Bolyai János

Bolyai János dombormű − Széchenyi Kingától

Művészet és matematika kapcsolatáról szól ez a cikk: Széchenyi Kinga szobrász, tanár és író, Prékopa András matematikus özvegye a Bolyai Társulatnak ajándékozta Bolyai Jánosról készült domborművét.

Gauss és Bolyai János — újraértékelve

Írásom célja — amellett, hogy megemlékezzek „a matematikusok fe­je­del­me” születésének 240. évfordulójáról — hogy felmentsem Gausst az alól a hamis vád alól, amely a köztudatban él, hogy Gauss nem ismerte el Bolyai János korszakalkotó felfedezését. — írja Oláh-Gál Róbert.

Farkas Gyula nyomában: Szemelvények egy természettudós életéből és tudományos hatásából

  • Illés Tibor, Oláh-Gál Róbert
Idén ünnepeljük Farkas Gyula fizikus, ma­te­ma­ti­kus születésének 170. évfordulóját. Farkas Gyula életének jelentősebb eseményei – ma már – ismertek a magyar tudományos közélet előtt. Illés Tibor és Oláh-Gál Róbert megemlékezésében két kérdéssel foglalkozik: a Farkas-lemma hatásával és Farkas Gyula életének, néhány – nem mindenki számára ismert – részletével, amelyek egyszerre mutatják be Farkas Gyulát, az embert és a tudóst.

Két pont között legrövidebb út az egyenes? Kérdezzük meg Fa Nándort…

A cikk apropója Fa Nándor kiváló sport­tel­je­sít­mé­nye a Vendée Globe földkerülő vitorlás versenyen. A rendkívül nehéz fizikai igénybevétel mellett a verseny nehézsége többek között abból áll, hogy meg kell tervezni az optimális útvonalat úgy, hogy a szél alapvetően befolyásolja a távolságmérést (adott pontokban az időegység alatt elérhető pontok halmazát), és így a tér geometriáját.

Bolyai János Japánban

Bolyai János művének magyar fordítása, 65 évvel a latin nyelvű eredeti után, csak 1897-ben jelent meg Budapesten, miután olaszul, franciául, angolul már régen kiadták, és ismertették német nyelven is. Bármennyire meglepő, de Budapesten később jelent meg A tér abszolút igaz tudománya magyarul, mint Tokióban angolul. Bolyai János hatása Japánban a mai napig tetten érhető. Nem véletlen, hogy a világhálón a Kiotói Egyetem Matematikai Kutatóintézetének nyitó weboldalán Bolyai János 1820 körül született matematikatörténeti jelentőségű kéziratlapja látható Parallelarum Theoriara felirattal. (Fenti fényképünket is a www.kurims.kyoto-u.ac.jp képei között találtuk.)

Bolyai János munkájának hatása a háromdimenziós terek elméletére

A hiperbolikus geometria felfedezése, Bolyai, Lobacsevszkij, Gauss, majd később Riemann, Klein, Poincaré 19. századi munkássága meghatározó lett a 20. és a 21. században is, amikor Thuston sejtését Perelman bizonyította. Bolyai tehát nemcsak a párhuzamosok problémáját oldotta meg, de megadta a két- és háromdimenziós esetben a „tipikus”, legtöbbször előforduló geometria konstrukcióját is. A 200 éves folyamaton Stipsicz András vezeti végig az olvasót.

Bolyai János korszakalkotó felfedezése két évszázad tükrében

álfy Péter Pál 2023. november 3-án, a Magyar Tudomány Ünnepének megnyitó ünnepi ülésén, a Szegedi Tudományegyetem dísztermében meg­tar­tott előadásának szerkesztett szövegét adjuk közre. A cikket a Magyar Tudomány folyóirat engedélyével közöljük. Az idei nyitóelőadás Bolyai Jánosról szólt, aki kétszáz évvel ezelőtt, 1823. november 3-án írta meg édesapjának azt a levelet, amelyben bejelentette a nemeuklideszi geometria fölfedezését ezekkel a szavakkal: „a semmiből egy ujj más világot teremtettem”.

APP&X pályázat – közönségszavazással!

Épp e napokban zajlik (és december 18-án zárul) a Bolyai János Matematikai Társulat APP&X pá­lyá­za­tá­nak közönségszavazása. A pályázat elnevezése arra utal, hogy Bolyai János a nemeuklideszi geometria felfedezését az „Appendix – A tér tudománya” című ta­nul­má­nyá­ban írta le részletesen. A pályázatra 238 pályamű érkezett az alsó tagozatosoktól a középiskolás diákokig az ország minden tájáról. A zsűri (amelynek tiszteletbeli elnöke Szilágyi Áron, háromszoros olimpiai bajnok vívó) a közönségdíjon kívül 9 alkotást díjaz. Részletesebben….

Elveszett Bolyai-relikviák nyomában

Szabó Péter Gábor kutatása Bolyai János hegedűjének eredt a nyomába, amelyről a szakirodalom eddig úgy tudta, hogy 120 éve elveszett. A fellelt újabb adatok alapján azonban halvány remény adódott arra, hogy egyszer talán mégis előkerülhet ez a becses Bolyai-relikvia. A szerző 2023 novemberében Szegeden az SZTE Bolyai Intézet Bolyai Emlékülésén tartott előadásának írott változatát az Érintő másodközlésben adja közre

Decemberi díjazottak

2023. december 14-én, a Bolyai János Matematikai Társulat rendezvényén, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben adták át a BJMT évenként kiosztásra kerülő díjait. A Szele Tibor Emlékérmet (képünkön) Molnár Lajos tanszékvezető egyetemi tanárnak (SZTE Bolyai Intézete Analízis Tanszék) adta át Laczkovich Miklós, a díjbizottság elnöke. Kiemelkedő fiatal kutatóknak ítélték oda a Grünwald Géza Emlékérmet, valamint a Farkas Gyula, illetve Rényi Kató emlékdíjakat. Ezután hirdették ki a Kürschák és a Schweitzer matematikai tanulóversenyek eredményét (ez utóbbiról 2023. decemeberi számunkban már beszámoltunk). A díjazottakat olvasóink is megismerhetik a most közölt jelentésekből...

Az APP&X alkotópályázat eredményei

A Bolyai János Matematikai Társulat APP&X matematikai alkotópályázatán 16 diákot és 12 tanárt díjaztak. A díjakat Szilágyi Áron olimpiai bajnok vívó, Kollár László, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Pálfy Péter Pál, a Bolyai Társulat elnöke és Laczkovich Miklós, az MTA rendes tagja adta át a budapesti Vasarely Múzeumban. Képünkön Staár Kata, az egyik legfiatalabb díjazott alkotása: Bolyai János új dallama a matematikában. Szász Réka számolt be a pályázat tapasztalatairól és eredményeiről.

A Bolyai-díjakról és a 2025-ös díjazottakról

A Bolyai János Nemzetközi Matematikai díjat 2025-ben Kollár Jánosnak ítélte oda a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Tudo­má­nyok Osztályának öt tagjából, valamint öt kiemelkedő külföldi mate­ma­ti­kus­ból álló díjbizottság. Kéri Gerzson cikke főleg e díjról és díjazottjáról szól, de tisztázza, hogy mi is a különbség Bolyai-díj és Bolyai-díj között. Idén ugyanis két különböző Bolyai-díjat is magyar matematikus kapott.

Stipsicz András kapta a magyar tudomány Bolyai-díját

2025. május 13-án az MTA Dísztermében vehette át Stipsicz András a magyar tudományos élet kiemelkedő kutatójaként a Bolyai-díjat (Bolyai János alkotói díjat). A díjat odaítélő bizottság tagjai a tudományágak minél szélesebb körét képviselik, elnöke a mindenkori köztársasági elnök, további tizennégy tagjának felét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, másik felét pedig a Bolyai-díj Alapítvány alapítói delegálják. A Bolyai Jánosról elnevezett díjat matematikusként elnyerni különösen nagy jelentőségű.

A Bolyai Társulat díjai 2024-ben

2024. december 18-án a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben adták át a Bolyai Társulat évenként kiosztásra kerülő díjait. A Szele Tibor Emlékérmet (képünkön) Jordán Tibor, az ELTE TTK Matematikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára vette át a díjbizottság elnökétől, Laczkovich Miklóstól. Kiemelkedő fiatal kutatóknak ítélték oda a Grünwald Géza Emlékérmet, a Farkas Gyula, és a Rényi Kató emlékdíjakat, valamint a Patai-díjat. Ezután hirdették ki a Kürschák és a Schweitzer matematikai tanulóversenyek eredményét. Ismertetjük a díjazottak méltatását.
Keresés