Bevezetés a valószínűségszámításba

David F. Anderson, Timo Seppäläinen, Benedek Valkó: Introduction to Probability című könyvéről Major Péter írt ismertetőt. A könyv célja az, hogy bemutassa a valószínűségszámítás alapjait, és legfontosabb, nehéz matematikai apparátust nem igénylő eredményeit. A szerzők olyanokkal is meg akarták ismertetni a valószínűségszámítást, akik nem tanultak mértékelméletet. Fontosnak tartották, hogy ne csak az eredmények bizonyítását

Járványmatek középiskolásoknak – 3. rész

Járványmatek középiskolásoknak című sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. Az 1.rész és a 2. rész után a mostani is igencsak aktuális: a tesztek megbízhatóságát és a vakcinák hatékonyságát számolja ki Volf Annamária különböző feltételek esetén. Jó lenne, ha minden középiskolás megismerné ezeket a példákat, vélekedések helyett a tényeket.

Mark Kac: A véletlen rejtélyei

Az egyik legjobb tudományos népszerűsítő könyv, amelyet valaha olvastam. Bölcs, szellemes, időszerű. – írta az Érintőben 2020-banaz angol nyelvű könyvről Simonovits András. A könyv most megjelent magyar nyelven is, Gyárfás Vera fordításában.. A véletlen rejtélyei…

Mennyit teszteljünk? 2. rész

Backhausz Ágnes és Simon Péter a tesztelésről szóló cikkük 2. részében folytatja a betegek arányának becslésével kapcsolatos, gyakran használt valószínűségszámítási, statisztikai ismeretek összefoglalását annak a kérdésnek a kapcsán, hogy hány tesztet érdemes végezni, ha az arányt adott pontossággal szeretnénk megbecsülni egy véletlenszerűen választott minta alapján. Itt olvasható az ...

Mennyit teszteljünk? 3. rész − a Bayes-becslésről

Cikkünk első két részében azzal foglalkoztunk, hogy hány tesztelést kell végeznünk, ha adott pontossággal szeretnénk megállapítani, megbecsülni egy adott betegségben szenvedők arányát. Ehhez felidéztük a normális eloszlással való közelítést (1. rész), a konfidenciaintervallum fogalmát, és bemutattuk a maximum-likelihood becslést (...

Mi is…a perkoláció?

A perkoláció a statisztikus fizika és a modern valószínűségszámítás egyik legegyszerűbben definiálható, ugyanakkor nagyon mély problémákhoz és általános tanulságokhoz vezető modellje, amiben fázisátmenet történik. A perkolációs modelleknek rendkívül sok változata létezik. Az AMS MathSciNet adatbázisában a „percolation” kifejezés a jelen pillanatban 4273 cikkre illik.

Mi is...a Wasserstein-tér?

Titkos Tamás írásának elején bemutatja a 2018-ban Fields-éremmel kitüntetett Alessio Figalli egyik optimális transzportot használó eredményét. A cikk végén pedig kiderül, hogy a transzportelméletnek rengeteg alkalmazása van nem csak az elméleti matematikában, hanem az alkalmazott tudományokban is. Így például a jel- és képfeldolgozásban, az alakfelismerésben, a szín- és textúramodellezésben, vagy a gépi tanulásban – így keletkezett bevezetőnk

Rényi Zsuzsanna: Ars Mathematica

Angol nyelvű könyv jelent meg Rényi Alfréd születésének 100. évfordulójára, amelyet lánya, Rényi Zsuzsanna írt korábbi, magyar nyelvű interjúkötete (Dialógusok egy matematikusról, Polygon, 2013) nyomán. A Rényi házaspárról szóló életrajz címe Rényi kutatói és pedagógusi hitvallását idézi: Ars Mathematica. A könyvet Szász Domonkos mutatja be. 

Valószínűségszámítás négy kötetben

Vetier András új négykötetes valószínűségszámítás tankönyve részletes, szemléletes és közvetlen magyarázatokkal, rengeteg megértést segítő ábrával és táblázattal és meglehetősen sok kidolgozott nagyszerű feladattal igyekszik elérni azt, hogy tanítványainak, a leendő villamosmérnököknek az órákra való készülés ne kötelesség, hanem élmény legyen – írja kollégája, Kói Tamás. ...