Cantor és Bourbaki

Facebook
Nyomtatás

Csapdába estem.

A Palo Alto-i könyvtár − még a COVID előtti időkben, szóval két-három éve − könyvvásárt hirdetett a hét végére. Ilyenkor befizetsz 5 USD-t, és kapsz egy hatalmas papírzacskót, amit azután könyvekkel megpakolva hazavihetsz (repülőn, idáig 😊.) Kell-e több egy boomernek?
A kínálat elég gazdag, elsősorban nem kizárólag a baráti országok kényszerből kiadott, senki által nem olvasott művei szerepelnek a polcokon, mint nálunk a helyi könyvtárban, 100 forintért. Itt sikerült nagy lelkesen megcsípnem Cantor dilemmáján túl a Bourbaki-megnyitást is Carl Djerassitól. Eleinte némi csalódást okozott, hogy a könyvekben a két híres néven túl egy árva szó sincs matekról. Akinek ez szintén gyógyíthatlan sebet okozna, az abbahagyhatja itt az olvasást.

Cantor
Bourbaki

Most áttérek az első könyv ismertetésére: tömény biokémia az egész. (Szerencsére ehhez a témához azért nem teljesen ellenségesen viszonyulok.) Nem csoda, hisz az Ausztriában született, bolgár-amerikai író ezen a területen dolgozott, mint eredményes tudós. (Az első szájon át szedhető fogamzásgátlóhoz járult hozzá. Hivatkozásainak száma matematikus számára nehezen megközelíthető.) A sok finom részlet miatt ez a könyv talán még informatívabb, mint az Ezésez Géza. (Menet közben ezt az el nem avuló könyvecskét is nagyon ajánlom minden ifjú kutatójelöltnek.) Stílusa kevésbé ironikus, viszont mint krimi, meglehetősen izgalmas. Van benne – az öregebbek kedvéért – Current Contents és különlenyomat-kérő lap. A CC egy-egy sorozata egy nagy terület összes megjelenőben lévő cikkének címét közölte a szerzők levélcímével együtt, így még a folyóirat megérkezése előtt egy különlenyomat-kérő lap kitöltésével és postázásával el lehetett kérni a cikk egy példányát.
Az is kiderül a könyvből, hogy a fiatalok akkoriban (1989 körül) nem letöltöttek, hanem fénymásoltak – olvasás helyett. (Tudom igazolni: még igazi fotómásolatom is van − magyarul fénykép − például Rényi Alfréd egyes cikkeiről.) Nyugi, van a regényben romantikus szál is. Szóval remek olvasmány, 2 nap alatt felfaltam, ajánlom mindenkinek, aki nem utálja a biokémiát és hozzáfér a könyvhöz.

Tóth János

A rovat ajánlott cikkei
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
Hírlevél feliratkozás