matematikatanítás
Legtöbben csak a rövidítést ismerik: az MIT, Massachusetts Institute of Technology a világ egyik legjobb egyeteme, rendszeresen az első 10-ben van az egyetemi rangsorokban, nem ritkán a legelején. E cikk szerzőjének, Csikvári Péternek lehetősége volt 3 évet eltölteni az egyetem matematikai intézetében, így első kézből vannak tapasztalatai az ott folyó oktatásról.
Idén is megrendezésre került a Varga Tamás matematika szakmódszertani konferencia, 2017. november 10–11-én a Varga Tamás Tanítványainak Emlékalapítványa, a Bolyai János Matematikai Társulat és az ELTE TTK Matematikatanítási és Módszertani Központja közös rendezvényeként. Két jubileumi év következik: 2018-ban lesz a 30. Varga Tamás Napok és 2019-ben lesz Varga Tamás születésének 100-ik évfordulója, amelyre nemzetközi konferenciával készül az MTA.
Napjainkban az egyetemen továbbtanuló diákok jelentős része középszintű érettségit tesz matematikából. Az egyetemek nem követelik meg az emelt szintű érettségit, így a diákok többsége nem választja ezt a rögös utat...Sok éves középiskolai és egyetemi tanítási tapasztalatom alapján megkerestem a középiskolai matematika tananyagban azokat a területeket, amelyeket sokkal jobban kellene tudni a sikeres egyetemi tanulmányokhoz — Dékány Éva.
2017. júniusi számunkban olvasható a Gondolat kiadó Matézis, mechanika, metafizika c. tanulmánykötetének ismertetése. Most az egyik tanulmányt, Békés Vera írását közöljük Dugonics András (1740–1818) matematikai munkásságáról. 2017. márciusában az Érintőben Csapodi Csaba írt többek között Dugonics Andrásról, mint a magyar matematikai nyelv egyik megalkotójáról.
Eredetileg a BME frissen felvett hallgatóinak készült az Alfa interaktív gyakorlófelülete, hogy a nulladik zárthelyire felkészülhessenek, és ne kudarcélménnyel kezdődjön az egyetem. 2015 óta Lángné Lázi Márta szervezésében, Nagy Ilona és Molnár Zoltán feladatsoraival nemcsak gyakorolhatnak, de versenyezhetnek is a középiskolások a Műegyetemi alfa matematika pontgyűjtő versenyen. Véleményük szerint ez segítheti a középiskolai pedagógusok munkáját is.
A BME Természettudományi Karának kognitív tudományi mesterei számára tartott órák kapcsán elgondolkodtam néhány kérdésen – kezdi írását Tóth János. Mi az a kognitív tudomány? Mi a célja a kognitív tudományi mesterszakos hallgatók oktatásának? Ehhez milyen matematikai ismeretekre van szükség? Mit gondolnak erről mások bel- és külföldön? Mit lehet megtanítani, figyelembe véve a rendelkezésre álló időt (ami, ugye, mindig kevés), a hallgatók rendkívül vegyes előismereteit, az oktatók látókörének szélességét? Milyen módszerekkel érdemes kísérletezni? Milyen segédanyagra van szükség (ha nincs, az a baj, ha van, akkor pedig az). A szerző ezt az írást Érdi Péter kognitív tudományi nagymesternek 70. születésnapjára ajánlja.
Vizvári Béla egy nemzetközi egyetemen szerzett személyes tapasztalatairól számol be sok számítást igénylő tárgyak oktatásáról mérnök hallgatók számára. Kísérletet tesz a gyakorlatban hasznosítható didaktikai elvek meg­fo­gal­ma­zá­sá­ra. Valószínűleg számos észrevétele a matematika oktatásában is hasznosítható.
A felfedeztető matematikatanítás egyik hazánkban kidolgozott irányzata, a Pósa Lajos által kifejlesztett módszer kiemelkedően tehetséges diákok körében már lassan 30 éve kiválóan működik. Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának fontos részét képezi az, hogy megvizsgálják a módszert abból a szempontból, hogy mely elemei, milyen mértékben alkalmazhatóak széles körben a közoktatásban. A Repülő Iskola kísérleti program ezer matematika iránt érdeklődő kilencedik osztályost keres fel 2017-ben.
A Polygon folyóirata a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének kiadásában 1991 óta jelenteti meg matematikai és szakdidaktikai közleményeit. Nemrég jelent meg 2016 novemberi, XXIV/1. száma, ebben a 69-78. oldalon olvasható Máté László cikke, amelyet − az összes fél egyetértésével − az Érintőben is közlünk. A szerző néhány példán keresztül azt szeretné megmutatni, hogy ha egy geometriai sorozatot végtelen sorozattá terjesztünk ki, akkor ezzel a látszólag kis lépéssel nagymértékben tágíthatjuk diákjaink matematikai szemléletét. A példák egyike egy tábla csokoládé...
„Szerintem az interaktív tábla színt visz a tanulásba, hiszen az összes elektromos kütyü vonzza a diákok figyelmét. Lehetőséget ad a távtanulásra (pl. ha beteg valaki, akkor egy az egyben megkapja az órai anyagot és be tudja pótolni). Lehet rajta akár videókat nézni, ami szintén jobban megmarad a fejünkben, mintha a tankönyben olvasnánk valamit. Összességében az elektronikus tábla szerintem egy szuper dolog.😊” (Kovács Mariann 11.oszt.)
2016 novemberében rendeztük meg a 28. Varga Tamás Módszertani Napokat. A gazdag program az ELTE TTK Matematikai Intézet Matematikatanítási és Módszertani Központja honlapján olvasható. A következő írás a Varga Tamás Napok krónikájának be­ha­ran­go­zó­ja­ként a komplex matematikatanítás születéséről, Varga Tamás ma is követendő elveiről szól. (A fényképen a Központ vezetője, Vancsó Ödön ismerteti a Komplex matematikaoktatás a XXI. században című pályázatukat, amely 2015-ben és a 2016-2020 közötti időszakra is támogatást kapott az MTA-tól.)
„És mit fog majd a matematikával kezdeni, ha elvégzi az egyetemet?” – kérdezte a gyermeke jövőjéért aggódó szülő minap a Matematikai Intézet nyílt napján, gyorsan hozzátéve, hogy nem szeretne a gyerek tanár lenni. Benne van ebben a kérdésben minden, amit társadalmunk széles rétegei a matematikáról gondolnak. Mit lehet erre a válaszolni? Gondolatébresztőnek íme néhány szempont.
Képzeljék, vannak tanárok, akik úgy tanítanak, hogy még az 5-8.-os, sőt a 9-12.-es diákjaikkal is alkalmanként játszanak. Milyen játékok férnek be egy tanóra kereteibe ? Egy kis ízelítő Magyar Zsolt jól bevált gondolkodtató játékaiból, nem kell hozzájuk sok idő, csak papír, ceruza, néhány kocka vagy egy pakli kártya, és a gyerekek örömmel és észrevétlenül tanulnak...
A dolgozatírás szót sokféle értelemben használjuk. Van röpdolgozat, írásbeli felelet, témazáró dolgozat, kompetenciamérés, kisérettségi, próbaérettségi, érettségi közép- és emelt szinten, egyetemi zárthelyi dolgozat. Körülbelül 10-15 éve néhány új fogalom is megjelent a köztudatban: nulladik ZH, kritériumdolgozat, szintfelmérő.
Simon Péter főszerkesztő írása a lap indíttatásáról, céljairól, lehetőségeiről: negyedévente megjelenő folyóiratunk rovataiban ismeretterjesztő írásokat ta­lál­nak a matematika tanításáról, tu­do­má­nyos eredményeiről, ipari és pénzügyi alkalmazásairól, könyv­is­mer­te­té­sek­kel, port­rék­kal, hírekkel. Szeretnénk meg­szó­lí­ta­ni mindazokat, akik a matematikát tanulják, tanítják, kutatják, vagy bárhol alkalmazzák, mindenkit, aki ma­te­ma­ti­ká­ban érintett. Örülnénk, ha minél több területet mutathatnánk be, amit a matematika érint.
Az index absztrakt fogalmát korántsem egyszerű megérteni, főleg, ha avval először az egyetemen találkozik a hallgató. A tanárnak, egyetemi oktatónak fel kell ismerni a problémát, és didaktikusan elmagyarázni a válaszokat a külföldi egyetem nemzetközi diákjaiban felmerülő kérdésekre. Erről ír szubjektív beszámolójában a Cipruson, Famaguszta városában tanító Vizvári Béla.
Spencer Kagan neve, kooperatív tanulási technikákat kutató és népszerűsítő tevékenysége világszerte jól ismert. 2001-ben magyarul is megjelent könyve, módszereit már két évtizede sok iskolánkban használják. Kovács-Koszó Eszter, Kiss Viktória és Kosztolányi József ezeket a stratégiákat egészítette ki néhány gyakorlati ötlettel, amelyek kísérleteik alapján is jól illeszkednek a mai magyarországi matematikaórákba.
Nehezen felfogható és feldolgozható veszteség érte a magyar matematikusok és matematikatanárok közösségét, egyúttal az Érintő szerkesztőségét. Besenyei Ádám, az ELTE Matematikai Intézete Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék docense 2022. december 8-án, életének 41. évében eltávozott közülünk. Egy nagyon nagy tudású, széles látókörű, rendkívül szerény, mindenki által tisztelt és szeretett kollégát veszítettünk el.
Az utóbbi évtizedekben a tanítás során előtérbe került a matematika alkalmazása, és előtérbe kerültek a szöveges feladatok. Az érettségi vizsgán sokszor találkozunk hosszú szövegű matematika feladattal. A legtöbb matematikatanárnak nem ezek a feladatok a kedvencei. Mégis, mivel az érettségi vizsgának ez része lett, tanárként nem bújhatunk ki a kérdés elől, hogyan tudjuk segíteni a diákokat a hosszabb szövegű feladatok meg­ol­dá­sá­ban. Tamásné Kollár Magdolna osztotta meg ötleteit és módszereit.
A 2020-as NAT és az ehhez tartozó kerettanterv változásai miatt az érettségi követelmények megváltoztatása is szükséges volt. Csapodi Csaba most induló cikksorozatának az a célja, hogy segítse az érettségire felkészítő kollégák munkáját. A sorozat 5 cikke negyedévenként egy-egy nagyobb témakörrel foglalkozik, az első: Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok.