differenciálegyenletek

Az elmélet haszna – avagy inkább végy föl két zoknit…

Gian-Carlo Rotának a differenciálegyenletek tanítására vonatkozó állításai közül a legtöbbel nehéz egyet nem érteni; klaviatúrát nyilván azért ragadtam, mert van viszont olyan kijelentése, amelyiket vitatni szándékozom. Azt javasolja, hogy ne foglalkozzunk túl sokat a megoldások létezésére és egyértelműségére vonatkozó alapvető té­te­lek­kel. Ezeknek az állításoknak azonban (akár gyakorlati szempontból is) fontosnak nevezhető következményei is vannak – írja Tóth János, amint az alábbi példákból ki fog derülni…

Konferencia a differenciálegyenletek kvalitatív elméletéről

  • Balázs István, Dénes Attila István, Garab Ábel
A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete 2019. július 17. és 21. között 11. alkalommal rendezte meg a Colloquium on the Qualitative Theory of Differential Equations című konferenciát, ami a differenciálegyenletek kvalitatív vizsgálatával foglalkozó kutatók egy fontos és népszerű találkozóhelye. Idén 22 országból több mint 110 résztvevő érkezett. Balázs István, Dénes Attila István és Garab Ábel számol be az elhangzott legnépszerűbb témakörökbe tartozó kutatásokról.

Egy kis formális reakciókinetika

A kémia és a vegyészmérnöki tudomány központi fogalmát alkotják a kémiai reakciók. Ezek időbeli lefolyását tanulmányozza a kémiai reak­ció­ki­ne­ti­ka. Különösen olyan kémiai területeken van szükség matematikai segítségre, ahol nagyon nagy az anyagfajták száma, tehát például a légköri jelenségeknél, az anyagcsere-folyamatok esetén és az égési folyamatoknál. A BME Analízis Tanszékén 2018. február 9-én második alkalommal rendezték meg az egynapos Formális reakciókinetikai mi­ni­szim­pó­zi­u­mot, amelyről Tóth János tudósít.

Megbízható számítások

A cím kissé rejtélyes: a számítógépes algoritmusok a köztudat szerint pontosak és megbízhatók. Az alku során az ügynökök végső érve gyakran az, hogy a kalkulátor is a mondott számot mutatja. Ezzel szemben sajnos fontos feladatok megoldása során is azzal szembesülünk, hogy a kapott eredmény csak közelítő érték, és gyakran kritikus esetben a kapott szám nagyságrendje, vagy az előjele sem helyes. Ennek ellenére van olyan számítógépes módszertan, amely biztosítani tudja a numerikus számítások tetszőleges pontosságát és megbízhatóságát. Csendes Tibor megismertet az intervallum-aritmetikával.

Szegedi matematikusok kapták a Moore-díjat

2002-ben az első Moore-díjas Warwick Tucker volt, aki precíz bizonyítást adott a kaotikus dinamika nevezetes mintapéldánya, a (képünkön is látható) híres Lorenz-attraktor létezésére, mintegy negyven évvel azután, hogy numerikus szimulációk segítségével felfedezték ezt az alakzatot. 2016-ban először kapták magyar kutatók ezt a díjat: Bánhelyi Balázs, Csendes Tibor és Krisztin Tibor szegedi egyetemi oktatók bécsi kollégájukkal, Arnold Neumaierrel közös munkájukért.

Mi is … a késleltetett visszacsatolás?

A késleltetett visszacsatolás jelenségét mindenki tapasztalta már, pl. zuhanyozás során. Tegyük fel, hogy egy keverőcsap elforgatásával változtatjuk a csapból kimenő víz hőmérsékletét, továbbá a víz hőfokának változása arányos a csap elforgatásának a szögével... Így kezdi ennek a mindennapi életünkben is fontos jelenségnek a matematikai magyarázatát a Moore-díjas Krisztin Tibor. Aki jobban meg szeretné ismerni a szerzőt, annak ajánljuk, olvassa el a Bolyai Társulat 2016-os díjazottai című hírünket is.
Keresés