A számok rejtett építőkövei – A prímek

Facebook
Nyomtatás

Pintér Gergő: A számok rejtett építőkövei  – A prímek (Libri, 2023)

PinterRejtett

Azt hiszem, közös élményünk nekünk, matematikusoknak, hogy időről időre megpróbáljuk elmondani nem­ma­te­ma­ti­kus családtagjainknak, hogy mi az, ami a matematikában szép és izgalmas. Vagyis mi az, ami bennünket annyira lenyűgöz, és oly sok időt töltünk vele.

Ilyen fiktív családi beszélgetések adják a keretét Pintér Gergő ismeretterjesztő könyvének: egy matematikát tanuló egyetemista fiú igyekszik elmagyarázni szüleinek és más rokonainak, hogy mit tanul az egyetemen, illetve milyen kutatásba vonták be. Ennek kapcsán sok érdekes témát érintenek a prímszámokkal kapcsolatban. De talán a konkrét matematikai témáknál is fontosabb és szórakoztatóbb, amikor a beszélgetésekben a matematikus és nemmatematikus gondolkodásmód találkozik. Például, amikor a fiú Eukleidész klasszikus bizonyítását magyarázza el arra vonatkozóan, hogy végtelen sok prímszám van. (Ezzel mellesleg aggódó édesanyját szeretné megnyugtatni, aki attól fél, hogy ha nem lesz több prímszám, a fiának nem lesz mivel foglalkoznia…) Itt az indirekt bizonyítás lényegét is el kell magyarázni, és ez a matematikus olvasó számára is tanulságos: szembesülünk ugyanis azzal, hogy egy általunk jólismert gondolatmenetben mennyi olyan pont lehet, ami egy matematikai érvelésekhez nem szokott ember számára problematikus.

A könyvben sokféle elemi számelméleti téma kerül szóba, többek között: a számrendszerek, a számelmélet alaptétele, az euklideszi algoritmus, a kis Fermat-tétel, a prímek közti hézagok, Eratoszthenész szitája. Hosszabb rész szól prímtesztekről (ennek kapcsán algoritmusok bonyolultságáról is) és a prímek kriptográfiai felhasználásáról is.  Külön fejezet foglalkozik zene és matematika kapcsolatával, és e fejezet megértéséhez hasznos segítséget adnak a könyvhöz készült, interneten elérhető interaktív hangillusztrációk. Megjegyzem, hogy annak az alaposabb átlátásához, hogy az ebben a fejezetben leírtak hogyan jelennek meg a gyakorlatban, nem árt, ha az olvasónak van zenész családtagja, akivel a könyvbeliekhez hasonló beszélgetéseket tud folytatni a zenéről. Így például, amikor csellista feleségemnek meséltem, hogy éppen az üveghangokról olvasok Pintér Gergő könyvében, ajánlotta, hogy hallgassam meg Sosztakovics 2. zongoratrióját, aminek már az elején a cselló üveghangokat szólaltat meg. Így ezt már én is tudom ajánlani mindenkinek (természetesen Ligeti: Szólószonáta brácsára c. műve mellett, amit a könyvbeli Fiú ajánl az édesanyjának). 

A könyv könnyed, humoros formában, ugyanakkor szakszerűen mesél matematikáról, sok újdonsággal szolgál a laikus olvasóknak, és a matematikus olvasó is talál benne érdekes, szórakoztató részeket.

Biró András
Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

Megjegyzés: Pintér Gergő:Új világok teremtése c. könyvének recenziója előző számunkban jelent meg: https://ematlap.hu/konyvespolc-2023-2/1283-uj-vilagok-teremtese-recenzio. A szerk.

A rovat ajánlott cikkei
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
A lineáris algebra a BME-n összeforrt Wettl Ferenc nevével. Könyvének bevezető gondolata: érthetővé tenni azt, amit sokan örök misztikumként élnek meg. Jóllehet ennek a terjedelmes témának az egyetlen tankönyvbe integrálása szinte lehetetlen vállalkozás volt a szerző részéről, mégis sikeresnek bizonyult, hiszen rövid időn belül már a második kiadására is sor került.
A kecskeméti MATEGYE Alapítvány a 2020-ban megjelent Hibás feladatmegoldások az általános iskolában című könyvének folytatásaként adta ki 2025-ben Orosz Gyula: Hibás feladatmegoldások a középiskolában című munkáját. Mindkét mű rendhagyó módon közelíti meg a matematikai gyakorlást: nem csak az „egyik helyes” útvonalat, azaz a megoldást mutatják be, hanem a tanulók és tanárok számára egyaránt rendkívül értékes hibaanalízist kínálnak...
Hírlevél feliratkozás