Portré – interjú

A portré – interjú menüpont jól vagy kevésbé ismert matematikusokat, vagy olyan, egykor matematikusként végzetteket szeretne bemutatni, akik ma más szakma elismert képviselői, sportolók, művészek… (rovatszerkesztő: Paulovics Zoltán.)

Vizvári Béla visszaemlékezése Maros Istvánra elválaszthatatlan a kor történelmétől és tu­do­mány­tör­té­ne­té­től, benne a SZTAKI, a NIM IGÜSZI, vagy a SZÁMKI szerepével. Ő maga is jól ismeri az operációkutatás és a számítástechnika fejlődésének utóbbi hatvan évét. Krekó Bélára, Kornai Jánosra, Prékopa Andrásra, Heppes Aladárra, Stahl Jánosra is emlékezik, amikor Maros Istvántól búcsúzik.
Életének 93. évében elhunyt Andrásfai Béla, a Műegyetem nyugalmazott docense. Több évtizeden át ő jelentette a BME-n „a” gráfelméletet. Egyetemi jegyzetei mellett jelentős volt a több kiadást megért „Ismerkedés a gráfelmélettel” című könyve, amelyet főleg érdeklődő gimnazistáknak (és tanáraiknak) szánt. A gráfelmélet fáradhatatlan kutatójáról, oktatójáról és nép­sze­rű­sí­tő­jé­ről Recski András emlékezik meg.
Nem könnyű kisgyerekes anyaként a kutatói lét…de van, akinek nem is olyan nehéz. Mihálka Éva Zsuzsanna gimnazistaként két tárgyból is bekerült az OKTV első 10 helyezettje közé, így az ELTE-n párhuzamosan elvégezte a matematika és a kémia szakot is. Jelenleg kvantumkémikus posztdoktor a bratislavai Comenius Egyetemen. Paulovics Zoltán készített vele interjút.
Tamássy Lajos a debreceni differenciálgeometriai iskola nemzetközi hírnevének megalapozója volt. 1958-ban lett egyetemi doktor, 1962-ben szerezte meg a kandidátusi, 1974-ben pedig a matematikai tudományok doktora fokozatot. 1973-tól 15 éven át vezette a Kossuth Lajos Tudományegyetem (későbbi Debreceni Egyetem) Geometria tanszékét. Közvetlenül nyugdíjba vonulása után, 1994-ben elnyerte a professor emeritus címet. 2019-ben bekövetkezett haláláig, tehát 66 éven át szolgálta példamutató odaadással az Egyetemet. Kollégái, barátai, Kántorné Varga Tünde és Szilasi József hiteles képet adnak életútjáról és matematikai kutatásairól.
Az ELTE-n végeztem matematika BSc-t, majd matematikus MSc-t, és idén márciusban védtem meg a doktori értekezésemet, de alapvetően nem vágytam arra, hogy elméleti matematikus legyek. Már középiskolásként felismertem, hogy én programozni szeretnék, csak okosan. Matematikára jelentkeztem, de később valamilyen cégnél akartam elhelyezkedni, lehetőleg alkalmazott kutatásban. – Mihálykó Andrással Paulovics Zoltán készített interjút.
A hat éve működő Repülő Iskola A Gondolkodás Öröme Alapítvány és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közös programja. Az indulásról még 2017-ben Juhász Péter írt az Érintőben. A célokról, motivációkról, tapasztalatokról, a folytatásról és a foglalkozások hatásairól kérdezte Dankowsky Zorka és Szűcs Gábor a program tanárait, akik matematikus hallgatók illetve gyakorló középiskolai tanárok.
Egy szegedi orvostechnikai cégnél dolgozom data scientistként. A cég profilja: gyógyszerrezisztens epilepsziásoknak kifejleszteni egy implantálható eszközt, ami képes arra, hogy detektálja: az illetőnek éppen rohama kezdődik-e, és ha igen, úgy meg is állítja... Persze az iparban mást kell tudni, mint az egyetemen. A definíciók, tételek helyett a kódolás, a bizonyítások helyett pedig a modellezés..., de a sok év matematikával töltött idő megtanított arra, hogy hamar elsajátítsam azt, amit kell. – Kurics Tamással Paulovics Zoltán készített interjút.
A valószínűségszámítás és a matematikai statisztika nemzetközi matematikus közössége gyászolja a tavaly év végén elhunyt Révész Pál akadémikust. A szomorú hír és a hivatalos nekrológ az Érintő 2022. decemberi számában már megjelent, most Berkes Istvánnak a temetésen elhangzott személyes hangvételű beszédét közöljük.
Két év szünet után 2022-ben más néven éled újra a matematikatanárok körében nagy megbecsülésnek örvendő Graphisoft-díj. A népszerű elismerés új keretek között kerül kiosztásra, de a díjazottak kiválasztási módszere nem változik. A díj történetéről, a névadó Reményi-házaspár életéről (benne a komplex matematikatanítási kísérletről) és az első díjátadóról Ács Katalin számol be.
Nehezen felfogható és feldolgozható veszteség érte a magyar matematikusok és matematikatanárok közösségét, egyúttal az Érintő szerkesztőségét. Besenyei Ádám, az ELTE Matematikai Intézete Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék docense 2022. december 8-án, életének 41. évében eltávozott közülünk. Egy nagyon nagy tudású, széles látókörű, rendkívül szerény, mindenki által tisztelt és szeretett kollégát veszítettünk el.
Palotay Dorka alkalmazott matematikus egy, az internetszolgáltatóknak különféle szolgáltatásokat nyújtó cégnél dolgozik, malware, azaz kártékony szoftver elemzéssel foglalkozik. Bérczi-Kovács Erika negyedik interjúja következik az Ugródeszkák matek szakon sorozatában.
Váratlanul érkezett a hír: 2018. január 5-én elhunyt Votisky Zsuzsa. A Typotex Kiadó ala­pí­tó­ját és vezetőjét jól ismerte a könyves szakma, a Bolyai Társulat tagsága és megszámlálhatatlan jó barátja és tisztelője. A magyar tudományos könyvkiadásban és az elektronikus publikálás területén végzett munkája Magyarországon egyedülálló volt Tudta, milyen az értékes, jó könyv és csak ilyet adott az olvasói kezébe. Fia, Tikk Domonkos és közeli barátja, Pálfalvi Józsefné búcsúztatják ezen az oldalon.

Világszerte az egyik legismertebb matematikus volt a 86 éves korában tavaly elhunyt John Forbes Nash, akinek élete ihlette az Oscar-díjas Egy csodálatos elme című filmet (Főszereplők: Russell Crowe, Jennifer Connelly, Rendező Ron Howard, 2001). A hosszú évtizedeken át paranoid skizofréniában szenvedő matematikus a játékelmélet terén elért kiemelkedő eredményeiért 1994-ben (Harsányi Jánossal és Reinhard Seltennel megosztva) megkapta a közgazdasági Nobel-díjat.

(A fotó 2008-ban készült a második nemzetközi játékelméleti konferencián.)

Húsz éve nincs közöttünk Erdős Pál. Többek rábeszélésére megpróbálom felidézni néhány vele kapcsolatos emlékemet: talán sikerül a személyiségét új szemszögből is megvilágítanom... − A Strasbourgban élő és dolgozó magyar matematikus, Komornik Vilmos bár csak rövid ideig ismerhette Erdőst, személyes élményei mégis sokat hozzátesznek ahhoz a képhez, amelyet az életrajzokból, anekdotákból vagy legjobb barátainak írásaiból ismerhettünk meg. 2016 szeptemberében „Pali bácsi” halálának huszadik évfordulójáról emlékezünk meg.
„Utoljára a halála előtt két nappal beszéltem vele szkájpon. Rosszul aludt, és arra panaszkodott, hogy nem tudja beszerezni azt az altatót, melyet Amerikában használt…” Pach János az MTA Rényi Intézetének matematikusaként az Élet és Irodalom 2016. augusztus 12-i számában búcsúzott el Hajnal Andrástól. Az ÉS engedélyével mi is megjelentetjük írását a magyar matematikatörténet elmúlt 60 évének pár momentumáról, benne Erdősről és Hajnalról. A Bolyai Társulat 2008-as közgyűlésén készült fényképén jobbról balra Hajnal András, Juhász István, Császár Ákos és felesége látható.