Váltószögek – podcast adás indul a matematikatanításról

Facebook
Nyomtatás

Nem ritka, hogy nehezemre esik bemenni a saját matematikaórámra. Közel 20 éve tanítok, de a kelleténél még most is gyakrabban fog el szorongás óra előtt. Eléggé felkészültem? Elég hatékony leszek? Be tudom vonni rendesen a diákokat úgy, hogy legyen sikerélményük, és még a tananyaggal is „haladjak”? Vajon amit mondok majd, eléggé leköti a tehetségesebb diákokat, nem lesz túl unalmas nekik? Vajon ahogy mondom majd, nem lesz túl gyors a kevésbé ügyeseknek, nem veszítem el őket nagyon hamar?

Elvégeztem az egyetemet, pecsétes papírom van róla, hogy egész sokat tudok matematikából. Régóta a pályán vagyok, így megfelelő tapasztalatom is van, több mint 10 000 matematikaórát megtartottam már. És ennek ellenére 20 év után is sokszor van bennem bizonytalanság, hogy jó úton járok-e. Megfelelő az óráim felépítése? Jól végig­gon­dol­tam a tanévet, nem fogok elcsúszni a tananyaggal? Jó, hogy így kérek számon? Úgy is mondhatnám, sokszor felmerül bennem a kérdés: Elég jó matematikatanár vagyok?

Ha bennem felmerül ez a kérdés 20 év után, akkor vajon hogy élheti ezt meg egy ötöd- vagy hatodéves hallgató, aki épp a rövid vagy hosszú gyakorlatán van? És hogy élheti ezt meg egy kezdő tanár, akinek már a vezetőtanára támogatása nélkül kell nap mint nap bemenni, és megtartani a saját heti 20, vagy ha már több éve a pályán van, 24 óráját? És vajon hogyan lehet segíteni ezeknek a fiatal kollégáknak, akik a jövőt jelentik a szakmánkban? Hogyan lehet úgy megtámogatni a munkájukat, hogy túllendüljenek a saját szakmai holtpontjaikon, és ebben a hivatásban jussanak el a nyugdíjas korukig?

Azt hiszem, ezek a kérdések formálták és hozták végül létre bennem azt a podcast ötletet, amit a Bolyai János Matematikai Társulat segítségével előkészítettünk, majd elkészítettünk, és reményeink szerint még sok adást el tudunk készíteni.

Váltószögek – Így tanítanak ők

Mi segíthet minden kezdő tanárnak? Ha van egy rutinosabb kolléga, aki kíséri a pályája elején, és tanácsokkal látja el. Ha kell, bátorítja, ha kell, ad neki segédanyagot az órára, ha kell, elmondja, mit kellett volna másképp csinálni, ha kell, megvigasztalja. Innen jött az ötlet, hogy ültessünk le beszélgetni egy idősebb matematikatanárt, aki már régóta a pályán van, és egy kezdő tanárt, aki nemrég óta él ennek a hivatásnak, és beszélgessünk velük arról, mit jelent számukra a matematikatanítás, és úgy általában ez a hivatás. És ha jó a beszélgetés, akkor el fog hangozni sok hasznos gondolat, ami sokaknak segíthet a szakmánkban. Ha elég érdekesen tudunk a matematikatanári hivatásról beszélgetni, még az is lehet, hogy egy 16–17 éves fiatal, aki jó matematikából, kedvet kap ehhez a szakmához. A lényeg, hogy változzanak a nézőpontok, mert mást lát a kérdező, mást lát a rutinosabb tanár és mást a pályakezdő. Mondhatnám úgy is, hogy lássunk különböző szemszögekből, azaz váltsunk szöget.

Váltószögek – Így tanultak ők

És mi az, ami még árnyalhatja, mennyire is sikeres a munkánk? Nem más, mint a tanítványaink és persze mások tanítványai. Azok a tömegek, akik legalább 12 éven keresztül ültek a matematikaórákon. Vannak, akikben ez mély traumaként maradt meg, vannak, akik teljesen közömbösek ezzel kapcsolatban, és vannak, akiknek életreszóló élmény volt matematikát tanulni. Vajon min múlik, hogy a diákjaink melyik csoportba kerülnek? Szóval váltsuk másképp is a szöget. Keressünk két nem matematikatanárt, akik egy szakmából érkeznek. Lehetőség szerint az egyik itt is legyen idősebb, tapasztaltabb, a másik fiatalabb, pályája elején lévő. És velük is beszélgessünk, nekik milyen volt hétről hétre beülni a matematikaórákra. Mit éltek ott meg? Mennyire tartották hasznosnak? Mit használnak ma is az ott tanultakból? Mit gondolnak ők a tanári hivatásról és a tanításról?

Ezekről fog szólni a Váltószögek podcast, amelynek első két adása hamarosan elkészül. Ezeket még ebben a tanévben megmutatjuk a szélesebb közönségnek, és terveink szerint a következő tanévben folytatjuk a munkát, és egyre több párost ültetünk le beszélgetni a matematikatanításról. Akinek felkeltettük érdeklődését, az figyelje a honlapunkat és facebook oldalunkat! Április elején érkezik az első beszélgetés, reméljük tetszeni fog.

Kosztra Gábor
középiskolai matematikatanár, a Váltószögek podcast házigazdája

A rovat ajánlott cikkei
2026. január 12-én, életének 87. évében szelíden, csendesen örökre elaludt a mindenki által nagyon szeretett és tisztelt oktató és kutató, Károlyi Katalin.  Hosszú éveken át az ELTE TTK Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszékén (korábban Alkalmazott Analízis Tanszék) dolgozott. Generációkat tanított matematikára, különösen az analízis területén.
A Bolyai János Matematikai Társulat 2025-ben odaítélt díjait ezúttal az MTA200 ünnepi rendezvényeinek keretében 2026. január 9-én a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében adták át. Cikkünkben bemutatjuk a díjazottak eredményeit. A Szele Tibor Emlékérmet Pyber László, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet ku­ta­tó­pro­fesszo­ra vette át, nyitóképünkön kollégáival, a Bolyai Társulat elnökével, Pálfy Péter Pállal és a díjbizottság elnökével, Laczkovich Miklóssal. (Fotó: MTA, Szigeti Tamás.)
2026 januárja a matematika hónapja a Magyar Tudományos Akadémián. A jan. 5-i kiállítás megnyitója után jan. 9-én került sor a Matematikai Társulat, a KöMaL, a tehetséggondozó rendszer és a nemzetközi diákolimpiák bemutatására, és a Bolyai Társulat 2025. évi díjainak átadására.
Minden érdeklődőt várnak a Magyar Tudományos Akadémia székházában az MTA Matematikai Tudományok Osztályának ünnepi rendezvényein 2026. január 5.-től 29.-ig. Nemcsak előadások, de kiállítás, filmvetítések is színesítik a sűrű programot.
2025. december 10-én a 200 éves jubileumát ünneplő Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 25. alkalommal adták át a Rátz Tanár Úr Életműdíjakat reáltárgyakat tanító kiemelkedő pedagógusoknak. A 8 díjazott között volt az országosan is jól ismert, a matematikatanítást egész életében szívügyének tekintő Kántor Sándorné és Pintér Klára. Gratulálunk nekik és a többi kitüntetettnek!
Hírlevél feliratkozás