Aktuális szám: 33. szám 2024. szeptember 

alkalmazott fizika

  • A zenében rejlő matematika

    2016-ban a KöMaL Ifjúsági Ankét keretében elhangzott előadásának elektronikus formába öntésére kérte fel szerkesztőségünk Székely Pétert. Bár a cikk az előadáshoz képest sokat veszít az értékéből, ha az előadó nem tudja megmutatni, megszólaltatni a

    ...
  • A zenében rejlő matematika

    2016-ban a KöMaL Ifjúsági Ankét keretében elhangzott előadásának elektronikus formába öntésére kérte fel szerkesztőségünk Székely Pétert. Bár a cikk az előadáshoz képest sokat veszít az értékéből, ha az előadó nem tudja megmutatni, megszólaltatni a

    ...
  • Belső változók

    Arkadi Berezovski és Ván Péter: Internal Variables in Thermoelasticity című könyvéről írt recenziót Kovács Róbert. A könyv nem tisztán matematika-, de nem is egyértelműen fizikakönyv, szorosan illeszkedik mindennapi életünk mindennapi problémáihoz:

    ...
  • Egyszerű kérdések, bonyolult válaszok – I. Modellezés

    Ujszászi Zoltán és Titkos Tamás ismeretterjesztő dolgozata egy háromrészes cikksorozat első része. A cikksorozat legfőbb célja egy konkrét mérnöki problémán keresztül illusztrálni az elméleti- és alkalmazott tudományok közötti összefonódást. Igyekeztek olyan témát

    ...
  • Egyszerű kérdések, bonyolult válaszok – I. Modellezés

    Ujszászi Zoltán és Titkos Tamás ismeretterjesztő dolgozata egy háromrészes cikksorozat első része. A cikksorozat legfőbb célja egy konkrét mérnöki problémán keresztül illusztrálni az elméleti- és alkalmazott tudományok közötti összefonódást. Igyekeztek olyan témát

    ...
  • Egyszerű kérdések, bonyolult válaszok – II. Az infimum-probléma

    A cikksorozat első részében vázlatosan ismertettük a (csak ohmos ellenállásokat tartalmazó) n-port hálózat fogalmát, és megmutattuk, hogy hogyan modellezhető

    ...
  • Erdős László Schrödinger-díjas

    Az Osztrák Tudományos Akadémia 2020 márciusában Erdős Lászlónak, az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet professzorának ítélte az Erwin Schrödinger-díjat. A jelentős kitüntetést a matematika és a fizika határterületein végzett kiemelkedő munkásságáért kapta, különösen tekintettel a véletlen mátrixok elméletében elért úttörő eredményeire. Tovább…

  • Fizikusok és matematikusok a KöMaL nyári táborában

    2018. június utolsó hetében összesen 45 középiskolás diák gyűlt össze a Dombóvár-Gunaras Hotel Európában és Apartmanparkban. A társaság egyik fele matematikával, a másik fizikával foglalkozott, a szabadidőt pedig közösen

    ...
  • Gördülő akrobatikus eszközök

    Különleges témájú Henry Segerman nemrég az Amerikai Matematikai Társaság Notices folyóiratában (a 2021. 7. számban) megjelent cikke gördülő akrobatikus eszközökről. Izgalmas képek és videók mutatják a cikk-cakk-gördülő eszközök mozgását – belsejükben az akrobatákkal. Geometria, fizika, matematika: a cikket a fordító, Figula  Ágota kissé átsruktúrálta és lerövidítette. ...

  • Hopf-fibrálás – A Möbius-szalagtól négydimenziós kitérővel a qubitig

     – Egy igazán sokoldalú matematikai jelenséget szeretnék bemutatni: a Hopf-fibrálást. A tárgyalásmód szándékom szerint ismeretterjesztő, matematikai előképzettséget nem igényel. – A Hopf-fibrálás egy topológiai jelenség, a Möbius-szalag és a Klein-kancsó közeli rokona, egy magasabb dimenziós csavarodó nyaláb, amit Pintér Gergő látványos képek, videók és animációk segítségével mutat meg az

    ...
  • Izsák Imre — életrajz egy magyar csillagászról

    Csizmadia Ákos könyve a tragikusan fiatalon elhunyt magyar csillagásznak állít méltó emléket. A Föld alakjának pontos meghatározása Izsák Imre munkásságának talán legfontosabb területe. Elsőként mutatta ki, hogy a Föld egyenlítői keresztmetszete sem kör, hanem ellipszis.

    ...
  • Matematika a fizikaórán

    A matematika és fizika tudománya évszázadok óta kart karba öltve fejlődik. A fizika a matematika nyelvén fogalmazza meg törvényeit, igényei pedig hatással vannak a matematika fejlődésére. Az iskolában azonban találkozunk azzal a problémával, hogy fizikaórán már alkalmazás szinten kellene használni a tanulónak olyan matematikai összefüggéseket, amelyekkel a matematikaórán még alig, vagy egyáltalán nem találkozott. A fizikatanár sokszor rákényszerül arra, hogy

    ...
  • Mi is…a perkoláció?

    A perkoláció a statisztikus fizika és a modern valószínűségszámítás egyik legegyszerűbben definiálható, ugyanakkor nagyon mély problémákhoz és általános tanulságokhoz vezető modellje, amiben fázisátmenet történik. A perkolációs modelleknek rendkívül sok változata létezik. Az AMS MathSciNet adatbázisában a „percolation” kifejezés a jelen pillanatban 4273 cikkre illik.

    Műszaki és természettudományok közelről – BME TTK Science Camp

    A fejlett országokban is megfigyelhető az az aggasztó jelenség, hogy csökken a diákok érdeklődése a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok iránt, miközben egyre nagyobb szükség van ezeken a területeken széles látókörrel, komplex problémamegoldó képességgel és nagyfokú flexibilitással  rendelkező szakemberekre. A BME Természettudományi Kara Science Camp néven 2016. óta szervez ingyenes természettudományos tábort

    ...
  • Roger Penrose: az első Nobel-díjas matematikus, 1. rész

    Közismert tény, hogy matematikából nem osztanak Nobel-díjat, így csekély az esélye, hogy egy matematikust kitüntessenek vele. Bizonyos értelemben idén először mégis ez történt: Roger Penrose 2020-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat. A képen az idős tudós és az általa fiatalon megjósolt fekete lyuk látható (forrás: zmescience.com). Életműve rendkívül szerteágazó, az algebrai geometriától a diszkrét geometrián és differencálgeometrián keresztül a kozmológiáig, sőt

    ...
  • Roger Penrose: az első Nobel-díjas matematikus, 2. rész

    Penrose munkássága előtt tisztelgő áttekintő írásunk első részében a fizikai Nobel-díjas matematikus főleg matematikai jellegű eredményeit (lehetetlen ábrák, kváziperiodikus csempézések és tvisztor-elmélet) tekintette át Szabó Szilárd. A második részben Etesi Gábor elméleti fizikai, pontosabban gravitációelméleti erdeményeit veszi közelebbről

    ...
  • Tíz éve halt meg Benoît Mandelbrot, a fraktálgeometria atyja

    Mandelbrotot a tiszta elméleti kutatások helyett az alkalmazottabb területek érdekelték. Kutatásai számos tudományterülethez kapcsolódtak, például a statisztikus fizikához, meteorológiához, közgazdaságtanhoz, orvostudományhoz, turbulens áramlások elméletéhez, mérnöki tudományokhoz, káoszelmélethez...No és az ő találmánya a fraktál és a Mandelbrot-halmaz. Mindezekről színes képet fest nekünk Buczolich Zoltán. ...