Matematika a (bio)Kémiai Kinetikában és a Vegyészmérnöki Tudományban

Facebook
Nyomtatás

MaCKiE 2017

2017. május 25. és 27. között Budapesten rendezték a Mathematics in (bio)Chemical Kinetics and Engineering elnevezésű konferenciasorozat hetedik konferenciáját. Jelen voltak az alapító atyák közül Guy Marin és Grigorij Jablonszkij (ma már inkább Gregory Yablonsky), (Denis Constales nem). A konferenciasorozat célja kezdettől fogva az volt, hogy a komoly matematikai eszközöket alkalmazó vegyészeket (vegyészmérnököket, biológusokat) és a valódi alkalmazásokkal foglalkozó matematikusokat (fizikusokat, informatikusokat) egymással összehozza. Ezt a célt általában igen széles spektrumot átfogó előadások és poszterek útján szokta teljesíteni. Az idei konferencia külön érdekessége volt, hogy egészen sokan jöttek el olyan kutatók, akik formális determinisztikus és sztochasztikus reakciókinetikával foglalkoznak (bár a determinisztikust a terület talán legfontosabb alakja, Martin Feinberg nyomán inkább a kémiai reakcióhálózatok elméletének – Chemical Reaction NetworkTheory – szeretik nevezni.)

A résztvevők igen sok helyről jöttek (a végleges számok ettől kissé eltérhettek, de a regisztrálók között volt 12 Magyarországról, 9 az Egyesült Államokból, 7 Belgiumból, 4–4 Kínából, Indiából és az Egyesült Királyságból, 3–3 Ausztriából, Franciaországból, Pakisztánból és Lengyelországból, 2–2 Csehországból, Dániából, Olaszországból, Japánból, Luxemburgból és Szlovéniából végül 1–1 ezekből az országokból: Kanada, Németország, Indonézia, Kazahsztán, Marokkó, Hollandia, Nigéria, Szerbia, Svédország, Svájc, Tunézia, Törökország. Ha más szponzor is lett volna, mint a Springer Nature, akkor bizonyosan több diákot és több magyar résztvevőt is láttunk volna.

A matematikus olvasót nyilván az érdekli, hogy milyen területek bizonyulnak hasznosnak ezeken a területeken. Ez néhány kulcsszóval jellemezhető:

  • a differenciálegyenletek kvalitatív elmélete, (szinkronizálás, bifurkáció, inverz feladatok, stacionárius állapotok létezése, egyértelműsége, stabilitása, multistabilitás, invariáns halmazok, Gröbner-bázis, oszcilláció, késleltetett egyenletek, matematikai programcsomagok alkalmazása, gráfok és dinamika)
  • átlagolás, összevonás,
  • paraméterbecslés,
  • Lotka–Farkas-reakció, zéródeficiencia-tétel, szabályozás, vezérelhetőség,
  • sztochasztikus modellek erős közelítése, Kurtz tétele, Komlós-Major-Tusnády–tétel,
  • potenciálisenergia-felületek, reakciódiffúzió-modellek, anyagcsere-hálózatok,
eloado TJ

A konferencia fent megadott honlapjáról letölthető az előadások kivonata. Ugyanott képek is találhatók a résztvevőkről.

A záró napon különdíjban részesültek a legjobb poszterek kitűzői, a legjobb fiatal előadók, továbbá ezúttal harmadik alkalommal adták át a MaCKiE Életműdíjat is a magas szintű matematikai módszerek (bio)kémiai és vegyészmérnöki alkalmazásában mutatott kiemelkedő tevékenységéért (A. N. Gorban és G. S. Yablonsky után) Tóth Jánosnak (BME). A konferencia szervező bizottságának (minden részletre kiterjedő figyelmű) elnöke Lente Gábor (DE) volt, a technikai lebonyolítást az Akadémiai Kiadó konferenciaszervező leányvállalata intézte, kedvesen pontosan. Egyes előadások szövege a Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis folyóiratban fog megjelenni, bár a résztvevők között ott volt Mezey Pál, a Journal of Mathematical Chemistry, Karl Heinz Hoffmann, a Journal of Nonequilibrium Thermodynamics és Valery Romanovsky, a Qualitative Theory of Dynamics Systems (fő)szerkesztője is, akik (a szokásos lektorálás után) szintén szívesen közlik az előadásokat.

A legközelebbi hasonló összejövetel várhatóan 2018 végén, Gentben lesz.

A rovat ajánlott cikkei
Zsák Zoltán gépészmérnök egy új geo­met­ri­ai alakzatot, sőt alakzatcsaládot mutat be, amelyeket excentoidoknak nevezett el Bár az ötlet az ipari robotokat alkalmazó automata rendszerektől indult el, de ezek a szép térformák helyet kap­hat­nak a szobrászatban, az épí­té­szet­ben vagy ékszerek tervezésénél is.
Naponta százával bombáz bennünket hir­de­té­sek­kel és hírekkel a média, különösen sok érkezik az internetes közösségi platformokon. Jelentős részük valódinak tűnik, de nem az. Hogyan tudjuk kiszűrni, mi álhír és mi nem?
XIV. Leó pápa matematikából szerezte első diplomáját, a nemrég megválasztott román elnök pedig kétszer is maximális pontszámmal aranyérmes lett a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián, és karrierje kutató matematikusként indult. Mi lehet még azokból, akik matematikus diplomát szereznek? Simon Péter és Molontay Roland ad néhány ötletet... (Fotó: Matematikus állás­hir­de­té­sek a Profession.hu portálon.)
Az Érintő 2025. márciusi számában Maga Balázs Simon Péterrel írt közös cikket a mesterséges neurális hálók gépi látásáról. Ezúttal egy másik, rendkívül izgalmas alkalmazási területet, azt, hogyan képes a mesterséges intelligencia szövegek megértésére és előállítására, vagyis a nagy nyelvi modellek létrejöttét mutatja be közösen Virág Fausztin Asztrikkal. A további szerzőtársakról az Utószóban olvashatnak...
A Rubik’s Gridlock (vagy Mondrian Blocks) egy régi eszme: „a játékok bevonása a tanulásba” megvalósítása egy új eszközzel, ami feleleveníti Dienes Zoltán és Varga Tamás XX. századi kísérleteit. Ez a modern, kézzelfogható, de később digitálisan is elérhető eszköz − egyelőre csak a kezdeti szakaszban, az óvodában és az alsó tagozaton − új lendületet adhat a matematika tanulásához. Vancsó Ödön, Kerekes Judit és Kökényesi Imre cikke számol be a apasztalatokról.
Hírlevél feliratkozás