Juhász Lehel cikkei

Új követelmények és változó témakörök a matek érettségin

A mateking.hu oktatási platform minden évben közzéteszi, hogy a korábbi évek elemzése alapján milyen változások és aktuális trendek várhatók a középszintű és az emelt szintű érettségi feladatsoraiban. Ez is segítheti a felkészülést az érettségire a diákok és tanáraik számára. Arról, hogy témakörönként mire érdemes odafigyelni, Mosóczi András cikke ad útmutatást.

Héttusa 12. forduló (2026. március)

Három nevezetes nap következik ezen a hétvégén: március 13. péntek, március 14. a matematika világnapja, a pi-nap, március 15. nemzeti ünnep. Bármelyiken el lehet kezdeni gondolkodni a Héttusa következő feladatsorának megoldásain! A 7 választ ide küldjék: hettusa@ematlap.hu. Beküldési határidő: 2026. április 6.

LEGO robotok a Bányaiban

Kecskemét egyetlen nyolcosztályos gimnáziuma első pillantásra átlagos iskolának tűnik, talán annyi különbséggel, hogy az ide járó diákok körében általános a jó matematikai képesség. Ám a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium igazi különlegessége az itt megvalósuló robo­ti­ka­ok­ta­tás és annak valódi úttörő jellege. A bevezető képünkön látható focizó LEGO robotokról és az izgalmas versenyekről első kézből kapjuk az információkat Szakali Benedek 12. osztályos tanulótól.

Két tudományos díj két hét alatt

Gazdag-Tóth Boglárka márciusban előbb a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, majd a Rapcsák Tamás Alapítvány 2018. évi díját kapta meg. A Szegedi Tudományegyetemről Csendes Tibor professzor mutatja be röviden a díjakat és a díjazottat a különleges dupla siker alkalmából.

Új matematikai díj Gács András emlékére

2018. áprilisában, az ELTE dísztermében, a Matematikus hangverseny keretében adták át az elsőként idén kiosztott Gács András-díjat. Az egyetemi matematikai oktatásban, valamint a kutatómunkában nyújtott kiemelkedő teljesítményükért az elismerést Röst Gergely, a szegedi SZTE TTIK Bolyai Intézet Matematikai Tanszékcsoport Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék docense, valamint Zábrádi Gergely, az ELTE TTK Matematikai Intézet, Algebra és Számelmélet tanszékének adjunktusa vehette át.

Tudománykommunikáció és innováció: két verseny, közös cél

Beszéljünk a tudományról és találjunk ki új dolgokat: más-más okból, de elengedhetetlenül fontosak a tudományok fejlődése és társadalmi befogadása szempontjából. Ezért is örömteli, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary 2018-ban első alkalommal Magyarországon is megrendezte a FameLab tudománykommunikációs versenyt. A Magyar Innovációs Szövetség pedig immár 27. alkalommal hirdette meg Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyét. Mindkét verseny döntőjére 2018 májusában került sor.

Széchenyi tér 9.

Milyen utak vezettek a Széchenyi térre, azaz a Magyar Tudományos Akadémiára, hogyan tudhatunk meg többet a holnap világáról, kik voltak az idei nemzeti ünnep alkalmából kitüntetett matematikusok? Aki még nem járt Budapesten a Széchenyi István tér 9-ben, az MTA székházában, most megteheti a Múzeumok Éjszakáján.

Jótól jót tanulni…Két díjátadó egy napon

2018. június 8-án délelőtt adták át az Ericsson-díjakat a Magyar Tudományos Akadémia Fel­ol­va­só termében, délután pedig a Pesti Vigadó dísztermében került sor hatodik alkalommal a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjak ki­osz­tá­sá­ra. Mindkét eseményen kiváló matematika­ta­ná­rok (is) kaptak elismerést, és mindkét esemény részese volt a MATFUND Kö­zép­is­ko­lai Matematikai és Fizikai Alapítvány.

Graphisoft Alapítvány a Magyar Matematika Oktatásért

1998 óta minden évben a legjobb ver­seny­e­red­mé­nye­ket elérő diákok tanárait jutalmazza a Graphisoft Alapítvány a Magyar Matematika Oktatásért. Az alapító okirat szerint küldetésük „a magyarországi matematika oktatás támogatása”, a középiskolai matematika versenyeken legjobb eredményt elérő diákok felkészítő tanárainak díjazása. Azóta minden évben a hivatalos OKTV díjkiosztó ünnepség végén kapják meg a tanárok a Graphisoft-díjat, amely az emlékplakett mellett a havi tanári átlagfizetést még mindig meghaladó összegű pénzjutalom.

Arany Dániel verseny és EGMO lányolimpia 2018

Közös cikkben adunk hírt az Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny májusi díjkiosztójáról és az Európai Lány Diákolimpia áprilisi ered­mé­nye­i­ről, a lányok élményeiről. Képünkön a csapat a firenzei színházban: Fekete Panna csapatvezető-helyettes, Kerekes Anna, Kocsis Anett, Vankó Miléna, Janzer Orsolya Lili és a csapatvezető Nagy Zoltán Lóránt. Ezúton is gratulálunk a szép sikerekhez!

Pontpozicionálás távolságméréssel

Mára mindennapossá vált, hogy GPS segítségével tájékozódunk, ha útnak indulunk. A GPS pontosan meghatározza a helyünket, mégpedig a mű­hol­dak­tól vett távolságainkkal. Gehér György a síkon és a térben is megmutatja, hány állomásra van szükség ahhoz, hogy egy adott tárgy helyzetét távolságméréssel meg tudjuk állapítani. A matematika különféle ágaiban (elméleti és al­kal­ma­zott területeken egyaránt) felmerülnek olyan problémák, amikor szükség van arra, hogy a távolságot nem a fenti euklideszi értelemben mérjük, hanem egy jóval általánosabb, úgy­ne­ve­zett norma segítségével. A szerző díjnyertes publikációjáról itt adunk hírt.

Fiatal szegedi matematikusok nemzetközi sikerei

Nemrég két fiatal szegedi matematikus is rangos nemzetközi díjat nyert. Knipl Diána a Journal of Biological Dynamics folyóirat elmúlt két évében megjelent legjobb publikációért járó Lord Robert May Best Paper Prize, Gehér György pedig a Journal of Mathematical Analysis and Applications folyóiratban 2016-ban megjelent legjobb publikációért járó Ames Award díjazottja. Volt egyetemi oktatójuk, Röst Gergely mutatja be őket.

Védekezzünk matematikával a járványok ellen!

A fertőző betegségek világméretű terjedését számos történelmi eset példázza. Michel Serres festménye például az 1720-as marseille-i pes­tis­jár­ványt mutatja. De az elmúlt húsz év jelentősebb járványai közt volt a 2002–2003-as SARS járvány, a 2009-es A(H1N1) influenza, majd a 2012-es közel-keleti MERS-vírus. Az Ebola-járvány 2013 és 2016 között pusztított Nyugat-Afrikában. A téma tehát mit sem veszít aktualitásából, Knipl Diána kutatási területe, a matematikai járványtan ezért az alkalmazott matematika egyik vezető jelentőségű területévé vált.

Kész cirkusz ez a matekóra!

A tanárok többsége – ellentétben a gyerekekkel – nem szereti, ha cirkusz van az óráján. Van azonban olyan pedagógus, aki a tanítás alatt is megengedi tanítványainak a zsonglőrködést, sőt, még különórát is tart a cirkuszban. Számadó László a Fővárosi Nagycirkuszban az elő­adá­sok­hoz kapcsolódóan az elmúlt években rendszeresen tartott rendhagyó ma­te­ma­ti­ka­ó­rá­kat. Ez az igen különleges kezdeményezés összekapcsolja a cirkuszt és az iskolát, a szórakozást és a tanulást.

Egy kis formális reakciókinetika

A kémia és a vegyészmérnöki tudomány központi fogalmát alkotják a kémiai reakciók. Ezek időbeli lefolyását tanulmányozza a kémiai reak­ció­ki­ne­ti­ka. Különösen olyan kémiai területeken van szükség matematikai segítségre, ahol nagyon nagy az anyagfajták száma, tehát például a légköri jelenségeknél, az anyagcsere-folyamatok esetén és az égési folyamatoknál. A BME Analízis Tanszékén 2018. február 9-én második alkalommal rendezték meg az egynapos Formális reakciókinetikai mi­ni­szim­pó­zi­u­mot, amelyről Tóth János tudósít.

Biomolekuláris adatok elemzése perzisztens homológia segítségével

A racionális gyógyszertervezés rendkívül fontos probléma, érteni kell hozzá a biológiai rendszerek működését. A hatásos gyógyszerek fej­lesz­té­sé­ben kulcsfontosságú szerepet játszik a többkomponensű perzisztens homológia. A perzisztens homológia (más néven perzisztencia) – az algebrai topológia egy új ága – többléptékű geometriai információt kódol a topologikus invariánsokba, létrehozva a geometria és a topológia szimbiózisát. Képes arra, hogy széles térbeli skálán ragadjon meg topológiai tulajdonságokat. Segítségével a biológusok közelebb juthatnak a biomolekuláris szerkezet és funkció között alapvetően fontos kapcsolatok megértéséhez. A SIAM News nemrég megjelent cikkét Huszár Kristóf és Stipsicz András fordította le.

Wiles és az Iwasawa-elmélet fősejtése

  • Tóth Árpád, Zábrádi Gergely
Mint az algebrai számelméletben szinte mindennek, az Iwasawa-elmélet gyökerei is a Fermat-sejtés bizonyítására adott korai próbálkozásokban vannak. Tóth Árpád és Zábrádi Gergely történeti visszapillantás után bevezet Andrew Wiles Iwasawa-elméleti munkásságába. Az Iwasawa-fősejtés komplex szorzással rendelkező elliptikus görbékre – Wiles és Coates közös bizonyítása – pedig a legelső fontos részeredménye a Birch–Swinnerton-Dyer-sejtésnek, az egy­mil­li­ó­dol­lá­ros mil­le­ni­u­mi problémák egyikének. Képünkön Kenkichi Iwasawa (1917–1998) japán matematikus, a huszadik század második felének egyik legmeghatározóbb alakja az algebrai számelméletben.

Mi is… egy frém?

2013-ban jelent meg az Amerikai Matematikai Társaság Notices fo­lyó­ira­tá­ban Christopher Heil What is...a Frame? című írása. Magyarul is frémnek nevezik Hilbert-térbeli vektoroknak egy olyan halmazát, amelynek segítségével más vektorok kifejtését adhatjuk meg. Gyakorlati alkalmazásaik vannak többek között az analóg-digitális jelátalakítás, a Sigma–Delta-kvantálás, a jel­re­konst­ruk­ció, és a nagy adathalmazok elemzése témaköreiben. A frémek világába Matolcsi Máté fordítása révén tekinthetünk be.

Áttörés az Erdős—Szekeres problémában

Az Erdős—Szekeres probléma története 1932-ben kezdődött, amikor Klein Eszter, az akkor 22 éves egyetemista észrevette, hogy öt általános helyzetű pont (nincs köztük három egy egyenesen) között a síkon mindig van négy, ami konvex helyzetben van. (Egy véges síkbeli ponthalmazt konvex helyzetűnek nevezünk, ha mindegyik pont­ja elválasztható a többitől egy egye­nes­sel.) Innen indult a híres „Happy End probléma”. Erdős és Szekeres korszakalkotó sejtésénél a nagy áttörést Andrew Suk tette meg 2016-ban. Tardos Gábor és Tóth Géza bemutatja a 85 év során született régebbi és legfrissebb eredményeket. (A fotókon Szekeres György, Klein Eszter és Erdős Pál látható a KöMaL 1927-28. tanévi legjobb megoldóinak tablóján.)

Tíz lecke – bárcsak valamennyit megtanították volna nekem

Gian-Carlo Rota (1932–1999) olasz születésű amerikai matematikus és filozófus. Indiszkrét gondolatai arról, hogyan kell(ene) előadást tartani, cikket írni, 20 év elteltével is őt igazolják. Aki még ma is táblára ír, szívlelje meg a tízből az egyik tanácsának lényegét: A táblahasználatnak két sarkalatos pontja van. Győződj meg arról, hogy a tábla makulátlanul tiszta. A bal felső sarokban kezdj írni a táblára. Szerkesztőségünk képviseletében Besenyei Ádám úgy gondolta, érdemes lefordítani magyarra ezt az élvezetes, az egyesült államokbeli Cambridge-ben egykoron elhangzott előadást.