Válogatás Erdős Pál kedvenc feladataiból

Facebook
Nyomtatás

Róka Sándor: Válogatás Erdős Pál kedvenc feladataiból (Typotex, Budapest, 2023)

3403326

Erdős Pál (1913–1996) a 20. század egyik legnagyobb hatású matematikusa volt; a matematika számos területén új kutatási irányok kezdeményezője, új módszerek kidolgozója. Jelentőségét érzékelteti az általa írt 1500 cikk, amit összesen közel ötszáz társszerzővel készített el. A magyarországi matematikának is központi alakja, már a sokadik generáció járja az általa megkezdett utakat. Életéről több könyvet is írtak, kettő magyarul is olvasható: Bruce Schecter: Agyam nyitva áll!: Erdős Pál matematikai utazásai. Ford. Gyárfás Vera. Budapest: Park; Vince Kiadó, 1999 és Paul Hoffmann: A Prímember. Scolar Kiadó, 1999. Számelméleti gondolatainak egy részébe bepillanatást ad az először 1959-ben megjelent, Surányi Jánossal írt Válogatott fejezetek a számelméletből című könyv. Örömteli esemény, hogy most megjelent Róka Sándor tollából (klaviatúrájából) egy Válogatás Erdős Pál kedvenc feladataiból.

Erdős Pál matematikáját méltatlan lenne pár sorban jellemezni; jelentőségét, sokrétűségét több konferencia és tanulmánykötet tárgyalta. A  matematikusoknak többfajta osztályozása ismert. Az egyik ilyen szerint vannak el­mé­le­te­ket alkotók és vannak problémamegoldók. Erdőst a problémafelvetők és problémamegoldók egyik legnagyobbikának tartja a matematikus társadalom. Sok ezer kérdést vetett fel, csak a számelméleti problémákat egy 128 oldalas, Ronald Grahammel írt Old and new problems and results in combinatorial number theory című könyvben foglalta össze. A cikkeinek többsége a Rényi Intézet honlapjáról elérhető és Grahammel írt könyve is letölthető az internetről.

Erdős a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok (KöMaL) feladatainak megoldása során köteleződött el a matematika mellett, és ennek hatására egész életében sok olyan feladatot tűzött ki, amelyek mindössze középiskolai tudást, de nagyfokú leleményességet igényeltek. Ezek többsége a KöMaL-ban és a The American Mathematical Monthly-ban jelent meg. Ezekből nyújt válogatást Róka Sándor könyve 65 feladatot közreadva.

A könyv először nyolc oldalon bemutatja Erdős életét saját és kollégái visszaemlékezéseit felhasználva. Utána következnek a feladatok, mindegyik egy-egy új lapon. Külön értéke a könyvnek, hogy a hátterükről is sok mindent elárul, ezek mutatják a feladatok fontosságát, kapcsolatait más kérdésekkel. Persze könnyű lenne kétszer, de akár tízszer ennyit is írni róluk, de ez is épp elég, és ráadásul olvasmányos. A könyv további részeiben megoldások olvashatók, és végül néhány Erdősról szóló írás ajánlásával, köszönetnyilványítással zárul a könyv.

A könyvben szereplő feladatokat a könnyű érthetőség és elegancia jellemzi. Alapvető jellemzője a kombinatorikus kérdésfelvetés, bizonyos dolgok megszámlálása. A feladatok első kétharmada a számelmélethez kapcsolódik, majd utána kombinatorikus halmazelméleti, gráfelméleti és végül geometriai feladatok következnek.

A számelméleti feladatok során bepillantást nyerhetünk Erdős prímszámokkal kapcsolatos elemi bizonyításaiba (Csebisev-tétel, a prímszámok reciprokainak összege divergens); találkozunk oszthatósági feladotokkal (pl. az Erdős–Ginzburg–Ziv-tétel speciális esetei) és sok olyan kérdés is olvasható, amelynek során az első \(N\) pozitív egész közül kell a kiválasztani a lehető legtöbb olyat, amelyik rendelkezik egy adott tulajdonsággal. Itt nagyon eltérő nehézségű feladatokat találhatunk, de ezekről a bevezető informál.

A kombinatorikus halmazelmélet feladatai között az Erdős-Ko-Rado tételt is megtaláljuk, a gráfelméletből a Ramsey-számokra vonatkozó becslések szerepelnek. Így rövid bepillantást kapunk az Erdős által kifejlesztett véletlen módszerbe is. A kombinatorikus geometriát többek között a „Happy end”-problémaként elhíresült, sokcsúcsú konvex sokszöget kereső feladat valamint a gráfelmélet és a geometria kapcsolatát mutató 55. feladat képviseli. Az utolsó feladat a háromszögek geometriájának egyik fontos egyenlőtlensége, az Erdős-Mordell tétel.

Mi az, ami kiemeli Erdős Pál feladatait a versenyekre felkészítő feladatgyűjtemények közül? Az egyik a feladatok egyedisége, ami a megjelenésük idején sokszor szokatlan volt, de most is jól felismerhetővé teszi őket. A másik a szépségük és eleganciájuk. Megragadja az olvasót az, amikor középiskolás szintű fogalmakat használva váratlan összefüggésekre mutatnak rá. Nem begyakoroltatni akar módszereket, hanem minden feladathoz új ötletre van szükség.

Kinek ajánljuk a könyvet? Haszonnal forgathatják a matematikai versenyekre készülő diákok és mindazok, akik örömüket lelik érdekes feladatokon való gondokodáson. A jelen ismertetés írója a kombinatorikus számelmélet kutatója és ő is talált általa nem ismert számelméleti Erdős-feladatot, ezért nyugodtan javasoljuk kutató ma­te­ma­ti­ku­sok­nak is, biztos találnak benne újdonságot.

Végezetül köszönetet mondok Róka Sándornak a könyv megírásáért és mindazoknak, akik segítették a munkáját. Biztosak lehetünk benne, hogy a könyv jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Erdős Pál gondolatai a következő generációk számára is hozzáférhetőek, inspirálóak legyenek.

Sándor Csaba egy. docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A rovat ajánlott cikkei
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
Hírlevél feliratkozás