matematikatanítás

Kész cirkusz ez a matekóra!

A tanárok többsége – ellentétben a gyerekekkel – nem szereti, ha cirkusz van az óráján. Van azonban olyan pedagógus, aki a tanítás alatt is megengedi tanítványainak a zsonglőrködést, sőt, még különórát is tart a cirkuszban. Számadó László a Fővárosi Nagycirkuszban az elő­adá­sok­hoz kapcsolódóan az elmúlt években rendszeresen tartott rendhagyó ma­te­ma­ti­ka­ó­rá­kat. Ez az igen különleges kezdeményezés összekapcsolja a cirkuszt és az iskolát, a szórakozást és a tanulást.

Tíz lecke – bárcsak valamennyit megtanították volna nekem

Gian-Carlo Rota (1932–1999) olasz születésű amerikai matematikus és filozófus. Indiszkrét gondolatai arról, hogyan kell(ene) előadást tartani, cikket írni, 20 év elteltével is őt igazolják. Aki még ma is táblára ír, szívlelje meg a tízből az egyik tanácsának lényegét: A táblahasználatnak két sarkalatos pontja van. Győződj meg arról, hogy a tábla makulátlanul tiszta. A bal felső sarokban kezdj írni a táblára. Szerkesztőségünk képviseletében Besenyei Ádám úgy gondolta, érdemes lefordítani magyarra ezt az élvezetes, az egyesült államokbeli Cambridge-ben egykoron elhangzott előadást.

Első tapasztalataim a kooperatív technikák alkalmazásairól az egyetemi matematikaoktatásban

„Tapasztalataim szerint a matematika gyakorlatok többsége frontálisan folyik. Ez főleg akkor hasznos, ha rövid idő alatt sok ismeretet kell átadni. Milyen többlet várható, ha kooperatív módszereket alkalmazunk tanítási órán? A hallgató nagyobb érdeklődéssel áll a feladat megoldásához; oldottabbnak, nyu­god­tabb­nak érzi az óra légkörét, ötleteit jobban szabadjára engedi, kevésbé fél attól, hogy hibázik, javul a társaival való kapcsolata.” Dékány Éva a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán az elsőévesek matematika gyakorlatain kipróbált néhányat a kooperatív technikák közül.

Ünnepi megemlékezés a Varga Tamás Általános Iskolában

2017 decemberében nagyon szép ünnepséget és szakmai konferenciát tartott egy hód­me­ző­vá­sár­helyi általános iskola abból az alkalomból, hogy 10 éve vették fel Varga Tamás nevét. Az iskola méltó módon őrzi névadója szellemiségét és alkalmazza matematikatanítási módszereit. A színvonalas szakmai programon Szitányi Judit, Pintér Klára, Szalay István adott elő. Pálfalvi Józsefné két előadása közül közöljük az egyiket, a megnyitó beszédet Varga Tamás életéről és munkásságáról.

Thiry Imréné „Gabi néni” (1930 – 2018)

Gabi néni személye fogalom volt a „Fazekasban”, ahol 80 évesen is tanított. Tanítványai, kollégái így emlékeznek rá, örökké mosolygós szép arcára, huncut szemeire, érdeklődő kérdéseire, biz­ta­tá­sa­i­ra, sugárzó személyiségére. Amikor már nem tanított, akkor is eljárt minden évben a Bolyai Társulat Rátz László Ma­te­ma­ti­ka­ta­ná­ri Vándorgyűléseire, feltöltődni, beszélgetni a kollégákkal, kapni valami újat. Mindenkihez volt egy kedves szava. Egykori igazgatónője, Hámori Veronika búcsúztatja.

Konzervek dobozolása

A 2025-ös Rátz László Vándorgyűlésen elhangzott előadások témáinak továbbgondolásaként születtek meg a résztvevő tanárok záródolgozatai. A legjobbnak ítéltek közül válogattak szerkesztőink. Ezek egyike Grallert Krisztina körpakolási problémákkal foglalkozó geometria szakköri anyaga.

Matematikaoktatás az MIT-n

Legtöbben csak a rövidítést ismerik: az MIT, Massachusetts Institute of Technology a világ egyik legjobb egyeteme, rendszeresen az első 10-ben van az egyetemi rangsorokban, nem ritkán a legelején. E cikk szerzőjének, Csikvári Péternek lehetősége volt 3 évet eltölteni az egyetem matematikai intézetében, így első kézből vannak tapasztalatai az ott folyó oktatásról.

VTN 2017 — Varga Tamás Módszertani Napok huszonkilencedszer

Idén is megrendezésre került a Varga Tamás matematika szakmódszertani konferencia, 2017. november 10–11-én a Varga Tamás Tanítványainak Emlékalapítványa, a Bolyai János Matematikai Társulat és az ELTE TTK Matematikatanítási és Módszertani Központja közös rendezvényeként. Két jubileumi év következik: 2018-ban lesz a 30. Varga Tamás Napok és 2019-ben lesz Varga Tamás születésének 100-ik évfordulója, amelyre nemzetközi konferenciával készül az MTA.

A matek miatt nem lesz diplomám?

Napjainkban az egyetemen továbbtanuló diákok jelentős része középszintű érettségit tesz matematikából. Az egyetemek nem követelik meg az emelt szintű érettségit, így a diákok többsége nem választja ezt a rögös utat...Sok éves középiskolai és egyetemi tanítási tapasztalatom alapján megkerestem a középiskolai matematika tananyagban azokat a területeket, amelyeket sokkal jobban kellene tudni a sikeres egyetemi tanulmányokhoz — Dékány Éva.

Adalékok Dugonics András matematikapedagógiai munkásságának értelmezéséhez

2017. júniusi számunkban olvasható a Gondolat kiadó Matézis, mechanika, metafizika c. tanulmánykötetének ismertetése. Most az egyik tanulmányt, Békés Vera írását közöljük Dugonics András (1740–1818) matematikai munkásságáról. 2017. márciusában az Érintőben Csapodi Csaba írt többek között Dugonics Andrásról, mint a magyar matematikai nyelv egyik megalkotójáról.

BME Alfa: interaktív gyakorlás és versenyzés

  • Molnár Zoltán, Nagy Ilona, Lángné Lázi Márta
Eredetileg a BME frissen felvett hallgatóinak készült az Alfa interaktív gyakorlófelülete, hogy a nulladik zárthelyire felkészülhessenek, és ne kudarcélménnyel kezdődjön az egyetem. 2015 óta Lángné Lázi Márta szervezésében, Nagy Ilona és Molnár Zoltán feladatsoraival nemcsak gyakorolhatnak, de versenyezhetnek is a középiskolások a Műegyetemi alfa matematika pontgyűjtő versenyen. Véleményük szerint ez segítheti a középiskolai pedagógusok munkáját is.

Szükséges, elégséges, lehetséges — Mennyi matek kell egy kognitív tudományi mesternek?

A BME Természettudományi Karának kognitív tudományi mesterei számára tartott órák kapcsán elgondolkodtam néhány kérdésen – kezdi írását Tóth János. Mi az a kognitív tudomány? Mi a célja a kognitív tudományi mesterszakos hallgatók oktatásának? Ehhez milyen matematikai ismeretekre van szükség? Mit gondolnak erről mások bel- és külföldön? Mit lehet megtanítani, figyelembe véve a rendelkezésre álló időt (ami, ugye, mindig kevés), a hallgatók rendkívül vegyes előismereteit, az oktatók látókörének szélességét? Milyen módszerekkel érdemes kísérletezni? Milyen segédanyagra van szükség (ha nincs, az a baj, ha van, akkor pedig az). A szerző ezt az írást Érdi Péter kognitív tudományi nagymesternek 70. születésnapjára ajánlja.

Számolni tudni kell?

Vizvári Béla egy nemzetközi egyetemen szerzett személyes tapasztalatairól számol be sok számítást igénylő tárgyak oktatásáról mérnök hallgatók számára. Kísérletet tesz a gyakorlatban hasznosítható didaktikai elvek meg­fo­gal­ma­zá­sá­ra. Valószínűleg számos észrevétele a matematika oktatásában is hasznosítható.

Repülő Iskola

A felfedeztető matematikatanítás egyik hazánkban kidolgozott irányzata, a Pósa Lajos által kifejlesztett módszer kiemelkedően tehetséges diákok körében már lassan 30 éve kiválóan működik. Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának fontos részét képezi az, hogy megvizsgálják a módszert abból a szempontból, hogy mely elemei, milyen mértékben alkalmazhatóak széles körben a közoktatásban. A Repülő Iskola kísérleti program ezer matematika iránt érdeklődő kilencedik osztályost keres fel 2017-ben.

Szokatlan gondolatok geometriai sorozatokról

A Polygon folyóirata a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének kiadásában 1991 óta jelenteti meg matematikai és szakdidaktikai közleményeit. Nemrég jelent meg 2016 novemberi, XXIV/1. száma, ebben a 69-78. oldalon olvasható Máté László cikke, amelyet − az összes fél egyetértésével − az Érintőben is közlünk. A szerző néhány példán keresztül azt szeretné megmutatni, hogy ha egy geometriai sorozatot végtelen sorozattá terjesztünk ki, akkor ezzel a látszólag kis lépéssel nagymértékben tágíthatjuk diákjaink matematikai szemléletét. A példák egyike egy tábla csokoládé...

Mi így használjuk az interaktív táblát

„Szerintem az interaktív tábla színt visz a tanulásba, hiszen az összes elektromos kütyü vonzza a diákok figyelmét. Lehetőséget ad a távtanulásra (pl. ha beteg valaki, akkor egy az egyben megkapja az órai anyagot és be tudja pótolni). Lehet rajta akár videókat nézni, ami szintén jobban megmarad a fejünkben, mintha a tankönyben olvasnánk valamit. Összességében az elektronikus tábla szerintem egy szuper dolog.😊” (Kovács Mariann 11.oszt.)

A Varga Tamás Napok krónikája

2016 novemberében rendeztük meg a 28. Varga Tamás Módszertani Napokat. A gazdag program az ELTE TTK Matematikai Intézet Matematikatanítási és Módszertani Központja honlapján olvasható. A következő írás a Varga Tamás Napok krónikájának be­ha­ran­go­zó­ja­ként a komplex matematikatanítás születéséről, Varga Tamás ma is követendő elveiről szól. (A fényképen a Központ vezetője, Vancsó Ödön ismerteti a Komplex matematikaoktatás a XXI. században című pályázatukat, amely 2015-ben és a 2016-2020 közötti időszakra is támogatást kapott az MTA-tól.)

Érdemes-e matematikát tanulni – avagy a világ legjobb állásai

„És mit fog majd a matematikával kezdeni, ha elvégzi az egyetemet?” – kérdezte a gyermeke jövőjéért aggódó szülő minap a Matematikai Intézet nyílt napján, gyorsan hozzátéve, hogy nem szeretne a gyerek tanár lenni. Benne van ebben a kérdésben minden, amit társadalmunk széles rétegei a matematikáról gondolnak. Mit lehet erre a válaszolni? Gondolatébresztőnek íme néhány szempont.

Játékok a tanórán, szakkörön

Képzeljék, vannak tanárok, akik úgy tanítanak, hogy még az 5-8.-os, sőt a 9-12.-es diákjaikkal is alkalmanként játszanak. Milyen játékok férnek be egy tanóra kereteibe ? Egy kis ízelítő Magyar Zsolt jól bevált gondolkodtató játékaiból, nem kell hozzájuk sok idő, csak papír, ceruza, néhány kocka vagy egy pakli kártya, és a gyerekek örömmel és észrevétlenül tanulnak...

Dolgozatírás a középiskola és a felsőoktatás határán

A dolgozatírás szót sokféle értelemben használjuk. Van röpdolgozat, írásbeli felelet, témazáró dolgozat, kompetenciamérés, kisérettségi, próbaérettségi, érettségi közép- és emelt szinten, egyetemi zárthelyi dolgozat. Körülbelül 10-15 éve néhány új fogalom is megjelent a köztudatban: nulladik ZH, kritériumdolgozat, szintfelmérő.
Keresés