algebrai geometria

Matematikusok az idegösszeomlás szélén

A matematikus elme mélységeinek történelmi hátteréből emel ki néhány érdekes szemelvényt sajátos megközelítéssel Eper Miklós doktorandusz hallgató. Kéziratának első változata az Élet és Tudomány és a BME – Pro Progressio Alapítvány közös kutatásismertető cikkpályázatának felhívására született. Márciusban jelenik meg az Élet és Tudomány idei felhívása, amelyre ismét várják a pályázókat. De most lássuk, hogyan formálja a kutatók lelkülete a tudomány irányát...

Kleini szingularitások

A modern matematika nagy fejezetei nőttek ki a 100 éve meghalt Felix Klein gondolatai nyomán, beleértve Klein Erlangen-programját, valamint a Lie-csoportok és Lie-algebrák jelentős területeit. Míg sokáig úgy tűnhetett, hogy a szimmetriák diszkrét és folytonos csoportjainak vizsgálata messze esik egymástól, a későbbi kutatások határozottan közelebb hozták ezt a két területet.

Kollár János, a modulusterek varázslója

Kollár János 2025-ben elnyerte a Bolyai János Nemzetközi Díjat, erről az Érintő két hírében is olvashatnak: Kéri Gerzson: A Bolyai-díjakról és a 2025-ös díjazottakról és Az MTA 199. közgyűlésének díjazottjai című cikkekben. Kovács Sándor írása Kollár János matematikai munkásságának egyik kiemelkedő részét, a magasabb dimenziós moduluselméletben elért eredményeit ismerteti meg az olvasóval.

A Bolyai-díjakról és a 2025-ös díjazottakról

A Bolyai János Nemzetközi Matematikai díjat 2025-ben Kollár Jánosnak ítélte oda a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Tudo­má­nyok Osztályának öt tagjából, valamint öt kiemelkedő külföldi mate­ma­ti­kus­ból álló díjbizottság. Kéri Gerzson cikke főleg e díjról és díjazottjáról szól, de tisztázza, hogy mi is a különbség Bolyai-díj és Bolyai-díj között. Idén ugyanis két különböző Bolyai-díjat is magyar matematikus kapott.
Keresés