feladatmegoldások
Az érettségiztető tanárok már bizonyára utánanéztek azoknak a változásoknak, amelyek a NAT2020 bevezetésével idén már az érettségi feladataiban is megjelenhetnek. Az Érintő minden tavalyi és a jelen számában is témakörönként foglalkozik a matematika érettségi követelmények változásával. Geszler Evelin Anna, az ELTE Matematika Doktori Iskola didaktika programjának végzős doktorandusz hallgatója a hivatalosan közölt középszintű mintafeladatok elemzésével szeretné felhívni a figyelmet a 2024-es érettségin várható újdonságokra és az elkerülendő buktatókra, valamint az általános tudnivalókra.
2024 januárjában lezárult a Héttusa ver­se­nyé­nek 3. fordulója is, a versenypéldák a 2023. decemberi Érintőben jelentek meg. A feladatok kitűzője néha nem is gondol olyan megoldásra, mint amit egy-egy beküldőtől kap. A megoldók időnként hasznos kiegészítésekkel, meg­jegy­zé­sek­kel örvendeztetik meg a rovat szer­kesz­tő­jét, Róka Sándort. Így történt ez a decemberben kitűzött feladatok meg­ol­dá­sai­nál is…
A Héttusa feladatok egyik lelkes meg­oldója érdekes kérdéseket vet fel a legutóbbi feladatok némelyike kapcsán. Például hányféleképpen helyezhető el egy sakktáblán 56 bástya a 17. feladat feltételeivel? Mi az, ami kiszámítható számítógéppel és mi az, ami nem? A 18. feladat megoldása lényegében a Master­mind játék 4 bábuval. Milyen stratégiával működjön egy Mastermind-ot játszó program? Végül a 20. feladatnak hányféle megoldása lesz, és hogyan általá­no­sít­ható? Makay Géza ír mind­ezek­ről a következőkben.
Középiskolai tanárként (és persze diákként is) szeretjük az olyan egész együtthatós másodfokú egyenleteket, amelyeknek egész gyökei vannak. A középiskolai tanulmányok során számtalan ilyen egyenlettel találkozunk, és megesik, hogy ezek között valamilyen kapcsolatot is felfedezünk. Tritz Árpád ilyen speciális másodfokú egyenletpárok érdekes kapcsolatát járja körül.
Néha előfordul, hogy a híresen nehéz Schweitzer Miklós Matematikai Emlékversenyen kitűznek egy-egy feladatot, ami akár középiskolások számára is érthető, nemcsak a leírása, hanem a megoldása is, ami persze nem egyszerű, változatos ötleteket, sok kreativitást igényel. Mégis hasznos lehet ilyen példákat is mutatni a diákoknak, azt szemléltetve, hogy bár egyáltalán nem könnyű, de még a világ egyik legnehezebb matematikaversenyének is lehetséges megoldani a feladatait. Szőke Tamás 2018-ban első helyen végzett a Schweitzer-versenyen, saját tapasztalata alapján mutatja be az egyik ilyen feladatot.
Az Érintő Facebook-oldalán már megjelent megoldásokat a rovatszerkesztő, Róka Sándor kibővítette néhány olyan megoldással és megjegyzéssel, amit a beküldőktől kapott. Ezek újabb kérdéseket, pontosításokat vagy éppen általánosításokat, számítógépes megközelítéseket mutatnak be. Érdemes áttekinteni a különböző meggondolásokat!
Bár az Érintő 10. évfolyama új honlappal jelentkezik, és ezentúl nem negyedévente, hanem folyamatosan közöl cikkeket, a Héttusa feladatsorai továbbra is 3 havonta jelennek meg (szeptember, december, március, június). A Héttusa rovatban kitűzött feladatokra bárki beküldheti a megoldást. A feladat kérdésére a feladat sorszámát és a választ kell megküldeni a hettusa@ematlap.hu email címre. A beküldési határidő: 2025. október 6.
A cikk szerzője a Héttusa megoldásaihoz rendszeresen igénybe veszi a mes­ter­sé­ges intelligencia különböző változatait. A legutóbbi feladatsoron mutatja be saját és az AI ötleteit, valamint azt, hogy ezt miként lehet kombinálni, ezzel az AI-t jobb válaszok készítésére bírni, s mennyire fontos a válaszok ellenőrzése.
Ez az írás a 2024-ben a békéscsabai Rátz László Vándorgyűlésen elhangzott szemináriumi foglalkozás alapján készült. A közölt feladatok azt próbálják meg bemutatni, hogy miként lehet a szakköri munkában érdekes, egymásra épülő, egyre nehezedő feladatokat feladni a tanulóknak az egész világon egyre dinamikusabban fejlődő való­szí­nű­ség­szá­mí­tás témaköréből. Fonyó Lajos és Fonyóné Németh Ildikó cikkének első részében bolyongásokkal foglalkozik a síkbeli koordináta-rendszerben, majd a kocka és az oktaéder élein. A megoldásokhoz változatos módszereket, jó ötleteket kínálnak a szerzők.
A meleg nyári napok ellenére több olyan beküldője is volt a Héttusa júniusi fel­ada­tai­nak, akinek részletes megoldását érdemes másokkal is megosztani. A kí­ván­csiak már augusztusban megtudhatták a hét feladott kérdésre a Facebookon megjelent választ. Most pedig közöljük a legérdekesebb megoldásokat, egy-egy feladatra ese­ten­ként kettőt-hármat is.
A rovatszerkesztő, Róka Sándor a Héttusa verseny 8. fordulójának a Facebook-oldalon már megjelentetett megoldásait kiegészítette a feladatot leg­szel­­le­­me­­seb­­ben megoldók gondolatainak leírásával is. Az érdeklődők sok ötlelet meríthetnek belőlük...
Tritz Árpád 2024 júniusában már írt olyan speciális egész együtthatós másodfokú egyenletpárokról, ahol a konstans tag előjelét megváltoztatva mindkét egyenlet gyökei egész számok. Ebben a cikkben a konstans tag és az elsőfokú tag együtthatójának felcserélésével kapott speciális másodfokú egyenletpárokat tekinti, megvizsgálva, milyen esetekben lehet minden gyök egész. A megoldás módszere itt más, mint előzőleg, felhasználható szakkörön, vagy az emelt szintű érettségire felkészítés során.
A cikk első része a Révai Miklós Gimnázium múltjáról, előző számunkban jelent meg. A folytatásban az iskolában napjainkban zajló matematikaoktatást, a tehetséggondozás formáit és lehetőségeit tárgyalják a szerzők. Árki Tamás és Csete Lajos közöl egy 7. osztályos és egy 11-12. osztályos szakköri feladatsort, és felsorolja az elmúlt 15 év legkiválóbb diákjainak versenyeredményeit matematikából. A Révai jelene következik.
Fonyó Lajos és Fonyóné Németh Ildikó szakköri feldolgozásra szánt cikkének első része (három fejezetben) bolyongásokról szólt különböző felületeken. A cikk foly­tatásában három újabb fela­dat­cso­kor­ral foglalkoznak: a negyedik fejezetben nem szabályos dobókockára vizsgálnak fela­da­to­kat, a következő a geometriai való­szí­nű­ség­gel kapcsolatban tartalmaz fela­da­to­kat, végezetül játékok nyerő stra­té­giá­jának esélyét határozzák meg. A 2024-ben a békéscsabai Rátz László Vándorgyűlésen elhangzott szemináriumi foglalkozás alap­ján készült ez az írás.
A 2024-es Közép-Európai Matematikai Diákolimpián az egyéni versenyen négy, a csapatversenyen nyolc feladat került kitűzésre. E feladatok közül adunk közre egy válogatást részletes megoldásokkal. A megoldásokat a magyar csapat tagjai írták le: Prohászka Bulcsú, Keresztély Zsófia, Molnár István Ádám, Kovács Benedek Noel, Vigh Zalán és Holló Martin. Köszönjük szépen a közreműködésüket, és ezúton is gratulálunk az elért eredményükhöz – írták a csapatvezetők, Hegedűs DánielKovács Benedek.
A Héttusa decemberi fordulójának megoldóit ismertető beszámoló ismét felhívja az olvasók figyelmét a Fórum lehetőségeire. Róka Sándor rovatszerkesztő írása nemcsak a már Facebookon megjelent „hivatalos” megoldásokat tartalmazza, hanem a megoldásokat beküldők más, a feladatokhoz kapcsolódó további gondolatait is. A 7. forduló feladatainak bővített megoldásai itt következnek.
A Héttusa eddigi megoldásra kitűzött feladatsorainak csaknem mindegyikében szerepelt olyan probléma, ami sakk­táb­lá­ról és rajta bábuk elhelyezéséről szólt. A nemrégiben elindult Héttusa fórumban merült fel egy hasonló kérdés: Legfeljebb hány királynő helyezhető el egy 20 × 20 mezős táblán úgy, hogy mindegyik legfeljebb egy másikat tartson ütés alatt? Innen indul Makay Géza cikke a királynőkről.
Fejér Szabolcs néhány, a koordinátarácson megoldható feladattal ismerteti meg az olvasót. Egy részük megfogalmazásában is tartalmazza a rácsot, másik részüknek pedig a megoldásában segít. Ezeket átfogalmazva, a koordinátarácson jeleníti meg, ezáltal összekapcsolva a matematika több területét. Tanárnak, diáknak egyaránt jó gondolat­éb­resz­tők lehetnek a bemutatott példák.
Az emelt szintű érettségin, valamint a hazai és nemzetközi matematikaversenyeken gyakran szerepelnek olyan bizonyítandó egyenlőtlenségek, szélsőérték-problémák, amelyek megoldásában fontos szerepet játszanak a nevezetes egyenlőtlenségek. Ábrahám Gábor célja, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik tehetséggondozó szakkörökön szeretnének foglalkozni evvel a témakörrel, bemutatva néhány fontosabb egyenlőtlenséget és megoldási módszert.
2024 júniusában jelent meg Szőke Tamás cikkének első része. Ennek bevezetőjét, amelyben részletesen beszámolt a verseny múltjáról és jellegzetességeiről is, érdemes elolvasni, mielőtt rátérnénk a mostani cikk nem kevésbé érdekes feladatának megoldására. A júniusi számban megjelent cikk folytatásaként ismét egy középiskolások számára is érthető Schweitzer-feladat megoldását taglalja a szerző.
A Héttusa 6. fordulójának feladat­meg­ol­dá­sai szokás szerint megjelentek az Érintő Facebook-oldalán. Róka Sándor kiegé­szí­tet­te a megoldásokat a beküldők gon­do­la­tai­val, ötleteivel, hiszen egy-egy prob­lé­má­hoz mindenki másképp áll hozzá. Ezeket mutatja be a cikk.
Az Érintő Facebook-oldalán már meg­je­len­tet­tük a megoldásokat a rovatszerkesztő, Róka Sándor válogatásában, néhány olyan megoldással és megjegyzéssel, amit a beküldőktől kapott. Ezek újabb általánosításokat, számítógépes meg­kö­ze­lí­té­se­ket is bemutatnak. Az érdeklődők a KöMaL Fórumában nemrég indított Hétpróba témájába is bekapcsolódhatnak! Itt találhatók a júniusi feladatok megoldásai.
A kecskeméti MATEGYE Alapítvány a 2020-ban megjelent Hibás feladatmegoldások az általános iskolában című könyvének folytatásaként adta ki 2025-ben Orosz Gyula: Hibás feladatmegoldások a középiskolában című munkáját. Mindkét mű rendhagyó módon közelíti meg a matematikai gyakorlást: nem csak az „egyik helyes” útvonalat, azaz a megoldást mutatják be, hanem a tanulók és tanárok számára egyaránt rendkívül értékes hibaanalízist kínálnak...