Amikor Einstein Gödellel sétált

Facebook
Nyomtatás

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált: kirándulás az értelem peremén, Typotex, Budapest, 2019.

Jim Holt legújabb könyve nemrég jelent meg Magyarországon Jakabffy Éva és Jakabffy Imre fordításában, a Typotex Kiadó gondozásában.

A könyv szerzője filozófus és esszéíró, akinek sokoldalú munkássága felöleli újságcikkek rendszeres írását, rádióműsor vezetését, politikai újság főszerkesztői posztjának betöltését. Holt „Miért létezik a világ” című könyve a New York Times bestseller listáján szerepelt 2012-ben és 2013-ban; a szerző a 2017-es World Science Festival „Tűnődni a ki­ta­lál­ha­tat­la­non: a kozmológia legnagyobb kérdései” paneljának vezetője volt.

A könyv válogatás a szerző elmúlt húsz év alatt született írásaiból. A benne szereplő esszék matematikai, filozófiai, fizikai és tudománytörténeti érdekességeket mutatnak be laikus számára is érthető, de mégis szakmailag elfogadható módon. Az ismertetett témák tág területen kalandoznak: találkozhatunk a Riemann-sejtéssel és a négyszíntétellel, húrelmélettel és az univerzum végére vonatkozó elméletekkel, olvashatunk Ada Byron és a számítógéptudomány kapcsolatáról, vagy éppen az idő természetéről és az eugenetikáról. A bemutatott témákat az író élvezetes módon, sok életrajzi érdekesség hozzáadásával tárgyalja. Saját bevallása szerint:

„Eszményem a koktélparti beszélgetés: amikor a mély gondolatot szórakoztató módon, a lényegére lecsupaszítva közvetítjük egy érdeklődő barátnak (esetleg egy gyors rajzzal is kísérve a szalvétán). A cél az, hogy az újonc fejében világosságot gyújtsunk, de vigyünk a témába egy olyan csavart, amellyel a szakértő tetszését is elnyerjük.”

Összességében úgy vélem, hogy a könyvet nyugodt szívvel ajánlhatom minden gondolkodni szerető és a világot megismerni kívánó embernek.

A szerk.: Mások véleménye is hasonló lehet, ugyanis a kiadó honlapján ez olvasható: Utánnyomás alatt.

Lángi Zsolt

Lángi Zsolt 1998-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen matematika-fizika szakon. Jelenleg az MTA Morfodinamika kutatócsoportjának tagja és a BME Geometria Tanszékének oktatója: http://math.bme.hu/~zlangi/

A rovat ajánlott cikkei
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
Hírlevél feliratkozás