Legfölső polc

Facebook
Nyomtatás

Mit várhat tőlünk az Olvasó?

Miképpen az egész laptól, természetesen ettől a rovattól is hasznos és érdekes tudnivalókat, tanácsokat, ismereteket. Konkrétabban: elsősorban olyan könyvekről szeretnénk tudósítani (akár korábban megjelentekrő isl), amelyek a matematika bármely része vagy kapcsolatai iránt érdeklődők számára kívánatosak lehetnek. Leginkább a magyar nyelven megjelent, boltokban vagy könyvtárakban könnyen elérhető művekre koncentrálunk, de időnként fölhívjuk a figyelmet klasszikusokra, vagy idegen nyelven megjelent, lefordításra (vagy eredeti nyelven olvasásra) méltó könyvekről is fogunk szólni.

Ma már a könyvespolcok nem kizárólag fából − ajjaj! farostlemezből 😄 készülnek: olvasmányaink egyre nagyobb részét teszik ki az elektronikusan elérhető írások. Ezeket is igyekszünk szemlézni, közülük is ajánlgatunk.

Mit várunk mi a kedves Olvasótól?

Olvassanak kritikusan bennünket. Nem egy esetben szándékosan (vagy jobb híján) szubjektívek leszünk. Amíg nem lesz mód hozzászólásokban kifejezni véleményüket, szívesen fogadunk (Kapcsolat!) terjedelmesebb el­len­vé­le­mé­nye­ket, kiegészítéseket, sőt teljes könyvkritikákat. (szerk@ematlap.hu, tárgy: Könyvespolc).

Könyvajánlónk

Ebben a számunkban Timothy Gowers: Matematika nagyon röviden (Typotex, Budapest, 2010), John D. Barrow: 100 alapvető dolog, amiről nem tudtuk, hogy nem tudjuk (Akkord Kiadó, Budapest, 2013) és Stephen Wolfram: An Elementary Introduction to the Wolfram Language, Wolfram Media, Inc., 2015) című könyveit ajánljuk.

Honlapokat ajánlunk

MacTutor History of Mathematics archive (http://www-history.mcs.st-and.ac.uk/)

Nagyon jól használhatjuk ezt a teljességre törekvő honlapot a matematika történetéről. Könnyű ottfelejtkezni, illetve bármikor érdemes ott háttér-infot keresni. Skócia első egyeteme, ahogyan magukat hívják (és joggal, mert időben elsőként, 1413-ban alakultak, és a skót egyetemek listáján a legjobbak), a University of St. Andrews tartja fenn a matematikusok, (talán: fizikusok), a tudománytörténészek és a közönséges halandók kedvéért. Saját magam leggyakrabban az életrajzokat használom, de történeti témák, nevezetes görbék, és nagyon sokféle index segíti elveszni az olvasónak.

Encyclopedia of Mathematics (eom.springer.de)

A néhai Szovjetunióban készült egy ötkötetes enciklopédia, amit valami csoda folytán sikerült megvásárolnom a Gorkij-könyvesboltban. (A csoda ahhoz kellett, hogy ne csak a második és az ötödik kötethez jussak hozzá, volt némi véletlenség a kötetek elérhetőségében, ez volt az ára az olcsó árnak.) Ezt a művet lefordították angolra, kiegészítették, és kiadta  a Kluwer Academic Publishers 10 kötetben. Ekkor rávettem a BME Könyvtárát, hogy vegyék meg a CD-t, mert ott mégis csak könnyebb keresni.A következő lépésben a Springer az Európai Matematikai Társasággal közösen (gondolom, általuk anyagilag támogatva) föltette az egészet a hálóra, ingyenesen. Egyetemi színvonalú, vagy inkább magasabb, tehát szakember is találhat újdonságokat a saját szakterületéről. Megjegyzendő, hogy nem találtam a honlapon utalást arra, hogy a mű eredetileg oroszul jelent meg, pedig a szerzők neve is utal erre, és az a tény is, hogy a szócikkek rendszerint két részből állnak: az eredeti szöveget kiegészíti egy kommentár, ahol az újabb fejlemények és a kimaradt nyugati irodalom szerepel.

zongoral
JT
A rovat ajánlott cikkei
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
Hírlevél feliratkozás