30 éves a Typotex Kiadó
A Typotex Kiadó 2019 novemberében lett 30 éves, azaz háromdimenziós. Ez utóbbi meghatározás magyarázatához hadd idézzek az egyik szerzőnk, Pintér Gergő készülő könyvéből:
A 30. szülinapom előtt (amit nem terveztem különösebben megünnepelni, mert a szám kereksége csak a 10-es számrendszer tüneménye) összeültünk matekozni egy kedves barátnőmmel, aki a tanítóképzőn tanult. Ő előre mentegetőzött, hogy matematikailag nem lesz túl izgalmas, amit tanul, és persze engem is inkább a személye vonzott, mellékesen azért kíváncsi voltam a tanítóképzős anyagra is. Ebben szerepelt az osztóháló mint a prímtényezős felbontás alkalmazása. Ekkor döbbentem rá, hogy a 30 önmagában is „kerek” szám: az első olyan szám, amelynek az osztóhálója háromdimenziós, hiszen a 30 az első 3 prímszám szorzata: \(2\times 3\times 5\). Ennek már semmi köze a 10-es számrendszerhez, ez a 30-as szám saját tulajdonsága.
Nem tudom, lesz-e a kiadó négydimenziós, erre még elég sokat kell még várni. Mindenesetre háromdimenziósnak lenni is felemelő élmény.
Örülök, hogy ilyen nagy körben ünnepelhetünk, hiszen a Typotex Kiadó csak részben áll azokból, akik a kiadóban, a boltunkban, a pulton vagy a raktárban dolgoznak. A Typotex ugyanennyire áll azokból is, akik külsősként dolgoznak velünk, vagy támogatólag figyelik a munkánkat, sokan akár már 20-30 éve. A belső munkatársak mellett a kiadóhoz számos szakember tartozik, és tartozott mindig is. Szerzők, sorozatszerkesztők és lektorok, akik az évek során megannyi különleges, friss vagy éppen klasszikus témára hívták fel a figyelmünket, illetve hozták a jobbnál jobb szövegeket. Fordítók, szerkesztők és korrektorok, akik e témák értő interpretálását végzik. Tördelők, grafikusok és borítótervezők, akik a megfelelő vizuális csomagolásért felelősek. Nyomdászok, akik igyekeznek a legfurcsább kívánságainkat is teljesíteni. Kereskedők, újságírók és recenzensek, akik abban segítenek, hogy a könyveink eljussanak a közönséghez.
Harminc évvel ezelőtt, 1989. november 9-én, azaz a berlini fal leomlásának napján alakult meg a Typotex Elektronikus Kiadó Kft. Jelképes dátum ez, valójában egy hosszabb folyamat betetőzése. A 80-as évek végének forrongó légkörében sok szellemi mozgalom indult, és ekkor alakult meg az a néhány fős vállalkozás, amely három évtized alatt fontos szellemi műhellyé nőtte ki magát. Erről a folyamatról, az elmúlt 30 évről szeretnék felvillantani pár momentumot. Votisky Zsuzsa, aki a leginkább illetékes abban, hogy mi történt ez alatt az idő alatt, sajnos már nincs közöttünk. Ő volt a motorja ennek a vállalkozásnak, lényegében az ő elképzelései alapján alakult úgy a Typotex sorsa, ahogyan alakult.
Egy kötettel emlékezünk rá, amely azonban nem csupán egy formális emlékkötet, hanem kortörténeti dokumentum is, amely a barátok, családtagok személyes hangú visszaemlékezésein keresztül megvilágítja egy induló kisvállalkozás kezdeti lépéseit és megerősödését. Az emlékkönyv tehát egyben a Typotex születésnapi köszöntése is. Erre az alkalomra egy infografika-füzettel is készültünk, mely könnyed formában, vizuálisan eleveníti fel az elmúlt 30 évet, bemutatva a fontos eseményeket, személyeket, témákat, könyveket.
A történet elején egy szocialista vállalat és egy szocialista kutatóintézet létrehozott egy szocialista vállalkozást, a Typotex Gt.-t. A név pedig, mely Miklós Dezsőtől származik, a typography szó és a TeX tördelőprogram egyesítéséből született, hiszen 1988-ban a társaság az Akadémiai Kiadó és a Matematikai Kutatóintézet közös szedő-tördelő cégeként jött létre. Ez volt tehát a kezdet, ahonnan hosszú út vezetett odáig, hogy a cég 1989 novemberében több mint tíz tulajdonossal kft.-vé alakuljon, kicsit később önállósuljon, majd a bérszedés mellett egyre nagyobb jelentőségre tegyen szert a könyvkiadás területén. Végül a Typotex a kulturális élet megkerülhetetlen tényezőjévé vált, az egyik legfontosabb kiadóvá a matematika és más tudományok területén. Egyben professzionalizálódási folyamatként is leírhatjuk ezt a 30 évet, hiszen a kezdeti lelkes társaság lassan átalakult, kibővült, és a kívülről érkezők révén a családi-baráti vállalkozásból egy valóban szakszerűen működő cég jött létre. Az alapítók közül valamilyen formában sokan ma is részt vesznek a kiadó életében. És megmaradt a lelkesedés, a könyv és a könyvcsinálás szeretete, az elkötelezettség a minőségi munka és az igényes témák iránt. Mindenki, aki ma a kiadónál dolgozik, és valaha itt dolgozott, vagy külsősként vett részt a munkában, könyvet ajánlott, írt vagy fordított, szerkesztett vagy gondozott, hozzátett valamit az egészhez. Ezért lehetünk háromdimenziósak.
Németh Kinga,
a Typotex Kiadó vezetője
Votisky Zsuzsa és a Typotex kiadó első 30 éve
2019 januárjában – közelegvén a Typotex Kiadó fennállásának 30 éves évfordulója – tervezni kezdtük a kötetet, amely elképzelésünk szerint egyszerre mutatná be a kiadó történetét és állítana emléket Votisky Zsuzsának, a Typotex alapítójának és szellemi… „anyjának”. Lám, a nyelv is milyen férfiközpontú, hiszen nem szokás szellemi anyákat emlegetni nagyszabású vállalkozásokról szólva, márpedig Zsuzsa pontosan ezt a teremtő anyaságot testesítette meg. Egy férfias világban, férfias szakmában, versengő férfiak között hozott világra, gondozott és formált naggyá egy műhelyt, és az ott dolgozók méltó utódai lettek. Ahogy a kötetben a kiadó vezetője, Németh Kinga megfogalmazta: Votisky Zsuzsa negyedik gyermekeként tekintett a Typotex Kiadóra. A születésnapi kötet tehát magától értetődően együtt kezeli Zsuzsa életművét és személyét: a munkája volt az élete, és életműve a munkában teljesedett ki.
Megfordult a fejünkben, hogy ildomos-e egyszerre ünnepelni és emlékezni, hiszen Zsuzsa halála még nagyon friss, 2018 januárjában távozott közülünk; a megdöbbentő hír hallatán sokan magától értetődőnek vélték, hogy vele együtt a Typotex is eltűnik. Remélhetőleg a könyv meggyőzi a kételkedőket: Zsuzsa tudatosan építkezett, és gondoskodott az utódlásról, hiszen a Typotex az ő szellemében folytatja a munkát. Minden bizonnyal őt magát is ez tenné boldoggá, vagyis a műve megünneplése a reá való emlékezés talán legadekvátabb formája.
Nem volt könnyű a koncepció kialakítása, hiszen ahogy elkezdtük számba venni a kiadó történetében és működésében érintett személyeket, továbbá a Zsuzsával mélyebb szakmai és/vagy baráti kapcsolatot ápolók sorát, igen bőségesre duzzadt a nevek gyűjteménye. Idővel azonban kezdtek kikristályosodni azok a bizonyos „körök”, Zsuzsa emberi kapcsolatainak halmazai, melyek egyes magánéleti és szakmai „projektjeinek” lenyomatai. A könyvben ezek köré szervezve meséljük el a Typotex történetét a megalakulástól napjainkig, valamint a Zsuzsa nevéhez fűződő, invenciózus kezdeményezések (Bábelmátrix, Interkönyv, Books in Print) mibenlétét, s közben Votisky Zsuzsa, az elképesztően sokoldalú magánember portréja is kirajzolódik. Ez utóbbi a kötetben megnyilatkozó közel száz ember emlékeinek, történeteinek köszönhető, amelyekből összeállt egy látványos-szép mozaik. Töredékes, persze, de a mások arcában tükröződő Zsuzsa-kép mégis nagyon ismerős és kedves lehet mindannyiunknak. Rendkívül sokat hozzátettek ehhez Zsuzsa családtagjai, akik – túl azon, hogy a legmélyebben ismerték őt – valamilyen formában kivétel nélkül részt vettek a kiadó életében is.
A Typotex Kiadó „hőskorának” feltárása igazi nyomozati munka volt, hiszen épp az nincs már köztünk, aki minden részletről beszámolhatott volna. A múlt felgöngyölítéséhez az alapítókat hívtuk segítségül, akik egy nagy közös beszélgetés során harminc év távlatából tekintettek vissza arra, hogyan is indult a Matematikai Kutatóintézet berkeiből a gyorsan saját lábára álló vállalkozás, hogyan kapta a Typotex nevet, és hogyan alakult a bérmunkákat vállaló szedőcég meghatározó, értékteremtő kiadóvá.
A kötethez felkért szerzők, fordítók, szerkesztők, művészek, kiadóvezetők, grafikusok, egyetemi oktatók és barátok, ismerősök részben interjú formájában (élő, illetve levélinterjú) beszélték el a kiadóval és/vagy Zsuzsával való kapcsolatukat, részben szabadon írtak visszaemlékezést.
A könyv előkészületei során rendkívül inspiratív volt az a sok felfedezés, amit az egyes közreműködők történeteinek köszönhettünk: olyan tények és historikus részletek kerültek napvilágra, amiről korábban sejtésünk sem volt.
A legnagyobb siker természetesen az volna, ha egy teljesen kívülálló olvasó is felkapná a fejét a Typotex Kiadó kalandos, cseppet sem hétköznapi történetének olvastán, és megbizonyosodna arról, hogy olyan műhely jött létre, amely nélkülözhetetlen pillére a tudományosságnak, a művészetnek és úgy általában a kultúrának.
Laik Eszter,
a Votisky Zsuzsa-emlékkötet szerkesztője
