Gazdaság – technika – művészet

A gazda(g)ság nevet adtuk a gazdaság – technika – művészet rovatnak, amelyben bemutatjuk, hol, miképpen használják fel a matematikát, milyen gazdag is az a kör, amelyik érinti ezt a tudományágat. (rovatszerkesztők: Röst Gergely, Molnár-Sáska Gábor.)

A keszthelyi csillagászati és asztrofizikai diákolimpia

Augusztus másodikától nyolc napon át Magyarország adott otthont a 13. csillagászati és asztrofizikai diákolimpiának. (International Olympiad on Astronomy and Astrophysics, IOAA). A versengés helyszíne a festői Balaton-felvidék volt, a diákok Keszthelyen, a csapatvezetők Hévízen voltak elszállásolva. A varázslatos táj a világ minden részéről idesereglett vendégeket őszinte ámulattal töltötte el. Az egyik olimpiai csapatvezető, Udvardi Imre számol be az eseményről.

Matematika nagyon máshogyan: a MateMorfózis elmúlt egy éve

„A MateMorfózis fő irányvonala jelenleg az alternatív oktatási formákkal való kísérletezés, és más diszciplínákkal, művészeti ágakkal való kapcsolatok feltárása és alkalmazása. A falak meg­ke­rü­lése.” A korábban megjelent Mate­Mor­fó­zis – ma­te­ma­ti­ka máshogyan és Szin­gu­la­ri­tá­sok­ról a Mate­Morfózis so­ro­za­tá­ban folytatása Pintér Gergő személyes hangú írása, beszámoló az elmúlt év izgalmas új irányairól, például matekos-táncos kísérletről, képzőművészeti kiállításokról.

Szegeden a XXXIII. Magyar Operációkutatási Konferencia

2019. május 20-22. között Szegeden rendezték meg a XXXIII. Magyar Operációkutatási Kon­fe­ren­ci­át, amelynek társzervezői a Bolyai János Ma­te­ma­ti­kai Társulat, a Gazdaság­mo­del­le­zé­si Társaság és az idei házigazda és főszervező Magyar Ope­rá­ci­ó­ku­ta­tá­si Társaság (MOT) volt. A rendezvénynek ünnepi hátteret adott az a tény, hogy Szeged városa éppen 300 éve, május 21. napján nyerte vissza szabad városi rangját.

Hogyan lehetünk dollármilliomosok?

A matematikai tehetségnek sokkal több praktikus haszna van annál, mint hogy „Gondolj egy számra!” típusú feladatokkal tudjuk elkápráztatni rokonainkat és ismerőseinket. A közgazdászok régóta tárt karokkal (és magas fizetésekkel) várják a matematikusokat, akik bonyolult összefüggések meglátásával és összetett modellek építésével segítenek kockázatokat csökkenteni és nyereséget növelni. Mennyire segíthet a matematika abban, hogy dollár­mil­li­o­mos váljon belőlünk? Érdemes-e foglalkoznunk a Bitcoinnal, a virtuális valutával? Sebestyén Géza vezet be bennünket ebbe a titkos világba.

Kalmár László matematikus Kínában

Különleges kiállítást rendeztek Szegeden 2019. februárjában: a válogatás a Kalmár-hagyatékból a professzor 60 évvel ezelőtti Kínában tett utazásáról és a magyar-kínai matematikai kapcsolatok kezdeteiről szólt. Az Érintő olvasói számára Szabó Péter Gábor mutatja be a különleges tudománytörténeti kincseket. A megnyitón Kalmár Éva sinológus, Kalmár László lánya is beszélt édesapjáról.

Matematikával a Zika ellen

Az elmúlt évek egyik legnagyobb riadalmat keltő járványa a 2015–2017-es dél-amerikai Zika-járvány volt. Bár a fertőzöttek túlnyomó többségénél a betegség tünetek nélkül, vagy igen enyhe tünetekkel zajlik le, a Zika mégis komoly veszélyt hordoz magában: kiderült ugyanis, hogy Zikával fertőzött nők magzatainál a betegség súlyos fejlődési rendellenességet, ún. kisfejűséget (mikrokefália) okozhat... Hogyan lehet matematikával védekezni a Zika ellen? Erről írt Dénes Attila. Képünkön a vírusról a Wikipédián található elektron­mikrosz­kópos felvétel látható.

Pénzügyi kockázat és gépi tanulás

2016-ban tartották meg először Understanding the Diversity of Financial Risk címmel azt az egynapos workshopot, ami a pénzügyi kockázatkezelésről és annak matematikai modellezési lehetőségeiről szólt. 2018 októberében került sor a harmadik hasonló workshopra, ennek témája a pénzügyi kockázat felmérése a gépi tanulás módszereivel. Talán nem is meglepő, hogy a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazásai között ma már a pénzügyi alkalmazások is egyre inkább előtérbe kerülnek.

2018: A matematikai biológia éve

„Kiküldött tudósítónk”, Tóth János beszámolója a 11. Európai Matematikai és Elméleti Biológiai Konferenciáról, Lisszabonból. (2018. július 22­–27.) A matematikai biológia éve alkalmából megrendezett konferencia beszámolóját más magyar résztvevők megjegyzései is színesítik, így több szemszögből kaphatunk képet a biomatematika néhány időszerű és népszerű ágáról. A csoportkép a http://ecmtb2018.org/group oldalán jelent meg.

Milyen tulajdonságok miatt alkalmas a matematikus az iparban való elhelyezkedésre?

Bill Satzer cikke tavaly jelent meg a SIAM News-ban (az amerikai Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság folyóiratában), a szerző nemrég ment nyugdíjba a 3M cégtől. Az ipari alkalmazáshoz kívánatos tulajdonságok három általános kategóriáját részletezi írásában: szakmai képességek, kommunikációs képességek és rugalmasság. Megállapításai a magyar egyetemeken matematikából Msc vagy doktori fokozatot szerzettekre is ugyanúgy vonatkoznak, mint az amerikai frissen PhD-t szerzett matematikus munkavállalókra. A fordító, Horváth Gábor maga is nemrég váltotta át egyetemi karrierjét a versenyszférára.

Európai ipari matematika Budapesten

  • Bodó Ágnes, Fekete Imre, Izsák Ferenc
2018. június 18. és 22. között a Bolyai János Matematikai Társulat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az MTA SZTAKI és az ECMI (European Consortium for Mathematics in Industry) közös szervezésében Budapesten rendezték meg a 20. Európai Matematikai Ipari Konferenciát, ahol az izgalmas és érdekes előadások mellett az akadémia − ipar, ipar − ipar közötti kapcsolatok elmélyítésére is sor került.

30 éves a Wolfram nyelv

A 2018. júniusában Oxfordban megrendezett European Wolfram Technology Conference célja az volt, hogy a Wolfram nyelv (korábban: Mathematica) használói és oktatói megismerkedhessenek a legújabb fejleményekkel. A konferencián az összes divatos kifejezés (felhő, mélytanulás, mesterséges intelligencia, neuronhálózatok, adattudomány, gépi tanulás stb.) előfordult, miközben voltak érdekes előadások is, amint erről az olvasó is meggyőződhet a konferencia honlapján. (A Penrose-burkolat fotója részlet az Oxfordi Egyetem Matematikai Intézetének honlapjáról.)

Két nemzetközi konferenciáról

Két jelentős konferenciáról adunk hírt röviden. Az egyik The International Joint Conference on Neural Networks, a legjeletősebb neuronhálózati konferencia 2019 nyarán Budapesten lesz. A másik, a MaCKiE, A matematika a biokémiai kinetikában és a vegyészmérnöki tudományban most 2018 novemberben zajlott Gentben.

Pontpozicionálás távolságméréssel

Mára mindennapossá vált, hogy GPS segítségével tájékozódunk, ha útnak indulunk. A GPS pontosan meghatározza a helyünket, mégpedig a mű­hol­dak­tól vett távolságainkkal. Gehér György a síkon és a térben is megmutatja, hány állomásra van szükség ahhoz, hogy egy adott tárgy helyzetét távolságméréssel meg tudjuk állapítani. A matematika különféle ágaiban (elméleti és al­kal­ma­zott területeken egyaránt) felmerülnek olyan problémák, amikor szükség van arra, hogy a távolságot nem a fenti euklideszi értelemben mérjük, hanem egy jóval általánosabb, úgy­ne­ve­zett norma segítségével. A szerző díjnyertes publikációjáról itt adunk hírt.

Védekezzünk matematikával a járványok ellen!

A fertőző betegségek világméretű terjedését számos történelmi eset példázza. Michel Serres festménye például az 1720-as marseille-i pes­tis­jár­ványt mutatja. De az elmúlt húsz év jelentősebb járványai közt volt a 2002–2003-as SARS járvány, a 2009-es A(H1N1) influenza, majd a 2012-es közel-keleti MERS-vírus. Az Ebola-járvány 2013 és 2016 között pusztított Nyugat-Afrikában. A téma tehát mit sem veszít aktualitásából, Knipl Diána kutatási területe, a matematikai járványtan ezért az alkalmazott matematika egyik vezető jelentőségű területévé vált.

Kész cirkusz ez a matekóra!

A tanárok többsége – ellentétben a gyerekekkel – nem szereti, ha cirkusz van az óráján. Van azonban olyan pedagógus, aki a tanítás alatt is megengedi tanítványainak a zsonglőrködést, sőt, még különórát is tart a cirkuszban. Számadó László a Fővárosi Nagycirkuszban az elő­adá­sok­hoz kapcsolódóan az elmúlt években rendszeresen tartott rendhagyó ma­te­ma­ti­ka­ó­rá­kat. Ez az igen különleges kezdeményezés összekapcsolja a cirkuszt és az iskolát, a szórakozást és a tanulást.

Egy kis formális reakciókinetika

A kémia és a vegyészmérnöki tudomány központi fogalmát alkotják a kémiai reakciók. Ezek időbeli lefolyását tanulmányozza a kémiai reak­ció­ki­ne­ti­ka. Különösen olyan kémiai területeken van szükség matematikai segítségre, ahol nagyon nagy az anyagfajták száma, tehát például a légköri jelenségeknél, az anyagcsere-folyamatok esetén és az égési folyamatoknál. A BME Analízis Tanszékén 2018. február 9-én második alkalommal rendezték meg az egynapos Formális reakciókinetikai mi­ni­szim­pó­zi­u­mot, amelyről Tóth János tudósít.

Biomolekuláris adatok elemzése perzisztens homológia segítségével

A racionális gyógyszertervezés rendkívül fontos probléma, érteni kell hozzá a biológiai rendszerek működését. A hatásos gyógyszerek fej­lesz­té­sé­ben kulcsfontosságú szerepet játszik a többkomponensű perzisztens homológia. A perzisztens homológia (más néven perzisztencia) – az algebrai topológia egy új ága – többléptékű geometriai információt kódol a topologikus invariánsokba, létrehozva a geometria és a topológia szimbiózisát. Képes arra, hogy széles térbeli skálán ragadjon meg topológiai tulajdonságokat. Segítségével a biológusok közelebb juthatnak a biomolekuláris szerkezet és funkció között alapvetően fontos kapcsolatok megértéséhez. A SIAM News nemrég megjelent cikkét Huszár Kristóf és Stipsicz András fordította le.

LaTeX még egyszer

Az elmúlt években, évtizedben rendszeresen fordultak hozzám ismerőseim LaTeX-et illető kérdésekkel. Szerettem volna segíteni nekik, és — bár bevallom, sokszor nem is tudtam a válaszokat — minden kérdésnek igyekeztem a végére járni. Közben sokat tanultam magam is, és az, hogy továbbra is szeretnék segíteni mindazoknak, akik kíváncsiak a LaTeX-re, nem változott. — Fried Katalin LaTeX-tanfolyamának első része következik.

A királyi út a zenetudományhoz

Matematikai folyóiratunkban időnként bemutatjuk olyanok portréit, akik eredetileg matematikával foglalkoztak, majd az életpályájuk egészen más irányba fordult (ilyen volt például 2017. decemberi számunkban Kelemen Béla). Most Malina János zenetörténésszel ismerkedünk meg, aki a Fazekas Gimnázium speciális matematikatagozatának legendás legelső osztályába járt. De hogyan lett matematikusból zenetudós? Aki kérdez: Tóth János, aki válaszol: Malina János.

Milyenek az optimális befektetések … és hogyan találjuk meg őket?

Rásonyi Miklós, a Rényi Intézet Pénzügyi matematika kutatócsoportjának vezetője, az MTA 2015. évi Lendület pályázatának nyertese hatékony algoritmusokat keres a befektetések kockázatainak felmérésére és mérséklésére. A való­szí­nű­ség­szá­mí­tás egyik alkalmazási területe, hogy a múltból szerzett információkat a lehető legjobban tudjuk felhasználni a jelen döntéseinél (miközben a jövő véletlen). Ez különösen érdekes a pénzügyi befektetések, a tőzsdei tranzakciók esetében. Magyarországon ma még kevesen művelik a pénzügyi matematika tudományterületét.
Keresés