A matematikai konferenciák jellemzően kicsik, legalábbis mondjuk a hatalmas orvosi kongresszusokhoz képest. Van azonban néhány egészen nagy, ahol ezres nagyságrendű a résztvevők száma. Ezek közül is a legnagyobb az ICIAM, amire idén Tokióban mintegy ötezer matematikus gyűlt össze.
Az ICIAM betűszó az International Congress on Industrial and Applied Mathematics, vagyis a Nemzetközi Ipari és Alkalmazott Matematikai Kongresszus rövid változata, amit a legnagyobb alkalmazott matematika társulatokból álló tanács, az International Council for Industrial and Applied Mathematics nevű szervezet (rövidítve szintén ICIAM) rendez négyévente. Az első ilyen kongresszus 1987-ben volt Párizsban, én idén harmadszor vettem részt 2011 Vancouver és 2019 Valencia után. 2023-ban Tokióban a Vaszeda Tudományegyetem kampusza kiváló helyszínt biztosított a nagyszabású rendezvénynek. Az egész Vaszeda városnegyed a kongresszus lázában égett, mindenhol az ICIAM 2023 poszterei voltak: a lámpaoszlopokon, a buszok oldalán, a metróállomáson. A környékbeli éttermeket, kávézókat ellepték a matematikusok.
Mi is történik egy ilyen kongresszuson? Először is sok matematikai előadás van, sőt rengeteg: több mint 80 (!) párhuzamos szekció futott egyszerre. Ember legyen a talpán aki ki tudja választani mit lenne a leginkább érdemes meghallgatni. Az előadások mellett vannak még poszter szekciók, ezen főleg a fiatalabb kutatók szokták bemutatni az eredményeiket. A poszter szekciók úgy zajlanak, hogy egy teremben felállítanak sok állványt, és arra mindenki kifüggeszti a kutatásait összefoglaló posztert, majd a szekció ideje alatt, ami általában másfél-két óra szokott lenni, ott álldogál a posztere mellett és mesél róla az arra járó érdeklődőknek. Van egy kis bazár jellege a dolognak, csak a portékáink itt tételek, számítások és alkalmazások. Élettudományi konferenciákon általában viszonylag kevés előadás és sok poszter van, alkalmazott matematikai konferenciákon az arány nagyjából fordított, elméletibb konferenciákon pedig elég ritka a poszter szekció.
A konferencia látványos megnyitója klasszikus japán tánccal kezdődött, majd a szervezők felszólalásai következtek. Beszédet mondott az oktatásért, kultúráért, sportért, tudományért és technológiáért felelős miniszter a japán kormányból, de üzenetet küldött a japán miniszterelnök és a tokiói polgármester is. Végül tudományos díjakat át.
A kongresszuson bemutatott eredmények lényegében minden létező témát felöleltek: az ipar és a gazdaság különböző szektorai, pénzügy, ökológia, orvostudomány, klímamodellezés, illetve a ma már mindent átszövő adattudomány, gépi tanulás, és mesterséges intelligencia matematikája. A többszáz miniszimpózium megmutatta, hogy a matematikát tényleg az élet minden területén lehet alkalmazni. Nagyon intenzív volt az élet az ICIAM-en: minden nap reggel 8:30-tól este 8:30-ig ment a program. A kiemelt előadásokra esténként került sor.
Ezek közül az egyik legnagyobb presztízsű a Neumann-előadás, amit ezúttal Yousef Saad, a minnesotai egyetem professzora tartott. Az előadásban tárgyalt probléma látszólag nagyon egyszerű: oldjuk meg az \(Ax=b\) lineáris egyenletrendszert, vagyis egy négyzetes \(A\) mátrixra és egy \(b\) vektorra keressük meg az \(x\) vektort. Igazából már az ókori Kínában is tudták, hogyan kell ezt megoldani, csakhogy manapság az alkalmazásokban a vektorok mérete hatalmas. A kérdés tehát az, hogy amikor az egyenletrendszer óriási nagy, akkor hogyan lehet ezt gyorsan és hatékonyan megoldani. Ilyen nagy problémák gyakran előfordulnak a kvantumkémia, a számítógépes grafika, a folyadékdinamika (parciális differenciálegyenletek numerikus megoldása), az elekromos hálózatok, a gépi tanulás és optimalizálás területén. Neumann János maga is foglalkozott ilyen kérdésekkel, de az előadásnak más magyar vonatkozása is volt: a történelmi visszatekintésben az előadó többször említette Lánczos Kornél nevét, aki szintén kidolgozott módszereket nagy mátrixok kezelésére. Idézte továbbá a magyar származású Richard S. Vargát, aki a 60-as években napi szinten oldott meg ilyen egyenletet 20 000 dimenzióban egy atomenergia-intézet számára: az akkori számítógépekkel és kreatív matematikával ez már lehetséges volt. Azóta volt fejlődés mind a számítási kapacitásokban, mind a matematikai módszerekben, és a modern alkalmazásokban már több millió dimenziós vektorokkal kell dolgozni, de Richard S. Varga Matrix Iterative Analysis c. könyve máig a témakör egyik klasszikus mesterműve. Richard S. Varga 2022-ben elhunyt, de 2016-ban még ott volt a Bolyai János Matematikai Társulat Győrben rendezett magyar alkalmazott matematikai konferenciáján, ahol ő nyitotta meg plenáris előadóként a szakmai programot. Életművéről az Érintőben is olvashatunk.
Az előadásokon túl a konferencia érdekes színfoltja volt a matematikai expo: itt könyv- és folyóiratkiadók, matematikai társulatok, vállalatok standjain lehetett böngészni a legújabb kiadványok között, vagy éppen kipróbálni fejlesztés alatt álló matematikai szoftvereket.
A konngresszus hangulatát jól összefoglalja a kisfilm.
A következő ICIAM 2027-ben lesz, a helyszín Hága, Hollandia.
Röst Gergely
Szegedi Tudományegyetem
