi gyakorlatot. 1732-től három évig a jénai egyetemen tanított matematikát, fizikát és kémiát. Ezt követően húsz éven keresztül a göttingeni Georgia Augusta egyetem professzora volt, 1755-től haláláig Halléban a Friedrich egyetemen elsősorban matematikát és fizikát adott elő. Most matematikatanári tevékenységéből emelünk ki egy kis részt Kovács László könyvéből.
Dr. Ambrus András, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense, a magyarországi matematikadidaktika jeles alakja 2017 decemberében töltötte be 75. életévét. Ebből az alkalomból kollégái, tisztelői és volt tanítványai közül többen papírra vetették vele kapcsolatos gondolataikat, illetve szakmai tanulmányt írtak tiszteletére. Ezekből a munkákból született a könyv, amely címét Váci Mihály Eső homokra c. versének kezdő soráról kapta. Ez az idézet foglalja össze Ambrus András pedagógusi ars poeticáját.
Ambrus András, a magyar matematika didaktikai kutatásainak meghatározó egyénisége, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense a közelmúltban töltötte be 75. születésnapját. Munkássága mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos életben elismerést váltott ki, ennek szép példája az idei év első félévében Németországban megjelent ta­nul­mány­kö­tet. A kötet nagyon jól érzékelteti Ambrus András széleskörű ismertségét, nem­zet­kö­zi tudományos beágyazottságát. A 38 tanulmány 54 szerzője 4 földrészről 17 különböző országot képvisel. A szerzők és egyúttal tanítványok egyike, Kónya Eszter ismerteti a könyvet. (A fotón Benjamin Rott (Köln)), Thomas Jahnke (Potsdam) Ambrus András (Budapest) és Bernd Zimmermann (Jena) láthatók.)
Carol Vorderman elismert matematikus és kedvelt televíziós műsorvezető Nagy-Britan­ni­á­ban, továbbá David Cameron ta­nács­a­dó­ja volt a jövő matematikaoktatását illetően. Szülőként átérezte azt a problémát, milyen nagy gondot okozhat egy családban, ha a gyermek küszködik egy matematikafeladat megoldásával, és mennyire fontos, hogy a szülő ilyenkor segítséget tudjon nyújtani neki. Könyve szülőknek és gyerekeknek (9-től 18 éves korig) egyaránt nagy hasznára válhat. A szerző célja annak igazolása, hogy mindenki megértheti a matematikát.
Különleges matematikaoktatási módszertani könyv készült el a Poliuniverzum az iskolai oktatásban (Poly-Universe in School Education − PUSE) nemzetközi Erasmus+ projekt keretében. A PUSE Módszertani könyv célja egy új, vizuális élményen alapuló matematikai, oktatási módszertan kidolgozása volt. A program a Saxon Szász János képzőművész által feltalált Poliuniverzum (angolul: Poly-Universe) geo­met­ri­ai képességfejlesztő játékon alapszik.
Laczkovich Miklós és T. Sós Vera Valós Analízis tankönyve kétkötetes, átdolgozott és bővített kiadásban 2012-13-ban jelent meg a Typotex kiadónál. A szerzők könyvüket a bevezető analízis-előadások tankönyvének szánták, elsősorban az egyetemek különböző írányú matematika tanári és matematikus képzései számára, de gondolva más szakok analízis oktatóira és hallgatóira is. Akik még nem ismerik a köteteket, most Andai Attila recenziójából képet kaphatnak róluk.
Kiss Emil pályájához és kutatói munkájához el­vá­laszt­ha­tat­la­nul hozzátartozik az oktatás, ugyanúgy, mint a tanulás, az általános műveltség és a matematikai kultúra élvezete és továbbadása egyaránt. Mindez benne van ebben a könyvben, de ennél jóval több is. A nagy monográfiák magukban hordozzák a szerzőik világképét, szakmai habitusát, viszonyulásaikat a szakma fontos történéseihez és személyiségeihez. Ez különösen jelen van ebben a műben – írja Nagy Gábor Péter Kiss Emil: Bevezetés az algebrába című monográfiájáról.
2019 márciusában nagyalakú munkafüzet jutott el szerkesztőségünkhöz. Borítóján olyan szavak, amelyek egy átlagos matematikaórán nemigen hangzanak el: hozam, osztalék, részvény, kötvény… Pedig a mai fiataloknak az iskolából kikerülve mindenképpen szükségük lesz alapvető pénzügyi fogalmak ismeretére és arra a tudásra is, hogyan kell számolni a befektetésekkel. Ehhez segít hozzá ez a kiadvány.
Tóth János és Simon L. Péter: Dif­fe­ren­ci­ál­egyen­le­tek (Typotex, Budapest, 2020) könyvének harmadik, javított kiadása bevezetést nyújt a dif­fe­ren­ci­ál­e­gyen­le­tek elméletébe a matematikus és a differenciálegyenleteket tanuló nem matematikus hallgatók számára. A könyvet jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a dif­fe­ren­ci­ál­e­gyen­le­tek és az alkalmazások iránt – Pituk Mihály ismerteti a könyvet.
Egész évszázadra – de talán még messzebbre is – visszamenőleg pontosan lehet tudni, hogy az igazán komoly tehetséggondozás motorja a tanár, aki maga köré gyűjti és meg is tartja az érdeklődő diákokat. Ilyen tanár az Elemi matematika mesterfokon c. könyv szerzője, Schultz János is. A tematikus gyűjtemény 357 feladata a hazai és nemzetközi versenyek témaköreit veszi sorra. Kiss Géza méltatja a kötetet.
Vetier András új négykötetes valószínűségszámítás tankönyve részletes, szemléletes és közvetlen magyarázatokkal, rengeteg megértést segítő ábrával és táblázattal és meglehetősen sok kidolgozott nagyszerű feladattal igyekszik elérni azt, hogy tanítványainak, a leendő villa­mos­mér­nö­kök­nek az órákra való készülés ne kötelesség, hanem élmény legyen – írja kollégája, Kói Tamás.
Az 1987-ben elhunyt, világszerte ismert nagy műveltségű matematikusnak, aki a 20. századi iskolai matematika megújításának egyik vezetője volt, sokat emlegetett komplex matematikatanítási kísérlete a mai tanítók és tanárok számára már történelem, részleteit kevesen ismerik. Ezt a hiányt pótolja Pálfalvi Józsefné könyve Varga Tamás életéről.
A jó bornak se árt a cégér. Ahogy a Múzeumok éjszakáján megtelnek az üres épületek, vagy ahogyan az ilyen-olyan Maraton tömegeket vonz a komoly zene meghallgatására, úgy az olvasóink által nyilván nagyrabecsült matematikának is jót tesz, ha élvezetes formában tálalják. Erre kiváló példa Róka Sándor: Zénón figyelmeztetése című könyve. Tóth János recenziója következik.
Azok, akik nem élték át a fél évszázaddal ezelőtti tanítási reform általános iskolás, majd a középiskolára is kiterjesztett kísérletét, talán el sem tudják képzelni, mekkora befolyással volt a későbbi évek matematikaoktatására. Meglepő, hogy a kísérlet céljai még ma is aktuálisak, hiába teltek el közben évtizedek. Pálfalvi Józsefné kordokumentumokkal alátámasztva saját, hiteles emlékei alapján ismerteti meg az olvasót a korszak oktatásának és didaktikájának fejlődésével.
David F. Anderson, Timo Seppäläinen, Benedek Valkó: Introduction to Probability című könyvéről Major Péter írt ismertetőt. A könyv célja az, hogy bemutassa a való­szí­nű­ség­szá­mí­tás alapjait, és legfontosabb, nehéz matematikai apparátust nem igénylő eredményeit. A szerzők olyanokkal is meg akarták ismertetni a valószínűségszámítást, akik nem tanultak mértékelméletet. Fontosnak tartották, hogy ne csak az eredmények bizonyítását ismertessék, hanem bőséges példaanyag segítségével érzékeltessék azok hasznosságát is.
Székely Péter két kollégájáról, Bertalan Zoltánról és Berkó Erzsébetről írt az Érintő szerkesztőségének. Azaz egy karácsonyi ünnepi matekozásról, ami szó szerint elvarázsolta őt is, és a tanítványait is. Egy különleges példa arra, hogyan lehet a játékból kiindulva megmutatni a matematikát, és arra is, hogy miféle bűvészkedésre képes néhány tanár, csak hogy elkápráztassa a diákokat. De jó, hogy van ilyen!
Közeledik az új követelmények szerinti érettségi, tavaly elkezdett sorozatunk 5. része is ehhez nyújt segítséget. A valószínűségszámítás és statisztika témakörben sok változás történt: új ismeretek, elvárások kerültek be mind a közép-, mind az emelt szintű követelmények közé. Ezek tanulása elengedhetetlennek tűnik ahhoz, hogy megfelelően el tudjunk igazodni a ránk zúduló adathalmazok, a sokszor manipulatív diagramok között. Csapodi Csaba cikkében ismertet néhány szükséges fogalmat és pár olyan feladatot, amelyet elképzelhetőnek tart ebben a témában az érettségin.
Miért választja valaki ma a matematikatanári hivatást, és miért marad a pályán? „Egyelőre nem mondhatjuk, hogy minden könnyű és vidám, de hiszünk abban, hogy lehet ez jó, ezért próbálunk kitartani. Talán itt és most több a nehézség, mint az öröm, de megéri várni.” Hogy mik az örömök és mik a nehézségek, és mi is az Iváncsán tanító fiatal matematika-fizika szakos pedagógus pár küldetése, kiderül Paulovics Zoltán interjújából.