konferencia
2019. május 20-22. között Szegeden rendezték meg a XXXIII. Magyar Operációkutatási Kon­fe­ren­ci­át, amelynek társzervezői a Bolyai János Ma­te­ma­ti­kai Társulat, a Gazdaság­mo­del­le­zé­si Társaság és az idei házigazda és főszervező Magyar Ope­rá­ci­ó­ku­ta­tá­si Társaság (MOT) volt. A rendezvénynek ünnepi hátteret adott az a tény, hogy Szeged városa éppen 300 éve, május 21. napján nyerte vissza szabad városi rangját.
2019. június 24-e és 28-a között hetedik alkalommal szervezi meg az ELTE Matematikai Intézete az immár hagyományosnak nevezhető nemzetközi nyári iskoláját. Az egyhetes rendezvény címe: „On the crossroads of topology, geometry and algebra”. A nyári iskola során azokat a kapcsolatokat, hidakat ismerhetjük meg, amelyek az (algebrai) topológiát kötik össze a metrikus és az algebrai geometriával. A szervezők várják az érdeklődőket.
Az Alkalmazott Matematikai Lapok a Magyar Tudományos Akadémia III. Osztályának magyar nyelvű szakfolyóirata, amely nyomtatott és internetes fórumot biztosít az alkalmazott matematika, az operációkutatás és az informatika területén született eredmények bemutatására. A nemrégiben megjelent Alkalmazott Matematikai Lapok 35. kötete Prékopa András emlékét idézi fel. A kötet szerkesztői Bozóki Sándor, Fleiner Tamás, Illés Tibor és Tasnádi Attila.
2018. november 9-10-én immáron 30. alka­lom­mal gyűltek össze a matematikát és a matematikatanárokat tanítók, hogy emlé­kez­ze­nek, ünnepeljenek, megvitassák elképzeléseiket, bátorítsák és segítsék egymást. A programbizottság (amelynek tagja a beszámolót író Vásárhelyi Éva) igyekezett a hagyományos programelemek megtartása mellett az előzetes kérdőívet kitöltők javaslataihoz, kéréseihez igazítani a rendezvényt, ezért lett kevesebb plenáris előadás és több műhelymunka.
Ez a cikk olyan olvasók számára íródott, akik vagy matematikatanárok, vagy matematikusok, vagy az átlagosnál jobban érdeklődnek a matematika, a matematikusok, és a matematikai élet iránt. A cikkben van egy kis matematika is, de nem sok, és ahol matematikáról írok, ott mindenütt megpróbáltam elkerülni a technikai részleteket. Az első részben a magyar matematikai élet bizonyos vonásairól írok, a másodikban a 2018. július elején rendezett Lovász-konferenciáról. A harmadik részben írok Lovász Lászlónak a matematikai életünkben betöltött szerepéről, és a matematikájáról. (Simonovits Miklós)
2016-ban tartották meg először Understanding the Diversity of Financial Risk címmel azt az egynapos workshopot, ami a pénzügyi kockázatkezelésről és annak matematikai modellezési lehetőségeiről szólt. 2018 októberében került sor a harmadik hasonló workshopra, ennek témája a pénzügyi kockázat felmérése a gépi tanulás módszereivel. Talán nem is meglepő, hogy a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazásai között ma már a pénzügyi alkalmazások is egyre inkább előtérbe kerülnek.
Két jelentős konferenciáról adunk hírt röviden. Az egyik The International Joint Conference on Neural Networks, a legjeletősebb neuronhálózati konferencia 2019 nyarán Budapesten lesz. A másik, a MaCKiE, A matematika a biokémiai kinetikában és a vegyészmérnöki tudományban most 2018 novemberben zajlott Gentben.
2018. június 4-én és 5-én tartották meg az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében azt a konferenciát, amelyet Csiszár Imre akadémikus tiszteletére rendeztek. Egyetemista korában négy éven át megnyerte a Schweitzer-versenyt, diplomázás után rögtön a Matematikai Ku­ta­­tó­­in­­té­­zet­­ben kezdett dolgozni. Negyven éven át vezette az Intézet világhíressé vált in­for­­má­­ció­­el­­mé­­leti kutatócsoportját. Számos hazai és nemzetközi kitüntetés birtokosa, többek között Shannon-, Hamming- és Széchenyi-díjas, az ELTE és a BME díszdoktora. A konferenciát szervező Simonyi Gábor írt az eseményről, Fritz József gratulált az ünnepeltnek.
2018. augusztus 1-je és 9-e között a brazíliai Rio de Janeiro adott otthont a matematikusok nemzetközi kongresszusának (angolul: International Congress of Mathematicians, rövidítve: ICM). Ez a rendezvény a matematika legnagyobb ünnepe. Ilyenkor kerül sor a Fields-érmek átadására is: idén négy, 40 évnél nem idősebb matematikus kapta meg. (Igaz, egy ötödik ismeretlen is Fields-érem-birtokos lett, miután az egyik díjazott érmét közvetlenül a díjátadás után ellopta!)
„Kiküldött tudósítónk”, Tóth János beszámolója a 11. Európai Matematikai és Elméleti Biológiai Konferenciáról, Lisszabonból. (2018. július 22­–27.) A matematikai biológia éve alkalmából megrendezett konferencia beszámolóját más magyar résztvevők megjegyzései is színesítik, így több szemszögből kaphatunk képet a biomatematika néhány időszerű és népszerű ágáról. A csoportkép a http://ecmtb2018.org/group oldalán jelent meg.
Bill Satzer cikke tavaly jelent meg a SIAM News-ban (az amerikai Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság folyóiratában), a szerző nemrég ment nyugdíjba a 3M cégtől. Az ipari alkalmazáshoz kívánatos tulajdonságok három általános kategóriáját részletezi írásában: szakmai képességek, kommunikációs képességek és rugalmasság. Megállapításai a magyar egyetemeken matematikából Msc vagy doktori fokozatot szerzettekre is ugyanúgy vonatkoznak, mint az amerikai frissen PhD-t szerzett matematikus munkavállalókra. A fordító, Horváth Gábor maga is nemrég váltotta át egyetemi karrierjét a versenyszférára.
2018. június 18. és 22. között a Bolyai János Matematikai Társulat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az MTA SZTAKI és az ECMI (European Consortium for Mathematics in Industry) közös szervezésében Budapesten rendezték meg a 20. Európai Matematikai Ipari Konferenciát, ahol az izgalmas és érdekes előadások mellett az akadémia − ipar, ipar − ipar közötti kapcsolatok elmélyítésére is sor került.
A 2018. júniusában Oxfordban megrendezett European Wolfram Technology Conference célja az volt, hogy a Wolfram nyelv (korábban: Mathematica) használói és oktatói megismerkedhessenek a legújabb fejleményekkel. A konferencián az összes divatos kifejezés (felhő, mélytanulás, mesterséges intelligencia, neuronhálózatok, adattudomány, gépi tanulás stb.) előfordult, miközben voltak érdekes előadások is, amint erről az olvasó is meggyőződhet a konferencia honlapján. (A Penrose-burkolat fotója részlet az Oxfordi Egyetem Matematikai Intézetének honlapjáról.)
Idén is megrendezésre került a Varga Tamás matematika szakmódszertani konferencia, 2017. november 10–11-én a Varga Tamás Tanítványainak Emlékalapítványa, a Bolyai János Matematikai Társulat és az ELTE TTK Matematikatanítási és Módszertani Központja közös rendezvényeként. Két jubileumi év következik: 2018-ban lesz a 30. Varga Tamás Napok és 2019-ben lesz Varga Tamás születésének 100-ik évfordulója, amelyre nemzetközi konferenciával készül az MTA.
Szerencsére az MTA videotárában utólag azok is megnézhetik az Akadémia ünnepi januári előadásait, akik lemaradtak róluk. Freud Róbert szubjektív válogatása ízelítőt ad a matematika hónapjának eseményeiből. (fotó: MTA, Szigeti Tamás)
Az operációkutatás mint önálló tu­do­mány­te­rü­let a II. világháború során született: maga az operáció szó hadműveletre utal, a kutatás célja pedig kezdetben a haderő optimális mennyi­sé­gé­nek, ütemezésének megtalálása volt. A háború után az optimalizálás tudománya elsősorban gazdasági és mérnöki területeken fejlődött tovább. Mai állapotában az operációkutatás egy szerteágazó, gyakran önmagában is szép és mély matematikai módszertanon alapuló, rengeteg gyakorlati al­kal­ma­zás­sal rendelkező tudományterület.
A Louvre-ban kiállított ókori tálon egy kiméra látható. Mi az a kiméra és hogyan kapcsolódik a dinamikához? Erről is ír Röst Gergely, aki részt vett a Szegeden rendezett európai dinamikus napokon, egy olyan matematikai konferencián, ahol a matematikusok vannak kisebbségben.
2017. május 25. és 27. között Budapesten rendezték a Mathematics in (bio)Chemical Kinetics and Engineering elnevezésű kon­fe­ren­cia­sorozat hetedik konferenciáját. A kon­fe­ren­cia­so­ro­zat célja kezdettől fogva az volt, hogy a komoly matematikai esz­kö­zö­ket alkalmazó vegyészeket (vegyész­mér­nö­kö­ket, biológusokat) és a valódi alkalmazásokkal foglalkozó ma­te­ma­ti­ku­so­kat (fizikusokat, infor­ma­ti­ku­so­kat) egymással összehozza. Ezt a célt általában igen széles spektrumot átfogó előadások és poszterek útján szokta teljesíteni.
A Nemzetközi Matematikai Kongresszus (ICM) a matematikusok legnagyobb nemzetközi kon­fe­ren­ci­á­ja. A négyévente szervezett ren­dez­vény­nek legutóbb Szöul adott otthont, a következőt Rio de Janeiroban tartják. Több rangos matematikai díjat is ezen a kon­fe­ren­ci­án szoktak átadni, köztük a híres Fields-érmet. 1912-ben Cambridge-ben rendezték az ICM konferenciát. Fotónkon hárman az akkori 18 magyar résztvevő közül: Fejér Lipót, Riesz Frigyes és Riesz Marcel.
A KöMaL Ifjúsági Ankét elsősorban középiskolás versenyzők és tanáraik, szüleik számára rendezett kétnapos konferencia érdekes előadásokkal a matematika, fizika és informatika területéről. Az Ankét kiemelt eseménye a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok előző tanévi matematika, fizika és informatika pontversenyeinek díjkiosztó ünnepsége. A konferencia előadói olyan tanárok, kutatók, akik szakmájuk kiváló művelői.