A végeselem-módszer és folyadékdinamikai alkalmazásai

Facebook
Nyomtatás

Elman, H. C., Silvester, D. J., Wathen, A. J.: Finite elements and fast iterative solvers: with applications in incompressible fluid dynamics, Oxford University Press. First edition: 2005, Second edition: 2014.

E könyvismertető tárgya a szokásostól eltérően egy olyan mű, amely sem nem magyar nyelvű, sem nem friss. Azonban több szempontból is  igen hasznos olvasnivaló az alkalmazott matematika egy nevezetes területéről, mind oktatói szempontból, mind elméleti és gyakorlati felhasználásra nézve is. Jó szolgálatot tesz, ha utána akarunk nézni felmerülő kérdéseinknek a témában.

A könyv a végeselem-módszert (FEM) mutatja be parciális differenciálegyenletek (PDE-k) többféle, áramlástanhoz kötődő típusára az összenyomhatatlan folyadékokra vonatkozó Navier-Stokes-egyenletek (NS) köré felfűzött szer­ke­zet­ben. Utóbbi önmagában is jól ismert és alapvető jelentőségű matematikai modellt alkot, melynek elméleti megalapozása a milleniumi problémák közé tartozó és máig megoldatlan kérdéseket tartalmaz. Ezenkívül igen sokféle gyakorlati helyzetben és összetettebb áramlástani feladatok részeként is felbukkan, így numerikus megoldási módszereinek fejlesztése mindig időszerű kérdéskör.

borito 1

Ahhoz, hogy a NS-egyenletekhez és numerikus megoldási módszereikhez eljussunk, a könyv több lépésen át viszi az olvasót. A részfeladatok egyrészt építőkövei maguknak az NS-egyenleteknek, másrészt önállóan is releváns PDE-modellek. A könyv első kiadása a stacionárius esetre szorítkozik, a legegyszerűbb Poisson-egyenlettől a konvekció-diffúziós egyenleten és a Stokes-feladaton át az időfüggetlen Navier–Stokes-egyenletekig terjed. E négyes tagolás lehetővé teszi a FEM jól érthető bevezetését, majd az adott újabb feladat sajátosságaihoz való adaptációinak bemutatását. Jól segíti a megértést a részek egységes szerkezete is. Mind a négy modellről két-két fejezet szól: az első a végeselemes diszkretizálásról, a második a kapott algebrai egyenletrendszerek iterációs megoldásáról. Az egyes modellek bevezetésekor mindig látunk ún. referenciaproblémákat, melyek megoldása vagy explicit, vagy tükröz valamely tipikus jelenséget (pl. határrétegek, visszaáramlások sarkokban). Egységes formában olvashatunk a FEM konstrukciójáról és hibabecsléseiről. Bizonyításokból a könyv annyit foglal az anyagba, hogy a lényeges dolgok világosak legyenek, de ne vesszünk el a részletekben. A második kiadás kiegészíti a fentieket az időfüggő eset rövid ismertetésével a NS-egyenletekre és egy erre épülő Boussinesq-típusú (felhajtóerőt figyelembe vevő) modellre, valamint PDE-feltétel melletti optimalizációs problémákra. E gyakorlatban is fontos feladatoknál jól használhatóak a korábbi fejezetek diszkretizációs és prekondicionálási technikái.

Stokes
A sebességmező és a nyomás szemléltetése egy áramlási modellfeladat esetén nyitott szögletes üregben.

A könyv tág közönséget céloz meg. Első részei (Poisson-, konvekció-diffúziós és Stokes-egyenletek) mesterszakos és doktori hallgatók számára is megfelelő anyagot tartalmaznak, ilyen kurzusok jól meríthetnek belőle. A későbbi fejezetek már kutatási szintet érnek el, részben a szerzők eredményeit is beépítik, melyekben a numerikus módszer kihasználja a PDE-k szerkezetét. A szerzők célja volt, hogy mind matematikusok, mind az elmélet iránt is érdeklődő mérnökök meríthessenek az anyag megfelelő részeiből.

Az anyag feldolgozását nagyban segíti, hogy az egyes fejezetek végén elméleti és gyakorlati feladatok találhatóak. Utóbbiak számítógépes kísérletezést kívánnak meg, amit segít a könyvhöz illeszkedő, a szerzők által létrehozott ingyen elérhető programcsomag is.

Összességében elmondható, hogy bár a fenti témákban bőséges irodalom áll rendelkezésre, ez a könyv jó szívvel ajánlható, hiszen nagy témakört mutat be egységes, jól áttekinthető és széles kör számára hasznos módon.

Karátson János
ELTE TTK Matematikai Intézet,
BME TTK Matematikai Intézet

A rovat ajánlott cikkei
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
Hírlevél feliratkozás