Portré – interjú

A portré – interjú menüpont jól vagy kevésbé ismert matematikusokat, vagy olyan, egykor matematikusként végzetteket szeretne bemutatni, akik ma más szakma elismert képviselői, sportolók, művészek… (rovatszerkesztő: Paulovics Zoltán.)

Az Ugródeszkák matek szakon sorozat utolsó interjúalanya egy amerikai, ételrendeléssel foglalkozó cégnél dolgozik mint adatelemző, data scientist. És tetszik neki, élvezi a sokféle feladatot; van, amit tanult, és van, amit nem tanult az egyetemen. Egyet azonban biztosan tud: a cég működése alapvetően nem az adatokon, hanem a konyhán múlik. A kérdező Paulovics Zoltán.
Vizvári Béla visszaemlékezése Maros Istvánra elválaszthatatlan a kor történelmétől és tu­do­mány­tör­té­ne­té­től, benne a SZTAKI, a NIM IGÜSZI, vagy a SZÁMKI szerepével. Ő maga is jól ismeri az operációkutatás és a számítástechnika fejlődésének utóbbi hatvan évét. Krekó Bélára, Kornai Jánosra, Prékopa Andrásra, Heppes Aladárra, Stahl Jánosra is emlékezik, amikor Maros Istvántól búcsúzik.
Életének 93. évében elhunyt Andrásfai Béla, a Műegyetem nyugalmazott docense. Több évtizeden át ő jelentette a BME-n „a” gráfelméletet. Egyetemi jegyzetei mellett jelentős volt a több kiadást megért „Ismerkedés a gráfelmélettel” című könyve, amelyet főleg érdeklődő gimnazistáknak (és tanáraiknak) szánt. A gráfelmélet fáradhatatlan kutatójáról, oktatójáról és nép­sze­rű­sí­tő­jé­ről Recski András emlékezik meg.
Nem könnyű kisgyerekes anyaként a kutatói lét…de van, akinek nem is olyan nehéz. Mihálka Éva Zsuzsanna gimnazistaként két tárgyból is bekerült az OKTV első 10 helyezettje közé, így az ELTE-n párhuzamosan elvégezte a matematika és a kémia szakot is. Jelenleg kvantumkémikus posztdoktor a bratislavai Comenius Egyetemen. Paulovics Zoltán készített vele interjút.
Tamássy Lajos a debreceni differenciálgeometriai iskola nemzetközi hírnevének megalapozója volt. 1958-ban lett egyetemi doktor, 1962-ben szerezte meg a kandidátusi, 1974-ben pedig a matematikai tudományok doktora fokozatot. 1973-tól 15 éven át vezette a Kossuth Lajos Tudományegyetem (későbbi Debreceni Egyetem) Geometria tanszékét. Közvetlenül nyugdíjba vonulása után, 1994-ben elnyerte a professor emeritus címet. 2019-ben bekövetkezett haláláig, tehát 66 éven át szolgálta példamutató odaadással az Egyetemet. Kollégái, barátai, Kántorné Varga Tünde és Szilasi József hiteles képet adnak életútjáról és matematikai kutatásairól.
Az ELTE-n végeztem matematika BSc-t, majd matematikus MSc-t, és idén márciusban védtem meg a doktori értekezésemet, de alapvetően nem vágytam arra, hogy elméleti matematikus legyek. Már középiskolásként felismertem, hogy én programozni szeretnék, csak okosan. Matematikára jelentkeztem, de később valamilyen cégnél akartam elhelyezkedni, lehetőleg alkalmazott kutatásban. – Mihálykó Andrással Paulovics Zoltán készített interjút.
A hat éve működő Repülő Iskola A Gondolkodás Öröme Alapítvány és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közös programja. Az indulásról még 2017-ben Juhász Péter írt az Érintőben. A célokról, motivációkról, tapasztalatokról, a folytatásról és a foglalkozások hatásairól kérdezte Dankowsky Zorka és Szűcs Gábor a program tanárait, akik matematikus hallgatók illetve gyakorló középiskolai tanárok.
Egy szegedi orvostechnikai cégnél dolgozom data scientistként. A cég profilja: gyógyszerrezisztens epilepsziásoknak kifejleszteni egy implantálható eszközt, ami képes arra, hogy detektálja: az illetőnek éppen rohama kezdődik-e, és ha igen, úgy meg is állítja... Persze az iparban mást kell tudni, mint az egyetemen. A definíciók, tételek helyett a kódolás, a bizonyítások helyett pedig a modellezés..., de a sok év matematikával töltött idő megtanított arra, hogy hamar elsajátítsam azt, amit kell. – Kurics Tamással Paulovics Zoltán készített interjút.
A valószínűségszámítás és a matematikai statisztika nemzetközi matematikus közössége gyászolja a tavaly év végén elhunyt Révész Pál akadémikust. A szomorú hír és a hivatalos nekrológ az Érintő 2022. decemberi számában már megjelent, most Berkes Istvánnak a temetésen elhangzott személyes hangvételű beszédét közöljük.
Két év szünet után 2022-ben más néven éled újra a matematikatanárok körében nagy megbecsülésnek örvendő Graphisoft-díj. A népszerű elismerés új keretek között kerül kiosztásra, de a díjazottak kiválasztási módszere nem változik. A díj történetéről, a névadó Reményi-házaspár életéről (benne a komplex matematikatanítási kísérletről) és az első díjátadóról Ács Katalin számol be.
Nehezen felfogható és feldolgozható veszteség érte a magyar matematikusok és matematikatanárok közösségét, egyúttal az Érintő szerkesztőségét. Besenyei Ádám, az ELTE Matematikai Intézete Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék docense 2022. december 8-án, életének 41. évében eltávozott közülünk. Egy nagyon nagy tudású, széles látókörű, rendkívül szerény, mindenki által tisztelt és szeretett kollégát veszítettünk el.
Palotay Dorka alkalmazott matematikus egy, az internetszolgáltatóknak különféle szolgáltatásokat nyújtó cégnél dolgozik, malware, azaz kártékony szoftver elemzéssel foglalkozik. Bérczi-Kovács Erika negyedik interjúja következik az Ugródeszkák matek szakon sorozatában.
Váratlanul érkezett a hír: 2018. január 5-én elhunyt Votisky Zsuzsa. A Typotex Kiadó ala­pí­tó­ját és vezetőjét jól ismerte a könyves szakma, a Bolyai Társulat tagsága és megszámlálhatatlan jó barátja és tisztelője. A magyar tudományos könyvkiadásban és az elektronikus publikálás területén végzett munkája Magyarországon egyedülálló volt Tudta, milyen az értékes, jó könyv és csak ilyet adott az olvasói kezébe. Fia, Tikk Domonkos és közeli barátja, Pálfalvi Józsefné búcsúztatják ezen az oldalon.
Az interjút Kelemen Bélával, a MOL Csoport Üzleti Kiválóság Igazgatójával, a Műegyetem címzetes egyetemi tanárával Illés Tibor készítette. Kelemen Béla rendszeres meghívott előadója a Műegyetemnek és a Veszprémi Pannon Egyetemnek. Az interjúban karrierjéről és sikerének titkáról mesél. A cikket lejegyezte és szerkesztette Romsics Erzsébet, lektorálták Illés Tibor és Kelemen Béla.
„Vándor, lábaid nyoma az út s nem más. Vándor, nincs út, az út maga a vándorlás. Vándorlásból születik az út, s visszatekintvén látszik az ösvény, melyet senki sem taposhat többé. Vándor, nincs út, csak barázdák a víz tetején” (Antonio Machado) Az ELTE Matematikai Intézetének honlapján november elején jelent meg a hír: Fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy szeretett és tisztelt kollégánk, Mezei István feladva a betegségével folytatott egyenlőtlen küzdelmet, 2017. november 4-én eltávozott közülünk. Besenyei Ádám és Faragó István nekrológját az Érintőben is közöljük.
Máté László Szokatlan gondolatok geometriai sorozatokról című írása egy évvel ezelőtti számunkban jelent meg. Bevezető gondolata ez volt: ...néhány példán keresztül azt szeretném megmutatni, hogy ha egy geometriai sorozatot végtelen sorozattá terjesztünk ki, akkor ezzel a látszólag kis lépéssel nagymértékben tágíthatjuk diákjaink matematikai szemléletét. Ez a kiterjesztés az első lépés lehet a határérték fogalma felé és megadhatja azt az élményt, amit a végtelen kicsi és a végtelen nagy világa nyújt a megszokott makrovilágunkkal szemben.
2017 szeptemberében különös, továbbított e-mail jutott el hozzám, egy meghívó Faragó Andor, Faragó István és Faragó György emlékére botlatókő elhelyezésére a Bartók Béla út 52. számú ház előtti járdán. Bevallom őszintén, nem tudtam, mi is az a botlatókő. A wikipédiához fordulva kiderült, hogy Gunter Demnig német szobrászművész alkotásai azok a holokauszt áldozatai előtt tisztelgő, macskakőre rögzített 10 × 10 centiméteres réz emléktáblák, amelyeket az áldozatok egykori lakhelye előtt helyeznek el a járdába süllyesztve.
2017. júniusi számunkban olvasható a Gondolat kiadó Matézis, mechanika, metafizika c. tanulmánykötetének ismertetése. Most az egyik tanulmányt, Békés Vera írását közöljük Dugonics András (1740–1818) matematikai munkásságáról. 2017. márciusában az Érintőben Csapodi Csaba írt többek között Dugonics Andrásról, mint a magyar matematikai nyelv egyik megalkotójáról.
Sir Andrew Wiles több mint két évtizeddel Fermat utolsó tételének bebizonyítása után kapta meg az Abel-díjat. Hogyan sikerült igazolni a megoldhatatlannak hitt sejtést? Martin Raussen (Aalborg University, Dánia) és Christian Skau (Norwegian University of Science and Technology) riportjuk második részében a megoldás nyomában járnak. Fordította: Besenyei Ádám. (Az első rész az Érintő júniusi számában olvasható).
2017 májusában Budapesten dr. Albert Rékát, a Pennsylvania State University professzorát több alkalommal is felkérték előadónak. Fiatalon, mint általános hálózatkutató, a Barabási—Albert modell megalkotásával hozzájárult a skálafüggetlen hálózatok elemzéséhez. Érdeklődése néhány éve a biológiai hálózatok dinamikája felé irányult, és elsők között alkalmazta rájuk a Boole-logikán alapuló leírást.