Csúcsragadozók vagyunk?

Facebook
Nyomtatás

A csúcsragadozó a tápláléklánc tetején helyezkedik el, ő semmilyen más élőlénynek nem tápláléka/áldozata (Wikipédia).

A recenzió természete, hogy mások munkájáról szól. Most épp egy olyan blogra hívjuk fel a figyelmet, amely matematikus blogokat ismertet. Tesszük mindezt Anna Haentsch írása alapján (Notices of the AMS 63 (6), (2016), 643–644), amely arról szól, hogy ő írja az Amerikai Matematikai Társulat (AMS) Blogs on Math Blogs elnevezésű blogját, azaz ezt:

http://blogs.ams.org/blogonmathblogs

Maga a cikk pedig szintén elérhető, bárki számára, ingyenesen:

http://www.ams.org/publications/journals/notices/201606/rnoti-p643.pdf

És ha már ott jár valaki, akkor körülnézni is érdemes, mert ez az AMS lapjai közül az, amelyik a legszélesebb rétegek számára olvasható. Vannak benne visszaemlékezések, kritika matematikai tárgyú könyvekről, filmekről és színdarabokról. Újabban indult a Graduate Student Section, ami szintén szélesebb közönség által is élvezhető. És ne feledkezzünk meg arról, hogy a lap visszatérő vitatémája a (matematikai) közoktatás is.

Boldogok lennénk, ha mások mégis csak tovább terjesztenék ezt a kis ismertetést 😄, letaszítva bennünket a csúcsról.

TJ

A rovat ajánlott cikkei
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
Hírlevél feliratkozás