Könyvespolc – ajánló

A könyvespolc – ajánló rovatban elsősorban olyan könyvekről szeretnénk tudósítani és olyan elektronikusan elérhető írásokat ajánlunk, amelyek a matematika bármely része vagy kapcsolatai iránt érdeklődők számára kívánatosak lehetnek. (rovatszerkesztő: Tóth János.)

Fröchlich Viktória ajánlójának tárgya Kereszturi Ákos: Bolygótudomány című, nemrégiben megjelent kötete, amelyben az elmúlt évek, évtizedek felfedezéseinek érdekfeszítő és alapos összefoglalását olvashatjuk a planetológia, azaz a bolygótudomány egyre szerteágazóbb témakörében. A könyv elejétől végéig egzotikus, már-már scifibe illő tájakra kalauzolja olvasóit, feltételezve, hogy már rendelkeznek valamilyen alaptudással mind a csillagászat, mind a földi geológia terén, és tudásukat a Naprendszer égitestjeire is ki szeretnék terjeszteni a 21. századi űrkutatások alapján…
Róka Sándor Erdős Pál híres és középiskolai tudással is megérthető feladataiból válogatott legújabb könyvében. Miért különleges ez a válogatás? A válasz: a feladatok egyedisége, szépsége, eleganciája, ami a megjelenésük idején sokszor szokatlan volt, de most is jól felismerhetővé teszi őket. Kiknek ajánlja a könyvet Sándor Csaba, aki a kombinatorikus számelmélet kutatójként is talált benne általa nem ismert számelméleti Erdős-feladatot? Haszonnal forgathatják a matematikai versenyekre készülő diákok és mindazok, akik örömüket lelik érdekes feladatokon való gondolkodáson.
Mindig nagy öröm olyan relativitáselméleti bevezető könyvet kézbe venni, amely a szerző érett oktatási tapasztalatain alapulva didaktikai nehézségeket kerül el, és ezáltal olvasása szinte bizonyosan fiatal fizikusokat fog elindítani ebbe az irányba. Azonban nemcsak Hraskó Péter Relativitáselmélet c. tankönyvéről szól Etesi Gábor recenziója: kitér az általános relativitáselmélet meglapozására több mint egy évszázaddal ezelőtt, és az azt követő fizikatörténeti fejleményeken át egészen az utóbbi évtized felgyorsult kutatásainak eredményeire.
A kolozsvári Ábel Kiadó gondozásában 2019-ben megjelent Variációszámítás jegyzet alapját Haar Alfrédnak az 1928/29-es tanévben Szegeden előadott Variációszámítás kurzusa képezi. Nyelvezete és tartalma viszonylagos régisége dacára sem nevezhető elavultnak vagy meghaladottnak, sőt, Kánnai Zoltán véleménye szerint a jegyzet egy olyan előadási mód lenyomata, amely tükröt tart a mai oktatók elé, hogyan kell egyetemen tanítani. Tovább...
Mi közük lehet a fixponttételeknek a palacsintasütéshez? Bessenyei Mihály, Páles Zsolt: Fixponttételek és alkalmazásaik c. könyvéből ez is kiderül, azon túl, hogy az olvasót bevezeti a témakörbe, bemutatva a szükséges segédapparátus nagy részét. A Typotex kiadónál nemrég megjelent monográfia fejezeteiből Szilágyi Tivadar ad ízelítőt.
Azt hiszem, közös élményünk nekünk, ma­te­ma­ti­ku­sok­nak, hogy időről időre megpróbáljuk elmondani nem­ma­te­ma­ti­kus családtagjainknak, hogy mi az, ami a matematikában szép és izgalmas. Vagyis mi az, ami bennünket annyira lenyűgöz, és oly sok időt töltünk vele. Ilyen fiktív családi beszélgetések adják a keretét Pintér Gergő ismeretterjesztő könyvének. Biró András ajánlja a Libri kiadásában idén megjelent, laikusoknak és matematikát jobban ismerőknek egyaránt érdekes könyvet.
Szinte hihetetlen, hogy a huszadik század második felétől mindmáig olyannyira népszerű Martin Gardner sok könyve közül a Szórakoztató matematikai fejtörők az első, amely magyarul is megjelent. Többszáz cikke közül néhányat már lefordítottak a nyelvünkre, és a szerzővel egy-két beszélgetés is megjelent már magyarul. Honfitársaink szemében Gardner nagy érdeme, hogy a Császár-poliédert, Császár Ákos felfedezését megismertette a világgal. Hujter Mihály nemcsak a könyv rejtvényeiről ír szórakoztatóan (el nem árulva a megoldást), de a felmerült témákkal és a szerzővel kapcsolatos gondolatait, ismereteit is megosztja olvasóival.
A matematika alapgondolata: hogy nem a valóság közvetlen leírása a célunk, hanem annak egy-egy részét megfogó modellek megalkotása, és ezen modellek vizsgálata, ami aztán információt adhat a (lehetséges) valóság(ok)ról is. Az Új világok teremtése fő eleme pontosan ennek a gondolatnak a bemutatása olyan módon, hogy azok az érdeklődők is be tudják fogadni, akiknek semmilyen előképzettségük sincs, viszont olyan hitelesen, hogy a matematikai tartalom se torzuljon. – Pintér Gergő „térteremtő” könyvéről Csépai András írt recenziót.
A könyv nagyon szenvedélyes, inspiráló, nehéz letenni. Csodás példákon keresztül mutatja be, hogy az egész világot behálózzák a matematikai struktúrák. A címhez hűen, az oldalszámokon kívül, számjeggyel leírt számok valóban nincsenek benne, betűkkel leírva is csak pár helyen… Ha ebben a stílusban tanítanák az iskolában a matematikát, akkor valószínűleg kevesebben fordulnának el ettől a tárgytól – véli egy iskolás olvasó, Lóczi-Nagy Gemma. (Milo Beckman könyvéről két párhuzamos recenzió is készült, érdemes elolvasni a másikat is.)
Dworák Bence nagy kedvet csinál Milo Beckman könyvének elolvasásához (aki pedig egy fiatalabb olvasó véleményére is kiváncsi, az kattintson ide). A Matematika számok nélkül a matematika lényegét igyekszik megragadni és közelebb hozni a hétköznapi olvasókhoz. A 28 éves manhattani születésű amerikai szerző rendkívül nyitott és kommunikatív, szenvedélyesen mesél a világ nagy összefüggéseiről, szereti a képszerű példákat. A matematikát egy nagy faként képzeli el, amelynek a törzsét az iskolában mindenki által megtanult matematikai fogalmak alkotják…
Dermot Turing helyenként nagyon személyes, különösen igényes életrajzot írt nagybátyjáról, a híres matematikusról. Kutas Péter pedig részletesen mesél a könyvről, Turing életéről a második világháború előtt, alatt és után, a kódfejtésének lényegéről, a korai számítógépek vagy a biológia iránti kutatói érdeklődéséről, korát megelőző vízióiról és tragikus haláláról. Igazán érdekes könyv.