Csúcsragadozók vagyunk?

Facebook
Nyomtatás

A csúcsragadozó a tápláléklánc tetején helyezkedik el, ő semmilyen más élőlénynek nem tápláléka/áldozata (Wikipédia).

A recenzió természete, hogy mások munkájáról szól. Most épp egy olyan blogra hívjuk fel a figyelmet, amely matematikus blogokat ismertet. Tesszük mindezt Anna Haentsch írása alapján (Notices of the AMS 63 (6), (2016), 643–644), amely arról szól, hogy ő írja az Amerikai Matematikai Társulat (AMS) Blogs on Math Blogs elnevezésű blogját, azaz ezt:

http://blogs.ams.org/blogonmathblogs

Maga a cikk pedig szintén elérhető, bárki számára, ingyenesen:

http://www.ams.org/publications/journals/notices/201606/rnoti-p643.pdf

És ha már ott jár valaki, akkor körülnézni is érdemes, mert ez az AMS lapjai közül az, amelyik a legszélesebb rétegek számára olvasható. Vannak benne visszaemlékezések, kritika matematikai tárgyú könyvekről, filmekről és színdarabokról. Újabban indult a Graduate Student Section, ami szintén szélesebb közönség által is élvezhető. És ne feledkezzünk meg arról, hogy a lap visszatérő vitatémája a (matematikai) közoktatás is.

Boldogok lennénk, ha mások mégis csak tovább terjesztenék ezt a kis ismertetést 😄, letaszítva bennünket a csúcsról.

TJ

A rovat ajánlott cikkei
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
A lineáris algebra a BME-n összeforrt Wettl Ferenc nevével. Könyvének bevezető gondolata: érthetővé tenni azt, amit sokan örök misztikumként élnek meg. Jóllehet ennek a terjedelmes témának az egyetlen tankönyvbe integrálása szinte lehetetlen vállalkozás volt a szerző részéről, mégis sikeresnek bizonyult, hiszen rövid időn belül már a második kiadására is sor került.
A kecskeméti MATEGYE Alapítvány a 2020-ban megjelent Hibás feladatmegoldások az általános iskolában című könyvének folytatásaként adta ki 2025-ben Orosz Gyula: Hibás feladatmegoldások a középiskolában című munkáját. Mindkét mű rendhagyó módon közelíti meg a matematikai gyakorlást: nem csak az „egyik helyes” útvonalat, azaz a megoldást mutatják be, hanem a tanulók és tanárok számára egyaránt rendkívül értékes hibaanalízist kínálnak...
Hírlevél feliratkozás