Az egyetemek terei ma már nem csupán a beiratkozott hallgatók számára nyitottak. A Műegyetem számára kiemelkedő prioritást élveznek azok a tevékenységek, amelyek túlmutatnak az oktatás és a kutatás hagyományos küldetésén, és közvetlenül hozzájárulnak a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez, a társadalommal, köztük a középiskolásokkal való kapcsolatépítéshez. Több ilyen célú saját rendezvénye van a Műegyetemnek. Ezek mindegyikének az a célja, hogy minél többen ismerjék meg azt, hogy mivel foglalkozunk az egyetemen.
A BME kiemelt figyelmet fordít arra, hogy minél több kiváló képességű középiskolás ismerje meg, és válassza továbbtanulásakor annak valamelyik karát. A középiskolásoknak kínált programok azonban tanév közben elsősorban a Budapest vonzáskörzetében lakó diákokat érik el. Ennek kompenzálására indította el a Természettudományi Kar az online matematika pontgyűjtő versenyt a BME Alfa interaktív gyakorlófelületen, illetve a Science Camp nyári, bentlakásos táborát. A kínálat tovább bővült a Nobel-díjas kísérletek fizika mérési szakkör és a Matematika szakkör őszi szünetben megtartott kétnapos változatával, amely távolról érkező diákok számára is vonzó és elérhető lehet. Az ilyen kezdeményezések kulcsfontosságú szerepet töltenek be a felsőoktatás és a közoktatás közötti kapcsolat elmélyítésében. Ezek az alkalmak messze túlmutatnak a hagyományos pályaorientáción: valós ízelítőt adnak a tudománnyal foglalkozók világából, és lefektetik a jövőbeli mentor-diák kapcsolatok alapjait. De miért is bírnak ekkora tudományos és pedagógiai jelentőséggel ezek a programok?
Az inspiráció és a pályaorientáció új dimenziója
Egy középiskolás diák számára az egyetem gyakran egy távoli, elérhetetlen, kiismerhetetlen hely. Egy olyan esemény, mint a TTK tábora, a matematika, fizika szakköre, ezt a távolságot bontja le és alakítja át kézzelfogható élményekké. A diákok nem csupán egy intézménybe látogatnak el, hanem a kutatás közvetlen helyszínein vehetnek részt előadásokon, bemutatókon, foglalkozásokon.
Ez a közvetlen tapasztalatszerzés teszi lehetővé, hogy a nehéznek tartott tárgy, pl. a matematika vagy a fizika ne csak iskolai tantárgyként, hanem egy élő, dinamikusan fejlődő tudományágként jelenjen meg. Amikor a diákok olyan témákról hallanak, mint a GPS működésének matematikai háttere, az adattudósok jövőformáló munkája, a csomóelmélet rejtelmei vagy a „fura számok” világa, az sokkal mélyebb inspirációt nyújthat, mint bármely tantervi anyag.
Az akadémiai szocializáció és a személyes kapcsolat értéke
A programok egyik legfontosabb, bár talán kevésbé számszerűsíthető haszna az „egyetemi szocializáció”. A diákok személyesen találkozhatnak az egyetem munkatársaival, közvetlenül kérdezhetnek az előadóktól.
Ez a személyes kapcsolat demisztifikálja az egyetemi oktatót. A diákok olyan potenciális tanárokkal, témavezetőkkel találkoznak, akik szenvedéllyel beszélnek a szakterületükről – legyen az a kalkulus története vagy kártyatrükkök és a kincskeresés matematikája. Ez a hídépítés felbecsülhetetlen értékű: csökkenti a hallgatók félelmeit, és talán később csökkenti a lemorzsolódást, megalapozza a későbbi sikeres egyetemi pályafutást, természetessé teszi a mentorálás intézményét.
A pódium, mint tehetséggondozás – az előadók szemszögéből
Fontos kiemelni, hogy az ilyen események nem csak egyirányú tehetséggondozást jelentenek. A rendezvények kiváló platformot biztosítanak a fiatal kutatóknak és oktatóknak is. Amikor például Pfeifer Dániel arról beszél, „Mi az, ami a matematikusoknak is bonyolult?”, vagy Vlaszov Artúr az „adatoktól a döntésekig” vezeti hallgatóságát, akkor ők maguk is kulcsfontosságú készséget gyakorolnak: a tudománykommunikációt. Képesnek kell lenniük komplex akadémiai tartalmakat érthetően, sőt, izgalmasan átadni egy laikus, de érdeklődő középiskolás közönségnek. Ez a képesség elengedhetetlen a jövő tudósgenerációja számára.
Interdiszciplináris horizontok
Végül, ezek a programok rávilágítanak a tudományágak közötti átjárhatóságra. A BME matematika szakköre sem korlátozódott szigorúan csak absztrakt matematikára; érintette az önvezető autókat, sőt, Turóczi Hajnalka előadásán keresztül „a jóllét képletét” és a pozitív társas kapcsolatok tudományát is, rávilágítva a digitalizáció és a mentális egészség összefüggéseire.
Az ilyen események tehát azt üzenik a diákoknak, hogy a tudás nem izolált szigetekből áll. Ez a holisztikus szemléletmód keltheti fel a mélyebb, interdiszciplináris érdeklődést – pontosan azt a kíváncsiságot, ami később olyan kérdésekben csúcsosodik ki, mint például a matematika és a filozófia kapcsolata.
Az egyetemi nyitott programok és szakkörök tehát sokrétű befektetést jelentenek a jövőbe. Inspirálják és segítik a diákok pályaorientációját, személyes hidakat építenek az akadémiai közösség felé, és fejlesztik a jövő oktatóinak kommunikációs készségeit. Több mint egyszerű események: a tudásmegosztás és a közösségépítés nélkülözhetetlen fórumai.
Matematika szakkör 2025
Az idei szakkörre 57 középiskolás jelentkezett. A diákok 37 intézményből, 21 településről érkeztek. A fiatalok a foglalkozásokon érdeklődtek, jegyzeteltek és bőségesen kérdeztek is. Nyilván lehettek olyan részletek, amelyeket talán nem értettek meg, de az előadások közben elhangzott kérdésekre bátran válaszoltak, amiből érzékelhető volt, hogy alapvetően követni tudták az előadókat.
Visszajelzések
A kitöltött elégedettségi kérdőívek tanúsága szerint a kiválasztott témákkal eltaláltuk a fiatalok érdeklődési körét. A témaválasztáson túl többen kiemelték, dicsérték a prezentációk, az előadások minőségét, felépítését. Arra a kérdésre, hogy a következő szakkör alkalmával milyen témákkal foglalkoznának szívesen, különböző konkrét matematikai területeket adtak meg. Emellett a válaszok egy része messzebbre mutat:
„Leginkább a matematika olyan részeiről, amelyeket kevesen ismernek és nem sok szó esik róluk a mindennapi életben.”
„A legfrissebb matematikai elméletekről.”
„Bármilyen középiskolában nem tanított témákról, amik bepillantást engednek az egyetemi- és tudományos-, de akár a hétköznapi életbe is.”
„A matematika és a filozófia kapcsolatáról”.
A szakkör résztvevői ezen a rendezvényen is személyesen megtapasztalták, hogy a matematika nem arról szól, hogy valamilyen műveleteket el kell végezni számokkal, hanem arról, hogy a matematika nagyon érdekes és színes is tud lenni, és alig van olyan tudományterület, amihez ne kapcsolódna. Megjegyezzük, hogy a Műegyetem intézményi felvételi plusz ponttal is jutalmazza a matematika szökkörön való aktiv részvételt. Reményeink szerint ez az alkalom felkeltette a középiskolások érdeklődését, persze az is igaz, hogy aki eljött erre az eseményre már eleve érdeklődik a matematika és a természettudományok iránt. Bízunk abban, hogy elviszik a hírt a társaiknak például azzal, hogy megmutatják a kapott és megoldott házi feladatokat, az egyes témákhoz megírt esszéket.
Molnár Zoltán, Lángné Lázi Márta
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Természettudományi Kar, Matematika Intézet
