Könyvespolc – ajánló

A könyvespolc – ajánló rovatban elsősorban olyan könyvekről szeretnénk tudósítani és olyan elektronikusan elérhető írásokat ajánlunk, amelyek a matematika bármely része vagy kapcsolatai iránt érdeklődők számára kívánatosak lehetnek. (rovatszerkesztő: Tóth János.)

Földtudományok a Földön kívül

Fröchlich Viktória ajánlójának tárgya Kereszturi Ákos: Bolygótudomány című, nemrégiben megjelent kötete, amelyben az elmúlt évek, évtizedek felfedezéseinek érdekfeszítő és alapos összefoglalását olvashatjuk a planetológia, azaz a bolygótudomány egyre szerteágazóbb témakörében. A könyv elejétől végéig egzotikus, már-már scifibe illő tájakra kalauzolja olvasóit, feltételezve, hogy már rendelkeznek valamilyen alaptudással mind a csillagászat, mind a földi geológia terén, és tudásukat a Naprendszer égitestjeire is ki szeretnék terjeszteni a 21. századi űrkutatások alapján…

Válogatás Erdős Pál kedvenc feladataiból

Róka Sándor Erdős Pál híres és középiskolai tudással is megérthető feladataiból válogatott legújabb könyvében. Miért különleges ez a válogatás? A válasz: a feladatok egyedisége, szépsége, eleganciája, ami a megjelenésük idején sokszor szokatlan volt, de most is jól felismerhetővé teszi őket. Kiknek ajánlja a könyvet Sándor Csaba, aki a kombinatorikus számelmélet kutatójként is talált benne általa nem ismert számelméleti Erdős-feladatot? Haszonnal forgathatják a matematikai versenyekre készülő diákok és mindazok, akik örömüket lelik érdekes feladatokon való gondolkodáson.

No Time to be Brief: Hraskó Péter Relativitáselmélet c. tankönyvéről

Mindig nagy öröm olyan relativitáselméleti bevezető könyvet kézbe venni, amely a szerző érett oktatási tapasztalatain alapulva didaktikai nehézségeket kerül el, és ezáltal olvasása szinte bizonyosan fiatal fizikusokat fog elindítani ebbe az irányba. Azonban nemcsak Hraskó Péter Relativitáselmélet c. tankönyvéről szól Etesi Gábor recenziója: kitér az általános relativitáselmélet meglapozására több mint egy évszázaddal ezelőtt, és az azt követő fizikatörténeti fejleményeken át egészen az utóbbi évtized felgyorsult kutatásainak eredményeire.

Haar Alfréd: Variációszámítás

A kolozsvári Ábel Kiadó gondozásában 2019-ben megjelent Variációszámítás jegyzet alapját Haar Alfrédnak az 1928/29-es tanévben Szegeden előadott Variációszámítás kurzusa képezi. Nyelvezete és tartalma viszonylagos régisége dacára sem nevezhető elavultnak vagy meghaladottnak, sőt, Kánnai Zoltán véleménye szerint a jegyzet egy olyan előadási mód lenyomata, amely tükröt tart a mai oktatók elé, hogyan kell egyetemen tanítani.

Fixponttételek és alkalmazásaik

Mi közük lehet a fixponttételeknek a palacsintasütéshez? Bessenyei Mihály, Páles Zsolt: Fixponttételek és alkalmazásaik c. könyvéből ez is kiderül, azon túl, hogy az olvasót bevezeti a témakörbe, bemutatva a szükséges segédapparátus nagy részét. A Typotex kiadónál nemrég megjelent monográfia fejezeteiből Szilágyi Tivadar ad ízelítőt.

A számok rejtett építőkövei – A prímek

Azt hiszem, közös élményünk nekünk, ma­te­ma­ti­ku­sok­nak, hogy időről időre megpróbáljuk elmondani nem­ma­te­ma­ti­kus családtagjainknak, hogy mi az, ami a matematikában szép és izgalmas. Vagyis mi az, ami bennünket annyira lenyűgöz, és oly sok időt töltünk vele. Ilyen fiktív családi beszélgetések adják a keretét Pintér Gergő ismeretterjesztő könyvének. Biró András ajánlja a Libri kiadásában idén megjelent, laikusoknak és matematikát jobban ismerőknek egyaránt érdekes könyvet.

Szórakoztatóan Martin Gardnerről és matematikai fejtörőiről

Szinte hihetetlen, hogy a huszadik század második felétől mindmáig olyannyira népszerű Martin Gardner sok könyve közül a Szórakoztató matematikai fejtörők az első, amely magyarul is megjelent. Többszáz cikke közül néhányat már lefordítottak a nyelvünkre, és a szerzővel egy-két beszélgetés is megjelent már magyarul. Honfitársaink szemében Gardner nagy érdeme, hogy a Császár-poliédert, Császár Ákos felfedezését megismertette a világgal. Hujter Mihály nemcsak a könyv rejtvényeiről ír szórakoztatóan (el nem árulva a megoldást), de a felmerült témákkal és a szerzővel kapcsolatos gondolatait, ismereteit is megosztja olvasóival.

Új vilagok teremtése

A matematika alapgondolata: hogy nem a valóság közvetlen leírása a célunk, hanem annak egy-egy részét megfogó modellek megalkotása, és ezen modellek vizsgálata, ami aztán információt adhat a (lehetséges) valóság(ok)ról is. Az Új világok teremtése fő eleme pontosan ennek a gondolatnak a bemutatása olyan módon, hogy azok az érdeklődők is be tudják fogadni, akiknek semmilyen előképzettségük sincs, viszont olyan hitelesen, hogy a matematikai tartalom se torzuljon. – Pintér Gergő „térteremtő” könyvéről Csépai András írt recenziót.

Olvasónapló a számok nélküli könyvről

A könyv nagyon szenvedélyes, inspiráló, nehéz letenni. Csodás példákon keresztül mutatja be, hogy az egész világot behálózzák a matematikai struktúrák. A címhez hűen, az oldalszámokon kívül, számjeggyel leírt számok valóban nincsenek benne, betűkkel leírva is csak pár helyen… Ha ebben a stílusban tanítanák az iskolában a matematikát, akkor valószínűleg kevesebben fordulnának el ettől a tárgytól – véli egy iskolás olvasó, Lóczi-Nagy Gemma. (Milo Beckman könyvéről két párhuzamos recenzió is készült, érdemes elolvasni a másikat is.)

Matematika számok nélkül

Dworák Bence nagy kedvet csinál Milo Beckman könyvének elolvasásához (aki pedig egy fiatalabb olvasó véleményére is kiváncsi, az kattintson ide). A Matematika számok nélkül a matematika lényegét igyekszik megragadni és közelebb hozni a hétköznapi olvasókhoz. A 28 éves manhattani születésű amerikai szerző rendkívül nyitott és kommunikatív, szenvedélyesen mesél a világ nagy összefüggéseiről, szereti a képszerű példákat. A matematikát egy nagy faként képzeli el, amelynek a törzsét az iskolában mindenki által megtanult matematikai fogalmak alkotják…

Az igazi Alan Turing

Dermot Turing helyenként nagyon személyes, különösen igényes életrajzot írt nagybátyjáról, a híres matematikusról. Kutas Péter pedig részletesen mesél a könyvről, Turing életéről a második világháború előtt, alatt és után, a kódfejtésének lényegéről, a korai számítógépek vagy a biológia iránti kutatói érdeklődéséről, korát megelőző vízióiról és tragikus haláláról. Igazán érdekes könyv.

A differenciaegyenletek csodálatos világa

Kovács Sándor Differenciaegyenletek (Typotex, 2020) című könyvét szomszédos cikkünkben Insperger Tamás ismertette. Ugyanennek a műnek a recenzióját egy másik szemszögből György Szilvia annak bemutatásával kezdi, hogy mekkora különbségek lehetnek a differenciál- és a differenciaegyenletek, vagy alkalmazott szemlélettel fogalmazva, a folytonos és a diszkrét idejű modellek között. Amint azt a könyv előszavában is olvashatjuk, az alkalmazott és elméleti matematika bizonyos területein gyakran előbukkannak a differenciaegyenletek is.

Matematikai meglepetések

Mordechai Ben-Ari, az izraeli Weizmann Institute of Science professzora egy igazi matematikai gyöngyszemmel ajándékozta meg az olvasókat. Matematikai meglepetések című könyve a matematika számos területéről mutat be olyan, jellemzően kevésbé ismert összefüggéseket, kapcsolódási pontokat, amelyek mind a középiskolai, mind az egyetemi oktatást megszínesíthetik. Bárki szabadon letöltheti a könyvet, olvasása Bozóki Sándor szerint óriási élmény.

Differenciaegyenletek

Kovács Sándor Differenciaegyenletek című, a Typotex-nél 2020-ban kiadott művéről írt Insperger Tamás kedvcsináló ajánlót. A klasszikus (Kolmogorov előtti) valószínűségszámítás tudorának, Jordán Károlynak a Calculus of finite differences (Budapest, 1939) című monográfiája után ismét egy magyar szerző tankönyvének örülhetünk ebben a fontos témában. Akit érdekel, mi a különbség a differenciaegyenletek és a differenciálegyenletek között, olvassa el György Szilvia recenzióját is.

Szokatlan párosítás

John Urschel nevét sokan ismerhetik, akik érdeklődnek az amerikai foci iránt. Urschel 2014-től 2016-ig volt a Baltimore Ravens csapatának támadófal-embere, 26 évesen úgy döntött, hogy az MIT-n szeretne PhD-t szerezni matematikából. Nem mindennapi történetét feleségével közösen írta meg Mind and Matter című könyvében. Juhász Péter (futtball- és matematikarajongó) írt kedvcsinálót a könyvhöz.

Bevezetés a valószínűségszámításba

David F. Anderson, Timo Seppäläinen, Benedek Valkó: Introduction to Probability című könyvéről Major Péter írt ismertetőt. A könyv célja az, hogy bemutassa a való­szí­nű­ség­szá­mí­tás alapjait, és legfontosabb, nehéz matematikai apparátust nem igénylő eredményeit. A szerzők olyanokkal is meg akarták ismertetni a valószínűségszámítást, akik nem tanultak mértékelméletet. Fontosnak tartották, hogy ne csak az eredmények bizonyítását ismertessék, hanem bőséges példaanyag segítségével érzékeltessék azok hasznosságát is.

Ada algoritmusa

Avagy hogyan indította el Lord Byron lánya a digitális kort a számok költészete által. James Essinger könyve új perspektívából mutatja be Lady Ada Lovelace életét, valóban jogosan tekintjük-e őt a világ első programozójának? Milyen akadályok álltak annak az útjában, hogy a digitális korszak majdnem egy évszázaddal korábban meg­kez­dőd­jön? Binzberger Viktor ajánlója nagy kedvet csinál a könyv elolvasásához.

A végeselem-módszer és folyadékdinamikai alkalmazásai

A szokásostól eltérően ez egy olyan mű, amely sem nem magyar nyelvű, sem nem friss. Azonban több szempontból is igen hasznos olvasnivaló az alkalmazott matematika egy nevezetes területéről. A szerzők célja volt, hogy mind matematikusok, mind az elmélet iránt is érdeklődő mérnökök meríthessenek az anyag megfelelő részeiből. Elman, H. C., Silvester,D. J., Wathen, A. J.: Finite elements and fast iterative solvers: with applications in incompressible fluid dynamics című könyvét Karátson János ismerteti.

Hajók, festmények, nagymamák

Hujter Bálint, Lenger Dániel és Szűcs Gábor a matematikai feladványairól híres Óxisz mesebeli szigetére invitálja a 12 éven felüli olvasót, aki egyúttal Albrechttel, Dürerrel is megismerkedhet (kicsit másképp). A szellemes, játékos pél­da­tá­rat Juhász Péter ajánlja.

A matematikai populációdinamika rövid története

Különleges, több tudományterületet érintő, érdekes mű született és együttműködéséből: A matematikai popu­lá­ci­ó­di­na­mi­ka rövid története. Izsák János ny. egyetemi tanárt kértük fel a recenzióra, aki nemcsak az MTA doktora biológiából, de egyúttal alkalmazott matematikusként is szakértője a témának.
Keresés