Helló, Ruby! Nagy utazás a számítógép belsejébe

Facebook
Nyomtatás

Ruby unatkozik. A papája megígérte neki, együtt fognak számítógépezni, amikor hazaér. De még nem ért vissza, ezért Ruby úgy dönt, hogy addig egyedül játszik a számítógépen. Beírta a jelszót, de észrevette, hogy nincs kurzor! Hirtelen a számítógép fehér Egere szipogott egyet. „Mi a baj?” – kérdezi Ruby. „Kurzor ma nem válaszol az üzeneteimre!” – válaszolja szomorúan Egér. Ruby ezért úgy dönt, hogy segít megkeresni Kurzort. Összehúzza magát és bemászik Egér után a számítógépbe… A könyv további részében megtudjuk, hogy kikkel találkoznak odabent. No és hogy megtalálják-e Kurzort! Útjuk során mi is megismerkedünk RAM-mal, ROM-mal, a CPU-val, a GPU-val, Háttértárolóval, a Logikai kapukkal, és a Bitekkel.

Helló, Ruby! Nagy utazás a számítógép belsejébe című könyv egy négy részesre tervezett sorozat második kötete. Az első, programozásról szóló részről az Érintő 2018 júniusi számában (http://www.ematlap.hu/index.php/konyvespolc-2018-06/731-hello-ruby-kalandozasok-kodfolden) írtunk. A második kötet az elsőtől függetlenül olvasható.

A könyv két részből áll: 30 oldalnyi történet hét fejezetben (Unalom; Apa számítógépe; Elektromosság és bitek; Logikai kapuk; Számítógép-architektúra; Szoftver; Hibaelhárítás). Ezután egy 40 oldalas feladatgyűjtemény következik, szintén hét fejezetben (Mi az a számítógép; Mire használjuk a számítógépeket; A bemenet-kimenet gépezet; Mik a számítógép főbb részei; Az operációs rendszer és az alkalmazások; Bitek, logikai kapuk és az elektromosság; Nézd át a számítógépedet). A könyvet fogalomtár zárja.

Ahogyan a szerző az előszóban írja: „a számítógépek egyre bonyolultabbak, összetettebbek és kisebbek lettek, egyre kevésbé értjük őket. […] Hogyan működnek a bitek és a byte-ok a doboz belsejében? Az áramból hogyan lesz logika, és a logikából hogyan lesznek egyesek és nullák? És mindez hogyan kapcsolódik a processzorok és a memóriaegységek kézzelfogható világához?” Az előttünk levő „generáció volt az utolsó, aki még fényes dobozként emlékszik a számítógépre.” Mi „már egy olyan világban növünk fel, ahol a számítógép a macinktól a fogkefénkig mindenhol jelen van. […] Ez a mese szeretné a gyerekeket megismertetni a számítógéppel.”

A könyv első felében található történetek izgalmasak, kalandosak. Nincs túl sok szöveg bennük, ezért egy-egy fejezet jó esti mese kisebbeknek. A kicsik (3-5 évesek) élvezettel nézegethetik a káprázatosan színes oldalakat. A könyv második felében szereplő feladatok 6-12 éveseknek ajánlhatók.

Lóczi-Nagy Gemma

Linda Liukas: Helló, Ruby! Nagy utazás a számítógép belsejébe,
HVG kiadó, 2017

A rovat ajánlott cikkei
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
Hírlevél feliratkozás