matematikai logika
Ferenczi Miklós, a BME emeritus professzora 2026. április 6-án elhunyt. Tudományos munkásságának középpontjában a matematikai logika állt, ezen belül elsősorban az algebrai logika területén ért el jelentős, nemzetközileg is figyelemreméltó eredményeket.
Különleges kiállítást rendeztek Szegeden 2019. februárjában: a válogatás a Kalmár-hagyatékból a professzor 60 évvel ezelőtti Kínában tett utazásáról és a magyar-kínai matematikai kapcsolatok kezdeteiről szólt. Az Érintő olvasói számára Szabó Péter Gábor mutatja be a különleges tudománytörténeti kincseket. A megnyitón Kalmár Éva sinológus, Kalmár László lánya is beszélt édesapjáról.
Ők a mi filozófusaink – mondják néha matematikus berkekben a matematika alapjaival foglalkozókra, illetve a matematikai logikusokra. Valóban filo­zó­fiai lenne a munkásságuk? Néha ez csak a beszélgetésekből, az óráikon derül ki, de vannak közöttük, akiknek egy-egy szakcikkének tényleg vannak filozófiai következményei. Ha ezeket a következtetéseket nem csak életfilozófiai ér­te­lem­ben lehet komolyan venni, hanem akadémiai értelemben is, akkor meg is érkeztünk a matematikafilozófiai publikációk világába. Kalmár László és Péter Rózsa egészen biztosan hagyott hátra érvelő filozófiai szövegeket, de talán az is érdekes, hogy milyen téma érdekelte őket. És itt kerül a képbe a száz éve született Surányi János, akinek logikusi munkássága erősen össze­kap­cso­ló­dott két nagy kortársának matematikafilozófiai cikkeivel. Ebben az írásban szeretném bemutatni, hogy milyen kapcsolat van Surányi János egyik legfontosabb kutatási területének, a tágabb értelemben vett eldöntésproblémának és Kalmár László és Péter Rózsa analitikus filozófiája között.
Szinte hihetetlen, hogy a huszadik század második felétől mindmáig olyannyira népszerű Martin Gardner sok könyve közül a Szórakoztató matematikai fejtörők az első, amely magyarul is megjelent. Többszáz cikke közül néhányat már lefordítottak a nyelvünkre, és a szerzővel egy-két beszélgetés is megjelent már magyarul. Honfitársaink szemében Gardner nagy érdeme, hogy a Császár-poliédert, Császár Ákos felfedezését megismertette a világgal. Hujter Mihály nemcsak a könyv rejtvényeiről ír szórakoztatóan (el nem árulva a megoldást), de a felmerült témákkal és a szerzővel kapcsolatos gondolatait, ismereteit is megosztja olvasóival.
„A logika néha szörnyeket szül. Az elmúlt fél évszázadban rengeteg olyan bizarr függvény megjelenésének lehettünk tanúi, amelyek látszólag arra törekednek, hogy a lehető legkevésbé hasonlítsanak a célt szolgáló, becsületes függvényekre. Nincs többé folytonosság, vagy van folytonosság, de nincs derivált, és így tovább." – írta a 19-20. század fordulóján Poincaré. Ezektől a szörnyektől indult el ifj. Székelyhidi László 2024. ápr. 8-án a Rényi Intézetben tartott előadása, amelyben még kukacos almák, biciklik és turbulens áramlások is előfordultak.
„Valószínűleg több ember tanult jobb matematikai alapokat Gardnertől, mint bárki mástól a világtörténelemben.” – állítja Donald Ervin Knuth. Bár a recenzor nem osztja teljesen ezt a véleményt, de elismeri, hogy Gardner sikerének egyik titka, hogy egyfajta rafinált naivitással, huncut humorral fordult a nehéz matematikai és feladvány-logikai témák felé, és ezt a gondolkodásmódot olvasóinak tömege szerette meg. Hujter Mihály írásából kiderül, miért.