Abel-díj
A 2017. évi Abel-díjat Yves Meyer francia matematikus kapta a waveletek matematikai elméletének kidolgozásában játszott úttörő munkásságáért. Szeizmikus adatok elemzésére és képek tömörítésére használt gyakorlati eljárásokból kiindulva az 1980-as évek közepétől vezetésével a jelfeldolgozás egy új, hatékony módszerének rakták le a matematikai alapjait. Az eljárást felhasználták a Hubble űrteleszkóp felvételeinek dekonvolúciójára, valamint a napjainkban észlelt gravitációs hullámok detektálásában is. Schipp Ferenc vezeti be az olvasót a témakörbe.
Szerencsére az MTA videotárában utólag azok is megnézhetik az Akadémia ünnepi januári előadásait, akik lemaradtak róluk. Freud Róbert szubjektív válogatása ízelítőt ad a matematika hónapjának eseményeiből. (fotó: MTA, Szigeti Tamás)
Sir Andrew Wiles több mint két évtizeddel Fermat utolsó tételének bebizonyítása után kapta meg az Abel-díjat. Hogyan sikerült igazolni a megoldhatatlannak hitt sejtést? Martin Raussen (Aalborg University, Dánia) és Christian Skau (Norwegian University of Science and Technology) riportjuk második részében a megoldás nyomában járnak. Fordította: Besenyei Ádám. (Az első rész az Érintő júniusi számában olvasható).
Nem hiszem, hogy bárki megoldhatta volna a Fermat-sejtést a 19. században, legalábbis azon az úton biztosan nem, ahogy végül a megoldás most megszületett. Túl nagy volt még a hézag matematikatörténeti szempontból: kellett várni 100 évet, mire a megfelelő eszközök megszülettek. Igazából sosem tudhatja az ember ezekkel a híres problémákkal, hogy vajon hozzáférhetők-e már az adott kor eszközeivel. — mondta Andrew Wiles 2016, május 23-án, az Abel-díj átvétele után Martin Raussennek (Aalborg University, Dánia), és Christian Skaunak (Norwegian University of Science and Technology), akik 2003 óta valamennyi Abel-díjas matematikussal készítettek interjút. Wiles professzor több mint két évtizeddel Fermat utolsó tételének bebizonyítása után kapta meg a „matematikai Nobel-díjat”.
Minden érdeklődőt várnak a Magyar Tudományos Akadémia székházában az MTA Matematikai Tudományok Osztályának ünnepi rendezvényein 2026. január 5.-től 29.-ig. Nemcsak előadások, de kiállítás, filmvetítések is színesítik a sűrű programot.
Nyáron talán mindenkinek egy kicsit több ideje van, ezért ajánlunk egy csokor hírt, linkeket, amelyeket érdemes megnyitni, elolvasni, megnézni. Az idei Abel-díjról, az ELTE Matematika Intézet díjairól, az EU idei nyertes ERC-pályázatáról, a BJMT Váltószögek podcast-adásairól, a Yale Egyetem újabb díszdoktoráról és érettségi sorozatunk befejező részének feladatairól lesz szó.
A 2025-ös Abel-díjat Kasivara Maszaki japán matematikus (Masaki Kashiwara, fotó: Thomas Brun) kapta az algebrai analízishez és a reprezentációelmélethez való alapvető hozzájárulásaiért, ezen belül a D-modulusok elméletének kidol­go­zá­sá­ért és a kristálygráfok felfedezésééert. Szabó Szilárd cikke rövid betekintést nyújt Kasivara matematikai munkásságába.
Néhány nappal 99. születsésnapja után, 2025. május 16-án elhunyt Lax Péter, a világhírű magyar származású amerikai matematikus. Hatása a 20. század matematikájára egyedülálló és példaértékű volt, amiért 2005-ben Abel-díjat kapott. 15 évesen hagyta el Magyarországot, de még idős korában is hazalátogatva, magyarul – akcentus nélkül – tartotta meg előadásait. Faragó István emlékezik meg róla, de aki szakmai vagy személyes életútját mélyebben is meg szeretné ismerni, annak további hivatkozásokat is ajánlunk.
A matematikai díjak közül az egyik legrangosabb az Abel-díj, amelyet 2002-ben alapítottak. A díjátadás szervezői egy új kezdeményezést indítottak el: meghívnak különböző országokból középiskolásokat a rendezvényre. Így jutottak idén az Abel-díj „közelébe” néhányan Dobos Sándor vezetésével a magyarországi olimpiai kvalifikációs versenyen az élmezőnyben végzettek közül.