Ian Stewart: A végtelen megszelidítése. A matematika története, Helikon Kft., 2008, 280 oldal, 4990 Ft.
Ilyen könyvet nem vesz az ember, az ilyet kapja: ajándékba, jutalomként. Súlyos, fényes, illusztrációkkal ékes, a Helikon Kiadó legszebb hagyományait tükrözi, és a számos matematikai könyvet gondozó szerkesztő, Gerner József munkáját dicséri. Ja, és a Gyomai Kner Nyomdában nyomtatták. Ehhez képest nem is drága. (A Libri 3790 Ft-ért kínálja, úgy persze könnyű, hogy nincs belőle példánya.)
Komolyabbra fordítva a szót: Ian Stewart brit matematikus a magyar olvasó számára is ismert népszerűsítője a matematikának. (Magyarul olvasható tőle: A természet számai. A matematikai képzelet irreális realitása és A matematika problémái.)
Az ismertetendő könyv azt a reménytelen feladatot tűzte ki, hogy megismertesse a matematika történetét – kivel is? Mondjuk érdeklődő középiskolásokkal, az egyetem elején járókkal és mindenevő örökifjakkal. Magyar nyelven elérhető néhány matematikatörténeti munka, lásd például https://ematlap.hu/konyvespolc-2021-9/1121-toth-janos-roka-sandor-zenon-figyelmeztetese irodalomjegyzékét. De mik ennek a könyvnek a specialitásai?
A könyv 20 fejezetre oszlik. Remek ötlet, hogy a 20 fejezetből álló könyv minden fejezetének szerkezete lényegében azonos. Nézzük meg ezt egy példán. A 10. fejezet címe: Lehetetlen értékek. Lehet-e negatív számnak is négyzetgyöke? Miután szerzőnk belemelegedik a témába, közbeiktat egy keretes írást, amit akár nevezhetünk inzertnek vagy buboréknak is: Ők mire használták a komplex számokat? Egy másik beszúrásban a témakör egy jelentős kutatójának (itt épp Augustin-Louis Cauchynak) az életrajza szerepel. A fejezet vége felé pedig szó esik arról is, hogy Mi mire használjuk a komplex számokat?
Az életrajzok örvendetesen nagy része szól matematikus nőkről. Megismerkedhetünk a következők életrajzával és munkásságával: Alexandriai Hüpatia, Marie-Sophie Germain, Szofja Vasziljevna Kovalovszkaja, Amalie Emmy Noether, Augusta Ada King (Lady Lovelace) és Mary Lucy Cartwright.
Maguk a témakörök pedig úgy vannak megválasztva, hogy egyrészt a szöveg legnagyobb részét egy érdeklődő középiskolás képes legyen megérteni, másrészt a mai modern matematikáról is essék szó. Mindkét állításomat igyekszem alátámasztani.
Az egyenletek megoldásának tárgyalásához a szimmetriákról kell beszélni. A másodfokú egyenlet szimmetriái című buborék megmutatja, hogy hogyan lehet a dolog lényegé(nek elejé)ről egyszerű példán érthetően beszélni.
Topológia, nagy Fermat-tétel – ezekről mind szó esik, és nem mértéktelen felületességgel. Nem maradnak ki a divatos témák sem: kódolás (mégis derék dolog a számelmélet), káosz, katasztrófaelmélet, fraktálok.
Természetesen számos esetben szükségszerű a pontatlan, elnagyolt fogalmazás, ez az ismeretterjesztés alapvető problémája. Ámde vigyázat, jönnek a valódi kifogások! Olyan hibákat sorolok, amelyek elkerülhetőek lettek volna.
Nem lehet Körmendy Ágnes fordításának minőségét egyetlen szóban jellemezni. Folyamatosan olvasva a szöveget korrekt magyar nyelven fogalmazott, szakmailag értelmes mondatokat látunk. Viszont gyakorlatilag minden oldalon lehet találni egy-egy elképesztő matematikai hibát.
Néhány fontosabb példa következik. Elgépelés a könyvben kevés van, csak azokat említem, amelyek matematikailag fontosak.
| Oldalszám | Hibás | Javasolt |
| 42 | a számlálót | a nevezőt |
| 55 | az \(x\) jelöli | \(x\) jelöli |
| 67 | \(6x\), \(4x^2\), \(5x^3\) | \(x\), \(x^2\), \(x^3\), \(x^4\) |
| 71 | hagyományos \(\theta\) | hagyományos \(\alpha\) |
| 75 | \(10^{15}\) sugarú kör szinuszait számolta ki | ?? |
| 76 | az 1000 logaritmusa tízes számrendszerben | 1000 tízes alapú logaritmusa |
| 77 | \(57{,}681\times 29{,}443\) | \(57\,681\times 29\,443\) |
| 84, 226 | multidimenzionális | többdimenziós |
| 89 | pozitív | nemnegatív |
| 104 | \(í\equiv xa\) | \(y\equiv x^a\) |
| 104 | lesz a \(h\) határértéke | lesz \(h\) határértéke |
| 108 | -szel jelölünk | jelöl |
| 109 | felszínének | területének |
| 120 | \(g=m\frac{d^2y}{d t^2}\) | \(mg=m\frac{d^2y}{d t^2}\) |
| 120 | \(y=\frac{gt^2}{2m}y+at+b\) | \(y=\frac{gt^2}{2}+at+b\) |
| 125 | egyenletekkel | függvényekkel |
| 131 | merőlegesek | ortogonálisak |
| 142 | \(\frac{1/2}{x+i}+\frac{1/2}{x-i}\) | \(\left(\frac{1/2}{x+i}+\frac{1/2}{x-i}\right)\frac{1}{x}\) |
| 142 | deriválni | integrálni |
| 149 | pozitív | nemnegatív |
| 185 | pigmentté alakul | ?? |
| 186 | megoldható | feloldható |
| 187 | a nemeuklidészi geometria egy megkülönböztetett kúpszelettel rendelkező projektív felület | ?? |
| 192 | dinamikus | dinamikai |
| 192 | Lie csoport | Lie-csoport |
| 195 | egy testtel | egy test elemeivel |
| 196 | 1888 | 1988 |
| 197 | felírva így néz ki | Elemeinek száma |
| 206 | felszín | felület |
| 215 | genetikai biokémia | molekuláris genetika |
| 215 | az élet fonala is ezen múlik | ?? |
| 226 | projekt | vetület |
| 258 | kvadrillió | \(10^{15}\) („billiárd”) |
| 259 | „számító” | „computer” vagy „computor” |
A További olvasnivalók listája is fordítandó, azaz érdemes megadni [1] és [2] magyarul megjelent változatát.
Matematikához kevéssé szokott kiadók számára ez a könyv is figyelmeztetésül szolgálhat: Szakmai lektorálás nélkül matematikai művet kiadni életveszélyes. Jelen esetben a szakmai ellenőr – jóindulatú feltételezéssel élve – nem kapott elegendő időt… Láttunk már arra példát, hogy bölcsészként is lehet matematikai tárgyú könyvet hibátlanul (nemcsak élvezetesen és olvashatóan) fordítani: Denis Guedj A papagájtétel (Typotex, Budapest, 2016) című művét fordította Király Katalin, volt magyar szakos középiskolai tanár, főiskolai oktató, az Université Lyon III magyar nyelvi lektora.
A (gazdasági) körülmények figyelmen kívül hagyásával mindenképpen azt javaslom, hogy legyen a könyvnek második, javított (matematikus által lektorált) kiadása. Ehhez a saját – további – megjegyzéseimet szívesen bocsájtanám a lektor rendelkezésére. Ugyan ismeretterjesztő műről van szó (vagy éppen azért!) nem ártana egy tárgymutató a könyv végére. Sok matematikai verseny résztvevője örülne, ha a megérdemelt díj mellé ráadásként ezt kapná.
A lektorálásról – egy kis kitérő morgás
Aki rendszeresen publikál, tudja, hogy egy jobb folyóiratnál a lektorok többnyire meglehetősen alapos munkát végeznek. Figyelmeztetnek a szakmai hibákra és hiányosságokra, megadnak hiányzó hivatkozásokat, kijavítják a formai következetlenségeket stb.
Ezzel szemben a szakkönyvek lektorálása már alig létezik. Saját tapasztalataim a következők: minden egyes könyvemnél szinte rimánkodnom kellett a (magyar vagy külföldi, például Springer, ELTE stb.) kiadónak, hogy legyen a könyvnek lektora, sőt a lektorokat nekem kellett szállítanom, továbbá elérnem, hogy munkájukért némi (többnyire sajnos jelentéktelen) díjazásban (könyvkupon, ilyesmik…) részesüljenek. Hálátlan feladat…
Irodalomjegyzék
[1] Cardano, G.: Életem, Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2013. Ford. Magyar László András.
[2] Euklidész: Elemek, Gondolat, Budapest, 1983. Ford. Mayer Gyula.
Tóth János
