Diákolimpikonjaink és a többi tehetség (1894–2025)

Facebook
Nyomtatás

Szeretünk büszkék lenni a magyar fiatalok, középiskolások, egyetemisták matematikában vagy a reáltudományok terén a nemzetközi versenyeken elért sikereire. Szeretünk hivatkozni országos hagyományainkra: a rangos Eötvös-Kürschák vagy a KöMaL levelezős verseny már túl van a 130. születésnapján is, ezek minden korban elősegítették a tehetségek felfedezését. A KöMaL archívuma matematikából megőrizte a versenyek – közöttük kiemelten a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák (az IMO) –  példáit, megoldásait, a versenyzők nevét, iskoláját, tanáraikat. Ám azt eddig senki sem tartotta nyilván, hogy az összes egykori tehetséges diák  később milyen karriert futott be?

Például itt van Kéry (Kéri) Gerzson. Az egykori soproni középiskolás az 1961-es IMO-n ezüstérmet, az 1962-esen már aranyérmet szerzett, és ezeken kívül is több matematika- és fizikaverseny díjazottja volt, ma az MTA SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoportjának nyugalmazott tudományos főmunkatársa, az MTA doktora.
Szép szakmai pályafutása után hatalmas fába vágta fejszéjét: könyvet írt és adott ki[1] a nemzetközi matematikai diákolimpiák versenyzőiről, hogy nevük és pályafutásuk legalább néhány mondatban fennmaradjon az utókorra. Azonban nem állt meg itt, továbbírta ezt a könyvet.

Évek óta gyűjti az adatokat (természetesen az érintettek engedélyével) a nemzetközi diákolimpiák (nemcsak az IMO) magyar versenyzőiről, immár három tantárgyból, sőt ezeken túl a legnagyobb országos versenyek legjobbjairól: eredetileg nyomtatásban kiadott két könyvét már több mint 600 oldalasra bővítve és mostanra elektronikus kiadásként az interneten elérhetővé téve. Jelenleg a 8. kiadásnál tart, és a könyv egyre csak bővül…

elsooldal

Kéri Gerzson: Vázlatok három tantárgy diákolimpiáinak a versenyzőiről, valamint az országos versenyek legjobbjairól 1894–2025 május   

A tartalom a hosszas bevezetést és a versenyek rendszerének leírását követően lényegében az egyes versenyeken jól szereplők felsorolása egy előzőleg ismertetett kódolással lerövidítve az illető eredménylistáját és azt követő, róla tudható rövid szakmai életútját. Szokatlan, hogy a név után zárójelben nem a születési év, hanem az érettségi éve szerepel, sőt, elsődlegesen e szerint, ezen belül abc-be rendezve szerepelnek a nevek a leírásokkal. Persze a legtöbb név nemcsak egy versenyhez kötődik, de mindenki csak egyszer fordul elő, annál a versenynél, ahol a „legrangosabb” eredményét elérte.

Mindennél többet mond a Tartalomjegyzék:

A szerző maga is tudja: a jelenlegi, több mint 3000 egykori diák versenyeredményeit tartalmazó összeállításban a szereplők életútját illetően nyilvánvaló, hogy teljességre törekedni eleve reménytelen célkitűzés lett volna. Ezért kicsit egyenetlen, hogy kiről mi került be a könyvbe. Azonban ha bárki hozzá tud tenni a tartalomhoz újabb információkat, az az elektronikus változatba már egyszerűen beilleszthető.

Viszont ez a gyűjtemény a tudománytörténet szempontjából egyedülálló módon teszi halhatatlanná a 19. század végétől kezdődően számtalan tehetség sikereit, és mutatja be mindazoknak a versenyeknek a történetét, amelyeken legjobb eredményeiket elérték. A kiadványba bekerültek a régi versenyek mellé a legújabb 21. századiak is, és Kéri nem feledkezett meg a tanárokról sem. Talán érdemes lett volna a mindenkori csapatvezetőket – felkészítőket kiemelni, hiszen legtöbbjük évtizedeken át sok-sok olimpikont nevelt.

A jelenleg pdf formában elérhető és letölthető tehetség-nyilvántartó kötetet (http://diakolimpikonjaink.eu/diakolimpikonjaink.pdf)  remélhetőleg a jövőben, mint online kiadványt, kényelmesebben használhatóvá és kereshetővé teszik, ellátják megfelelő linkekkel, továbbá sikerül megoldani, hogy a Tartalomjegyzék fejezetcímeire vagy a Névmutató neveire kattintva rögtön a keresett oldalra lehessen navigálni.

Oláh Vera

[1] Kéri Gerzson: Hatvanhat év legtehetségesebb matekos diákjai. A matematikai diákolimpiák magyar versenyzői 1959–2024. A szerző kiadása, Budapest 2024.

A rovat ajánlott cikkei
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
A lineáris algebra a BME-n összeforrt Wettl Ferenc nevével. Könyvének bevezető gondolata: érthetővé tenni azt, amit sokan örök misztikumként élnek meg. Jóllehet ennek a terjedelmes témának az egyetlen tankönyvbe integrálása szinte lehetetlen vállalkozás volt a szerző részéről, mégis sikeresnek bizonyult, hiszen rövid időn belül már a második kiadására is sor került.
A kecskeméti MATEGYE Alapítvány a 2020-ban megjelent Hibás feladatmegoldások az általános iskolában című könyvének folytatásaként adta ki 2025-ben Orosz Gyula: Hibás feladatmegoldások a középiskolában című munkáját. Mindkét mű rendhagyó módon közelíti meg a matematikai gyakorlást: nem csak az „egyik helyes” útvonalat, azaz a megoldást mutatják be, hanem a tanulók és tanárok számára egyaránt rendkívül értékes hibaanalízist kínálnak...
Hírlevél feliratkozás