Számokban létezünk

Facebook
Nyomtatás

Daniel Tammet: Számokban létezünk, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019. (Fordította: Pataki János)

tammet

Matematika a mindennapokban egy autizmusban érintett matematikus szemén keresztül. Habár az autizmus lehetne csak egy plusz szó a mondatban, ennél sokkal nagyobb szerepe van. Olyan szerepe, ami áthatja az egész könyvet, ugyanúgy, ahogy maga az állapot hatja át az érintett személy egész életét és annak minden aspektusát.

Autizmus spektrumzavar – az állapot nyomában

Az autizmus egy emberi fejlődési variancia, melynek hátterében az idegrendszer atipikus fejlődése áll, amelyet genetikai tényezők és környezeti faktorok befolyásolnak. Ez a fejlődés olyan eltérő gondolkodásmódhoz vezet, mely a viselkedéses szinten is eltéréseket mutat a neurotipikus fejlődésmenethez képest.

a

Rendkívül heterogén állapotról van szó, melyet jól szemléltet Lorna Wing autizmuskutató elhíresült mondata is, miszerint: „Ha láttál már egy autizmusban érintett személyt, az azt jelenti, hogy láttál egy autizmusban érintett személyt.” Jelenleg spektrumszemléletben gondolkodik a szakma, azonban a lineáris felosztás helyett egy multidimenzionális spektrumfelfogást képvisel. Eszerint hét tényező mentén variálódik, hogy ki hol helyezkedik el a spektrumon.

b

Maga az állapot azonban tetten érhető egyaránt viselkedéses és kognitív jellemzők mentén is. Autizmusban érintett személyeknek nehézségeik lehetnek a kommunikációs és szociális területen, illetve a rugalmas viselkedésszervezést illetően is. Az, hogy kinél milyen nehézségek vannak jelen, vagy egyáltalán milyen mértékben, rendkívül nagy heterogenitást mutat. Ez azonban a látott kép, amely kívülről is észrevehető. De még izgalmasabb a kérdés, hogy milyen gondolkodásmód jellemzi ezeket az embereket, hogyan látják ők a világot és milyen módokon igyekeznek értelmezni azt.

Gondolatkísérlet a bejósolhatóság nyomában

Képzeljük el, hogy részt veszünk egy konferencián, mint érdeklődők. Bemegyünk a terembe, elfoglaljuk a helyünket és izgalommal várjuk az előadót, aki kiemelkedik a szakterületén belül, innovatív ötletekkel gazdagítja a szakmai közösséget, melynek része, és méltán híres remek előadói készségeiről is. Érdeklődéssel és elvárásokkal, szinte egy kész forgatókönyvvel a fejünkben várjuk az előadást. Aztán megjelenik. Felmegy a pódiumra. Megigazítja a jegyzeteit, ellenőrzi a technikát, felméri a közönség számát, megköszörüli a torkát, majd szteppelni kezd. Közben rikoltozik. A teremben hirtelen fények gyúlnak. Hangos zene kezdődik. A többi résztvevő kurjongatások közepette szintén táncolni kezd. Mi pedig semmit nem értünk. Semminek nincs értelme, ennek nem így kellene történnie. Ezután beszédtechnika órába kezdenek. Közben valaki a székekből tornyot épít. Egy harmadik személy pedig a lépéseit számolja újra és újra. Az egész helyzet kiszámíthatatlan, az emberek nem a helyzetnek megfelelően viselkednek, nem tudjuk, mire számítsunk, mi fog a következő pillanatban történni.

Feszültek és frusztráltak leszünk.

Szeretnénk rendszert találni a helyzetben.

Szeretnénk rendszert találni az életben.

Társas helyzetek a matematikán keresztül

Daniel Tammetnek a matematika segít abban, hogy megértse és helyesen értelmezze a körülötte levő világot. Segít megérteni az embereket, akik olykor kiszámíthatatlanul működnek, s nem illenek bele az előre megadott skatulyákba, ahogy az látható az „Anya csak egy van” című fejezetben is.

A szerző remekül párosít össze mindennapi, mindenkivel előforduló eseményeket, tapasztalásokat matematikai területekkel, felfedezésekkel, a szakma nagy művelőivel. Gondolatmenete tiszta és követhető, csak utólag merül fel olykor a kérdés, hogy milyen asszociációkon keresztül is jutottunk el a végső állomáshoz. Vajon hogyan lett a Narnia-könyvekből lépésszám- és másodpercszámlálás kettő utcai lámpa között, milyen végeláthatatlan sorban következnek az egyre kisebb és kisebb törtek, és végül, hogyan is mérhető két emberi szív között a távolság apró pontokon keresztül.

A könyvben megismerhetünk különböző kultúrákat, nyelvi jelenségeket, de nem elhanyagolhatók az önéletrajzi részek sem, ami viszont egyáltalán nem meglepő tekintve a könyv célját, vagyis saját életünk bemutatását és értelmezését a számok világán keresztül.

Habár a könyv kifejezetten érdekes lehet matematikával foglalkozó vagy iránta érdeklődő embereknek, nem veszti varázsát a témában nem annyira jártasak számára sem. Átfogó gondolatmenet a műben a szépség. Egyaránt megjelenik, mint a matematikai tételek, bizonyítások szépségének fontossága, a történelem és irodalom szépsége, valamint külön szerepet kap az emberi élet szépsége is.

Daniel Tammet egyaránt beszél költészetről, irodalomról, nyelvekről, tanulás és tanítás folyamatáról, az apró és nagy sikerekről, a családi dinamikáról, a végtelenekről, a hópelyhekről, városokról és lakókról, a pí számról, a szépségről és arról, hogy mindent áthat a matematika.

Arról, hogy van valami logika és rendszer az emberi életben, és ha nagyon szeretnénk, megtaláljuk és felfigyelünk rá, vagy csak rácsodálkozunk. A lényeg, hogy ott van.

Vajda Kitti

Vajda Kitti gyógypedagógus (autizmus spektrum pedagógiája és pszichopedagógia szakirány). Jelenleg mesterszakon tanul a BME Számítógépes és kognitív idegtudományok szakán. Autizmusban érintett személyek fejlesztésével foglalkozik; célja, hogy segítse őket a mindennapokban azzal, hogy elfogadóbb és alkalmazkodóbb környezetet teremt körülöttük.

A rovat ajánlott cikkei
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
Hírlevél feliratkozás