Gondolj egy számra!

Facebook
Nyomtatás

A HVG Okoskönyvek sorozatának két „matekkal” foglalkozó könyvét olvastam el. Mindkettőt Johnny Ball írta. Az első, a Matekmágusok 2012-ben, a második, a Gondolj egy számra 2013-ban jelent meg magyarul. A kiadó a sorozatot 8–12 éveseknek ajánlja.

Az elsőként megjelent Matekmágusok három részre tagolódik. Az első rész, többek között, az időmérés, földmérés, szögmérés kezdeteivel, a római építészettel foglalkozik. Külön két oldalt szentel a pi-nek (π). Már előbb is találtam a könyvben olyan teljesen felesleges, hatásvadász megjegyzést (a maja időmérés kapcsán említett, isteneiknek feláldozott emberekről), amely erősen megkérdőjelezi a korhatárt, de hogy miért szükséges ebbe a könyvben a \(\pi\) kapcsán leírt transzcendens számfogalom definíciója, mely ráadásul hibás, érthetetlen számomra.

A második fejezet címe: A felfedezések kora. Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton munkássága, a bolygók mozgása és a gravitáció. Ezt követi a földrajzi helymeghatározás, a tengeren való tájékozódás és a térképészet korabeli bemutatása.

A könyv kiállítása szép, az érdeklődést felkelti, ébren tartja. Szemmel láthatóan törekszik arra, hogy közbevetett érdekes kérdésekkel, elkészíthető eszközök bemutatásával aktiválja a gyerek, és a vele – a könyv segítségével – foglalkozó felnőtt olvasót. Ugyanakkor az egyszerűségre, rövidségre való törekvés néhány helyen a megértés rovására megy. Példának említhetem az egyiptomi merkhet (időmérő), vagy később a száraz iránytű leírását.

Nem kívánok további részletes elemzésbe fogni arról, mennyire tetszett vagy nem tetszett a könyv, mennyire ügyes a két oldalra ügyesen összefoglalt téma, mert a harmadik részhez érve ledöbbentem.

A könyv alapvető hibája, ami helyenként a fordító felelőssége (aki például focinak fordította, illetve nem fordította a fókuszokat) a használhatatlan, sok hibával és finoman szólva butasággal teli harmadik rész, az „Így mérünk ma”. Már előbb megtudhatjuk, hogy a gravitáció tömeget ad a testeknek, de csak itt értesülünk róla, hogy egy almára akkor hat az 1 N gravitáció, ha eldobjuk. Megtudjuk, hogy laboratóriumban előállították az abszolút nulla fokot, ahol a molekulák megállnak. Az erő az energia fogyasztásának mértéke. Áram esetén az elektronok egymásnak ütődnek, és sorban átadják egymásnak a töltést.  Azért nagyobb a légnyomás a talaj közelében, mert ott sűrűbb a levegő, és különben sem érzed a légnyomást, mert a tested ugyanolyan nagyságú, ellentétes irányú erővel hat vissza a levegőre. Aztán itt vannak a teljesen üres fekete lyukak, de nem folytatom. Ez elborzaszt.

Hiába a számtalan érdekesség, ezek még veszélyesebbé teszik azokat a tévhiteket, amelyeket a könyv terjeszt.  Jó lett volna szaklektorral átnézetni, de legjobb lett volna meg se jelentetni.

⛤ ⛤ ⛤

Furcsamód ugyanakkor jó szívvel ajánlom a másik könyvet, melynek címe: Gondolj egy számra!
Ez sokkal inkább csak „matek”. Fejezetei a számok eredetéről, a különleges számokról, geometriáról, és a matematika más tudományokhoz kapcsolódó ágairól szólnak.

Bár a könyvet 8 éves kortól ajánlják, én évekkel később adnám a gyerek kezébe, vagy ami ennél jobb, szülő, nagyszülő segítségével olvasnám, beszélgetnék róla, így kihagyhatók a gyerek számára érthetetlen vagy nehezen követhető gondolatok, feladatok.

Az első fejezet ráérősen összefoglalja, hogyan és miért kezdett az ember számolni, hogyan alakult ki a mai tízes számrendszer. A fejezetet, hogy aktivizálja az olvasót, kvízkérdések zárják.

A második fejezet címe: Varázslatos számok. Két-két színes oldalt kapnak a bűvös négyzetek, a Fibonacci-számok, a \(\varphi\) (fi) és az aranymetszés, a nagy számok, a végtelen, a prímszámok, a \(\pi\) (pi), a négyzetszámok és a Pascal-háromszög. A fejezetet, a szokott dupla oldalt használva, elvégezhető „varázslatok” zárják.

A geometria a háromszögektől indulva, a sokszögeken, a harmadik dimenzión át jut el a topológiáig. Ezután a tükrözéssel, labirintusokkal foglalkozik, végül feladatokkal zárul. Fejtörők nemcsak egy-egy fejezet végén találhatók, hanem gondolkodtató kérdések vagy elkészíthető alakzatok menet közben is vannak.

A negyedik fejezet, az eddigiek szerves folytatásaként, a matematikának a társtudományokra, a gondolkodásra, művészetre gyakorolt hatásáról ad színes ízelítőt. A valószínűség fogalmával kezdődik, káoszelmélettel, fraktálokkal folytatódik, majd logikainak nevezett feladatokat kapunk, és néhány példát láthatunk a művészetek és a matek kapcsolatáról. E záró fejezet végén számolást könnyítő tippeket közöl, és legvégül négy oldalon néhány nagy tudós eredményeinek meglehetősen hatásvadász, zanzásított összefoglalását találjuk.

A könyveket a feladatok megoldásai és név- és tárgymutató zárja.

Gyenes Gábor

Johnny Ball: Gondolj egy számra! Izgalmas barangolás a számok világában,
HVG Könyvek, HVG Kiadó, 2013, Budapest, fordította Pesti-Kovács Nóra
https://www.hvgkonyvek.hu/gondolj-egy-szamra
Johnny Ball: Matekmágusok. Mi mindenre jó a matek? HVG Könyvek, HVG Kiadó, 2012
https://www.hvgkonyvek.hu/matekmagusok

A rovat ajánlott cikkei
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
A lineáris algebra a BME-n összeforrt Wettl Ferenc nevével. Könyvének bevezető gondolata: érthetővé tenni azt, amit sokan örök misztikumként élnek meg. Jóllehet ennek a terjedelmes témának az egyetlen tankönyvbe integrálása szinte lehetetlen vállalkozás volt a szerző részéről, mégis sikeresnek bizonyult, hiszen rövid időn belül már a második kiadására is sor került.
A kecskeméti MATEGYE Alapítvány a 2020-ban megjelent Hibás feladatmegoldások az általános iskolában című könyvének folytatásaként adta ki 2025-ben Orosz Gyula: Hibás feladatmegoldások a középiskolában című munkáját. Mindkét mű rendhagyó módon közelíti meg a matematikai gyakorlást: nem csak az „egyik helyes” útvonalat, azaz a megoldást mutatják be, hanem a tanulók és tanárok számára egyaránt rendkívül értékes hibaanalízist kínálnak...
Hírlevél feliratkozás