2022. június 20-tól négy napon át az év egyik kiemelkedően fontos tudományos rendezvényének adott otthont a Magyar Tudományos Akadémia székháza. A hazai és a nemzetközi matematikai közösség Rényi Alfréd születésének századik évfordulóját ünnepelte egy nagyszabású konferencia keretében, amely kiváló lehetőséget biztosított az eszmecserére és új együttműködések kialakítására a matematika legújabb eredményeihez kapcsolódóan.
Rényi Alfréd (1921−1970) a 20. századi magyar matematika meghatározó alakja, a ma róla elnevezett, világhírű Matematikai Kutatóintézet alapítója, tragikusan korai halála ellenére igazi iskolateremtő egyéniség volt. Ő alapozta meg a modern valószínűségszámítási iskolát Magyarországon. Tudományos munkássága lefedi a matematika számos ágát, sok területen ért el alapvető eredményeket, a számelmélettől és a kombinatorikától kezdve a valószínűségszámításon és az információelméleten át a káoszelméletig és a statisztikáig.
Rényi szellemiségét tükrözve, a konferencia programja rendkívül széles spektrumban mutatta be a matematika aktuális kérdéseit és eredményeit.
Különösen szembetűnő a szekciók programjának változatossága: a klasszikus matematika aktuális kérdései mellett olyan interdiszciplináris jellegű kutatások is hangsúlyos szerephez jutottak, amelyek csak a közelmúltban, jóval Rényi Alfréd halála után váltak önálló kutatási ággá, megalapozásukhoz mégis alapvetően járult hozzá a konferencia névadója. Érdemes megemlíteni például a nanotechnológiában is fontos szerepet betöltő kvantuminformáció-elméletet vagy a véletlen gráfok elméletét, mely olyan, korunkban kiemelten fontos struktúrák és jelenségek matematikai leírását adja, mint az internet, a járványterjedés, vagy a közösségi média.
A konferencia számos érdekes előadása közül a teljesség igénye nélkül említünk meg néhányat az alábbiakban. Rényi munkássága óta folyamatosan kutatottak és ma a hálózatelméleti vonatkozások miatt különösen aktuálisak az időben véletlenül fejlődő diszkrét struktúrák, mint pl. a híres Erdős−Rényi gráf. Kapcsolódó témákról tartotta a konferencia nyitó plenáris előadását Noga Alon (Princeton), továbbá a kilenc párhuzamos szekció közül kettő is a véletlen gráfokra és hálózatokra fókuszált.
A két Fields-érmes meghívott plenáris előadó, Martin Hairer (Imperial College, London) és Wendelin Werner (ETH Zürich) a sztochasztikus parciális differenciálegyenletek, illetve a véletlen konform geometria kurrens eredményeiről adott áttekintést. A magas matematikai színvonal mellett mindkét prezentációt a szélesebb matematikus közönség számára is magával ragadó előadásmód és a szemet gyönyörködtető vizuális eszköztár jellemezte.
Kiemelnénk még a véletlen mátrixokok témáját, amelynek friss eredményeiről két egymást követő plenáris előadást is hallhattunk, Mariya Shcherbinától (Kharhov University) és Erdős Lászlótól (IST Austria), vagy az alkalmazott matematika témájában Lai Sang Young (Courant Institute, NYU) előadását a látás matematikai modelljéről. A témák és előadók sokszínűségébe további betekintést nyerhet az olvasó a konferencia honlapján.
A matematikai élet legismertebb hírességei mellett számos fiatal kutató és doktorandusz, mintegy 160 matematikus vett részt a konferencián. Rényi nemzetközi elismertségét tükrözi, hogy úgy a plenáris-, mint a szekcióelőadók között mind a fiatalabb, mind a kevésbé fiatal generációk valóban legkiválóbb képviselőit üdvözölhettük.
Különösen fontos, hogy az eredetileg 2021-re tervezett rendezvényt idén jelenléti formában lehetett megtartani, kiváló lehetőséget biztosítva így a matematika fejlődéshez elengedhetetlen személyes interakciókra, új kutatási együttműködések kialakítására. Számíthatunk rá, hogy az itt létrejött kapcsolatok jelentős hatással lesznek a magyar és a nemzetközi matematikai kutatások további fejlődésére.
Bálint Péter és Ráth Balázs
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
