Aktuális szám: Default sablon 

járványtan

  • Irányítási célú járványmodellezés és -analízis

    A már több mint egy éve tartó COVID-19 járvány és különösen az ezzel kapcsolatban naponta frissülő adatsorok a hétköznapi emberek figyelmét is ráirányították a járványmodellezés jelentőségére. Az újonnan kidolgozott vagy eddig döntően más területeken alkalmazott számítási módszerek Szederkényi Gábor szerint további lendületet adnak a témakör fejlődésének így hozzájárulva egy esetleges jövőbeli veszélyhelyzet hatékonyabb kezeléséhez. Az ábra a járványdinamika rendszerének

    ...
  • Matematika a járványterjedés modellezésében

    Mi a számsor következő tagja: 11, 8, 15, 12, 18, 28, 36, 20, 39? Bizonyára sokan emlékszünk matematikaóráinkon hasonló kérdésekre. Az iskolában a számsorozatokat a tanárunk állította össze oktatási céllal, ezért soha nem gondoltuk, hogy gyakorlati haszna lehet ilyen sorozatok szabályán gondolkozni. A fenti sorozat a jelenlegi járvány hazai fertőzötteinek számát tartalmazza az első néhány

    ...
  • Mennyit teszteljünk? 1. rész

    Napjainkban sok szó esik arról, hogy hány tesztet kellene elvégezni ahhoz, hogy kellő pontossággal ismerni lehessen a fertőzöttek vagy fertőzésen átesettek számát egy bizonyos betegség esetén. Ez számos matematikai kérdést felvet. Backhausz Ágnes és Simon Péter írása arról szól, hogy ideális feltételek mellett a fertőzésen átesettek országos arányát hány teszt elvégzésével lehet biztonságosan megállapítani. ...

  • Mennyit teszteljünk? 2. rész

    Backhausz Ágnes és Simon Péter a tesztelésről szóló cikkük 2. részében folytatja a betegek arányának becslésével kapcsolatos, gyakran használt valószínűségszámítási, statisztikai ismeretek összefoglalását annak a kérdésnek a kapcsán, hogy hány tesztet érdemes végezni, ha az arányt adott pontossággal szeretnénk megbecsülni egy véletlenszerűen választott minta alapján. Itt olvasható az ...

  • Mennyit teszteljünk? 3. rész − a Bayes-becslésről

    Cikkünk első két részében azzal foglalkoztunk, hogy hány tesztelést kell végeznünk, ha adott pontossággal szeretnénk megállapítani, megbecsülni egy adott betegségben szenvedők arányát. Ehhez felidéztük a normális eloszlással való közelítést (1. rész), a konfidenciaintervallum fogalmát, és bemutattuk a maximum-likelihood becslést (...

  • Nemlineáris dinamikai modellek a biológiában: a kontaktusmátrixos SIR-modell

    A Nemlineáris Dinamikai Modellek a Biológiában minden tavaszi félévben szabadon választható tantárgy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információtechnológia Kar bionikus mérnökképzésének BSc hallgatói részére. Közülük Molnár Zsófia dolgozatát javasolta közlésre a tantárgy előadója, Garay Barna. A téma, egy járvány kontaktusmátrixának korlátozása, meglehetősen aktuális. ...