Klasszikus mechanika matematikusoknak

Facebook
Nyomtatás

Ha valaki egy bestseller regényt vagy filmforgatókönyvet írna a mechanika tudományterületéről és annak „szuperhőseiről”, akkor minden bizonnyal a szereplők között lenne Isaac Newton, Joseph-Louis Lagrange, William Rowan Hamilton, Jules Henri Poincaré és még néhányan. Mit szólna, kedves olvasó, ha azt mondanám, hogy ennek a regénynek a változata  egyetemi jegyzet formájában már elérhető a kiadók polcain?

Hatvani László: Klasszikus mechanika matematikusoknak című könyve végigvezet minket az analitikus mechanika fejlődésének főbb állomásain, megmutatja, milyen utat jártak be a mechanika tudományterületét mai alakjára formáló őseink.

Gyebrszkipie page 001
A könyv terjedelmének fejezetek közti eloszlása (165 oldal, a Függeléket figyelmen kívül hagyva)

Gépészmérnökként, BSc, MSc és PhD tanulmányaim során, több éven keresztül jómagam is megismertem ezt a fejlődéstörténetet, és közel áll hozzám, valamint kedves számomra a könyv felépítését meghatározó szemléletmód. A Newton-féle axiómáktól a Lagrange- és Hamilton-féle mozgásegyenletekig tartó út sok szempontból nem egyszerű, cserébe viszont lenyűgöző.

Úgy gondolom, hogy a könyv kiváló munkát végez abban, hogy végigvezesse az olvasót ezen az úton; a fejezetek aránya egymáshoz képest szerintem kiegyensúlyozott, a matematikus szemléletben (definíció, tétel, bizonyítás, következmény) tálalt tudásanyagot kellő mennyiségű magyarázó szöveg támogatja az olvashatóság meg­könnyí­té­sé­nek érdekében. A történelmi kitekintések pedig tovább színesítik a belíveket.

hatvani mechanika borito

A könyvet a „mechanika és a matematika együttműködésének legfontosabb hozadékával, a stabilitáselmélettel” (idézet az Előszóból), valamint a Poincaré-féle visszatérési tétellel foglalkozó fejezetek zárják.

Jó szívvel tudom ajánlani ezt a művet azoknak a matematikusoknak, akik nyitottak a klasszikus mechanika alapvető építőkövei iránt, valamint azoknak a gépészmérnököknek, akik szívesen tekintenek a mechanikára matematikus szemléletmóddal is.

Gyebrószki Gergely
BME Gépészmérnöki Kar, Műszaki Mechanika Tanszék

A rovat ajánlott cikkei
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
Hírlevél feliratkozás