járványtan

Bevezető a populációdinamika történetébe

A populációdinamika több tudományterület – a matematika, a társadalomtudományok (demográfia), a biológia (populációgenetika és ökológia) és az orvostudomány (epidemiológia) – metszéspontjában áll. Nagy Noémi könyvajánlójából rengeteg tudománytörténeti érdekesség kiderül Nicolas Bacaër és Dénes Attila „A matematikai populációdinamika rövid története” című művéből. Íme...
Epidemiológia és Modellezés Workshop, Kecskemét, 2021. július 14–16.

2021. július 14. és 16. között Kecskeméten rendezték meg az Epidemiológia és Modellezés Workshopot, amelyen a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Projekt munkatársai mellett számos további, a témában aktív kutató is részt vett. A javuló járványhelyzetnek köszönhetően a kutatók személyesen is találkozhattak és beszámolhattak az elmúlt több mint egy év eredményeiről. Az érdekes előadások lényegét Dénes Attila ...
Irányítási célú járványmodellezés és -analízis

A már több mint egy éve tartó COVID-19 járvány és különösen az ezzel kapcsolatban naponta frissülő adatsorok a hétköznapi emberek figyelmét is ráirányították a járványmodellezés jelentőségére. Az újonnan kidolgozott vagy eddig döntően más területeken alkalmazott számítási módszerek Szederkényi Gábor szerint további lendületet adnak a témakör fejlődésének így hozzájárulva egy esetleges jövőbeli veszélyhelyzet hatékonyabb kezeléséhez. Az ábra a járványdinamika rendszerének
...
Járványmatek középiskolásoknak – 1. rész

A diákoknak élményszerűvé teszi a matematika tanulását, ha a tananyagtól picit elrugaszkodva hallhatnak a mindennapokban előforduló jelenségekről. A Covid-járvány kapcsán egy újabb példát láthatnak arra, hogy az életünket milyen módon befolyásolhatja ez a tudományág. Középiskolában a járványterjedés modellezésének összetett matematikai módszereire ugyan nem tudunk kitérni, de számos olyan, a matematikához kapcsolódó fogalomról,
...
Járványmatek középiskolásoknak – 2. rész

„A görbe sikeres lapításának hátulütője az úgynevezett megelőzési paradoxon. Ahol viszonylag gyorsan sikerült megállítani a vírus terjedését és lassítani a járványt, egyre többen vélik úgy, hogy a hatóságok túlreagálták a járványhelyzetet, nő a gazdasági és politikai nyomás az élet normalizálására, és lesznek, akik sokkal lazábban veszik majd a vírushelyzetet, megágyazva ezzel egy következő hullámnak.” Volf Annamária cikksorozatát, amelynek ...
Járványmatek középiskolásoknak – 3. rész

Járványmatek középiskolásoknak című sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. Az 1.rész és a 2. rész után a mostani is igencsak aktuális: a tesztek megbízhatóságát és a vakcinák hatékonyságát számolja ki Volf Annamária különböző feltételek esetén. Jó lenne, ha minden középiskolás megismerné ezeket a példákat, vélekedések helyett a tényeket.
...
Kiszámított emlékezet

A Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem kutatói közötti együttműködés keretében megszületett egy olyan új epidemiológiai modell, amely egy, a szokásos kezelésekre rezisztens baktériumfertőzés eredetét vizsgálja; az ezzel kapcsolatos orvosi-matematikai tanulmány idén jelent meg a Nature Communications folyóiratban. Juhász Nóra írása az említett cikkből emel ki és követ végig egy matematikailag érdekes vezérfonalat: bemutatja, hogyan alkalmazható ez
...
Matematika a járványterjedés modellezésében

Mi a számsor következő tagja: 11, 8, 15, 12, 18, 28, 36, 20, 39? Bizonyára sokan emlékszünk matematikaóráinkon hasonló kérdésekre. Az iskolában a számsorozatokat a tanárunk állította össze oktatási céllal, ezért soha nem gondoltuk, hogy gyakorlati haszna lehet ilyen sorozatok szabályán gondolkozni. A fenti sorozat a jelenlegi járvány hazai fertőzötteinek számát tartalmazza az első néhány
...
Mennyit teszteljünk? 1. rész

Napjainkban sok szó esik arról, hogy hány tesztet kellene elvégezni ahhoz, hogy kellő pontossággal ismerni lehessen a fertőzöttek vagy fertőzésen átesettek számát egy bizonyos betegség esetén. Ez számos matematikai kérdést felvet. Backhausz Ágnes és Simon Péter írása arról szól, hogy ideális feltételek mellett a fertőzésen átesettek országos arányát hány teszt elvégzésével lehet biztonságosan megállapítani. ...
Mennyit teszteljünk? 2. rész

Backhausz Ágnes és Simon Péter a tesztelésről szóló cikkük 2. részében folytatja a betegek arányának becslésével kapcsolatos, gyakran használt valószínűségszámítási, statisztikai ismeretek összefoglalását annak a kérdésnek a kapcsán, hogy hány tesztet érdemes végezni, ha az arányt adott pontossággal szeretnénk megbecsülni egy véletlenszerűen választott minta alapján. Itt olvasható az ...
Mennyit teszteljünk? 3. rész − a Bayes-becslésről

Cikkünk első két részében azzal foglalkoztunk, hogy hány tesztelést kell végeznünk, ha adott pontossággal szeretnénk megállapítani, megbecsülni egy adott betegségben szenvedők arányát. Ehhez felidéztük a normális eloszlással való közelítést (1. rész), a konfidenciaintervallum fogalmát, és bemutattuk a maximum-likelihood becslést (...
Nemlineáris dinamikai modellek a biológiában: a kontaktusmátrixos SIR-modell

A Nemlineáris Dinamikai Modellek a Biológiában minden tavaszi félévben szabadon választható tantárgy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információtechnológia Kar bionikus mérnökképzésének BSc hallgatói részére. Közülük Molnár Zsófia dolgozatát javasolta közlésre a tantárgy előadója, Garay Barna. A téma, egy járvány kontaktusmátrixának korlátozása, meglehetősen aktuális. ...