algebrai geometria
A 2016. évi matematikai Nemmers-díjat Kollár János nyerte el az algebrai geometria területén ért el kimagasló eredményekért. A díjhoz fűzött méltatás külön kiemeli Kollár professzornak a Minimális Modell Programhoz való hozzájárulását, úttörő munkásságát a racionális összefüggőség terén, valamint John Nash egy 1952-es sejtésére talált ellenpéldáját.
A Mi is...? sorozat második tagja nem könnyű olvasmány. Kollár János 2007 márciusában a Notices of the American Mathematical Society What is...? rovatában megjelent itt következő írását Stipsicz András az Érintő számára lefordította. A cikk szerzője, Kollár János az ELTE-n végzett matematikus, a Princeton University (USA) professzora.
Kiss Emil pályájához és kutatói munkájához el­vá­laszt­ha­tat­la­nul hozzátartozik az oktatás, ugyanúgy, mint a tanulás, az általános műveltség és a matematikai kultúra élvezete és továbbadása egyaránt. Mindez benne van ebben a könyvben, de ennél jóval több is. A nagy monográfiák magukban hordozzák a szerzőik világképét, szakmai habitusát, viszonyulásaikat a szakma fontos történéseihez és személyiségeihez. Ez különösen jelen van ebben a műben – írja Nagy Gábor Péter Kiss Emil: Bevezetés az algebrába című monográfiájáról.
A matematikus elme mélységeinek történelmi hátteréből emel ki néhány érdekes szemelvényt sajátos megközelítéssel Eper Miklós doktorandusz hallgató. Kéziratának első változata az Élet és Tudomány és a BME – Pro Progressio Alapítvány közös kutatásismertető cikkpályázatának felhívására született. Márciusban jelenik meg az Élet és Tudomány idei felhívása, amelyre ismét várják a pályázókat. De most lássuk, hogyan formálja a kutatók lelkülete a tudomány irányát...
A modern matematika nagy fejezetei nőttek ki a 100 éve meghalt Felix Klein gondolatai nyomán, beleértve Klein Erlangen-programját, valamint a Lie-csoportok és Lie-algebrák jelentős területeit. Míg sokáig úgy tűnhetett, hogy a szimmetriák diszkrét és folytonos csoportjainak vizsgálata messze esik egymástól, a későbbi kutatások határozottan közelebb hozták ezt a két területet.
Kollár János 2025-ben elnyerte a Bolyai János Nemzetközi Díjat, erről az Érintő két hírében is olvashatnak: Kéri Gerzson: A Bolyai-díjakról és a 2025-ös díjazottakról és Az MTA 199. közgyűlésének díjazottjai című cikkekben. Kovács Sándor írása Kollár János matematikai munkásságának egyik kiemelkedő részét, a magasabb dimenziós moduluselméletben elért eredményeit ismerteti meg az olvasóval.
A Bolyai János Nemzetközi Matematikai díjat 2025-ben Kollár Jánosnak ítélte oda a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Tudo­má­nyok Osztályának öt tagjából, valamint öt kiemelkedő külföldi mate­ma­ti­kus­ból álló díjbizottság. Kéri Gerzson cikke főleg e díjról és díjazottjáról szól, de tisztázza, hogy mi is a különbség Bolyai-díj és Bolyai-díj között. Idén ugyanis két különböző Bolyai-díjat is magyar matematikus kapott.