informatika
A 2023-as – egy hétig tartó – Schweitzer Miklós Matematikai Emlékverseny november 6-án ért véget. A verseny feladatait egyetemi hallgatók számára tűzik ki, közülük is csak a legjobb matematikusok képesek megoldani azokat. A Héttusa versenyben nincsenek ilyen nehéz problémák, a példáink megoldását bárki beküldheti. Ezért is különleges, hogy idén a 6. Schweitzer-feladatot a Héttusa verseny júniusban közzétett feladatainak egyike ihlette. Hogyan? Makay Géza cikkéből, amely a KöMaL 2024. januári számában jelenik meg, ki fog derülni, itt pedig ízelítőt kapunk belőle.
A Wolfram nyelv mindössze néhány éve kapott végleges nevet, noha fejlesztése még az elmúlt évezredben kezdődött el. A felhasználók a nyelvvel először a Mathematica nevű programcsomagban találkozhattak. A cikkben a Wolfram programozási nyelv rövid történetét és egy könyvismertetőt olvashatnak.
Jelen sorok írója tízéves korában kezdett prog­ra­moz­ni tanulni, és ez meghatározó ta­pasz­ta­lat volt annak ellenére, hogy az akkori számítógépek nyújtotta felhasználói élményt össze sem lehet hasonlítani a ma megszokottal. A prog­ra­moz­ni tanulás egy mai gyerek számára is ugyanilyen lenyűgöző tud lenni. Korn András Carol Vorderman: Prog­ra­mo­zás gyerekeknek c, könyvét saját nyolcéves fián "tesztelte".
Hézagpótló művet tartok a kezemben; már az első kiadás is alapműnek számított és nem hi­á­nyoz­ha­tott senki polcáról, aki adat­fel­dol­go­zás­sal, kísérlettervezéssel foglalkozik. A korábbi, bibliaként forgatott könyv, többszöri utánnyomás dacára is elfogyott, hiánycikknek számít. A jelen mű ennek átdolgozott, javított kiadása. Kemény Sándor, Deák András, Lakné Komka Kinga, Kunovszki Péter: Kísérletek tervezése és értékelése c. kétkötetes könyvéről Héberger Károly írt recenziót.
A programozás ma már egyre inkább életünk természetes része. Ennek a 112 oldalas, gazdagon illusztrált és színes könyvnek a célja az, hogy a gyermekek minél korábban megbarátkozzanak a programozással kapcsolatos általános fogalmakkal és alapelvekkel. A szerző Linda Liukas, Helsinkiben élő programozó, író és illusztrátor, aki 2013-ban megkapta a Ruby programozói közösség legrangosabb díját, a Ruby Hero díjat, de büszkén viseli a Finnország Digitális Bajnoka címet is. A mesés történeteket és játékos feladatlapokat együtt olvasták és ajánlják: Lóczi Lajos és kislánya, Lóczi-Nagy Gemma.
A Springer kiadásában 2018-ban megjelent Mathematical Geosciences, Hybrid Symbolic-Numeric Methods c. könyv szerzői: Joseph Awange, Béla Paláncz, Robert H. Lewis és Lajos Völgyesi. A könyv hibrid szimbolikus-numerikus módszereket mutat be. Bevezetőjében a szerzők néhány példán keresztül mutatják be, hogy mit is jelent egy adott problémát numerikus, illetve szimbolikus módszerrel megoldani. A két módszer erősségeinek és gyengeségeinek összevetése után megmutatják, hogyan lehet a két módszer ötvözésével eredményre jutni. A fejezeteket mindig alkalmazások és gyakorló feladatok zárják. Különösen itt érhető tetten a könyv címét is adó földtudomány, hiszen több, a könyvben bemutatott alkalmazás is a földtudományhoz kap­cso­ló­dik. Csikja Rudolf ajánlja minden olyan érdeklődő számára, aki nem csak tanulni akar hibrid módszerekről, hanem alkalmazni is akarja azokat.
A Springer kiadásában nemrég jelent meg Joseph Awange, Paláncz Béla és Völgyesi Lajos úttörő munkája, melynek címe magyarul: Hibrid képalkotás és vizualizáció – Gépi tanulás alkalmazása a Mathematica – Python alkalmazással. A könyvben, melyet hiánypótló műnek szánnak, a szerzők a számítógépes látást gépi tanulási problémákként fogják fel, a gépi tanulásra pedig statisztikai technikák alkalmazásaként gondolnak. Következik Lóczi Lajos recenziója.
Dermot Turing helyenként nagyon személyes, különösen igényes életrajzot írt nagybátyjáról, a híres matematikusról. Kutas Péter pedig részletesen mesél a könyvről, Turing életéről a második világháború előtt, alatt és után, a kódfejtésének lényegéről, a korai számítógépek vagy a biológia iránti kutatói érdeklődéséről, korát megelőző vízióiról és tragikus haláláról. Igazán érdekes könyv.
A Héttusa feladatok egyik lelkes meg­oldója érdekes kérdéseket vet fel a legutóbbi feladatok némelyike kapcsán. Például hányféleképpen helyezhető el egy sakktáblán 56 bástya a 17. feladat feltételeivel? Mi az, ami kiszámítható számítógéppel és mi az, ami nem? A 18. feladat megoldása lényegében a Master­mind játék 4 bábuval. Milyen stratégiával működjön egy Mastermind-ot játszó program? Végül a 20. feladatnak hányféle megoldása lesz, és hogyan általá­no­sít­ható? Makay Géza ír mind­ezek­ről a következőkben.
2024 áprilisában a szegedi és a debreceni egyetem közös Matematika és Informatika Didaktikai Kutatások konferenciájának célja volt, hogy lehetőséget biztosítson a magyarországi és a határon túli, matematika és informatika di­dak­ti­ká­val foglalkozó kutatók és PhD-hallgatók, egyetemisták találkozására. 7 ország 88 részt­ve­vő­jé­nek találkozójáról számolt be Báró Emőke.
Mi minden áll az Ericsson-díj hátterében? Először is egy negyed százada az oktatás iránt elkötelezett világcég, rengeteg szervezőmunka, mintegy száz kivételes, nagyszerű pedagógus, akik elnyerték a díjat, és a róluk szóló lélekemelő kisfilmek, amelyek mostanában már a YouTube-csatornán is megnézhetők. A videók készítéséről most először olvashatnak a 2024-es Ericsson-díjátadóról szóló beszámoló keretében.
A 2025. április 4–6. között Debrecenben megrendezett Matematika és Informatika Didaktikai Kutatások konferencia, a MIDK 2025 elsődleges célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson arra, hogy a magyarországi és a határon túli, matematika- és informatikadidaktikával foglalkozó már elismert és fiatalabb kutatók is találkozzanak, beszámolhassanak aktuális kutatásaikról, tanácsokat, ötleteket kapjanak, bekap­cso­lód­janak egymás munkájába, közös programot indítsanak. Képünk András Szilárd kolzsvári egyetemi docens előadásán készült. A konferenciáról a szervezőbizottságból Báró Emőke számolt be.
A tudományos számítások egy multi­disz­cip­li­náris terület, amely a matematikát, a számítástechnikát és egy adott szakterület ismereteit ötvözi a bonyolult tudományos problémák megoldása érdekében. Ebben a cikkben Boldog Péter és Telcs András bemutatja a Tudományos Számítások Intézete Egyesületet, illetve annak éves konferenciáját, a SciComp konfe­ren­cia­so­ro­za­tot, és a nemrég lezajlott SciComp24 előadásairól is tájékozódhat az olvasó.
Meglepő, de igaz: jelenleg 8 pályázat van a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézetéből különböző fázisokban az MTA doktora cím elérésére. Tekintve, hogy az intézetben 56 oktató, illetve kutató van teljes állásban, ez elég nagy arány. Csendes Tibor nem kis büszkeséggel számol be kollégái sikeréről, és a rövid leírásokból az is kiderül, milyen témákkal foglalkoznak mostanában az intézetben.