Gazdaság – technika – művészet

A gazda(g)ság nevet adtuk a gazdaság – technika – művészet rovatnak, amelyben bemutatjuk, hol, miképpen használják fel a matematikát, milyen gazdag is az a kör, amelyik érinti ezt a tudományágat. (rovatszerkesztők: Röst Gergely, Molnár-Sáska Gábor.)

A már több mint egy éve tartó COVID-19 járvány és különösen az ezzel kapcsolatban naponta frissülő adatsorok a hétköznapi emberek figyelmét is ráirányították a járványmodellezés jelentőségére. Az újonnan kidolgozott vagy eddig döntően más területeken alkalmazott számítási módszerek Szederkényi Gábor szerint további lendületet adnak a témakör fejlődésének így hozzájárulva egy esetleges jövőbeli veszélyhelyzet hatékonyabb kezeléséhez. Az ábra a járványdinamika rendszerének input-output modelljét mutatja.
Szinte mindannyian hallottunk Zénón híres paradoxonjáról, Akhilleusz és a teknős versenyfutásáról. Lewis Carroll 1895-ös humoros-filozofikus írását talán kevesebben ismerik, amelyben Akhilleusz és a Teknős beszélget egymással. Hasonló stílusban − végtelenekről és nullákról − folytat hosszas párbeszédet A. úr és T. úr Keresztvölgyi József élvezetes elbeszélésében, ahol a görög hős és a teknős nem futóversenyt, hanem „nullaíró versenyt” rendeznek. Hogyan látja a végtelent a matematika iránt komolyabban érdeklődő laikus szerző?
Penrose munkássága előtt tisztelgő áttekintő írásunk első részében a fizikai Nobel-díjas matematikus főleg matematikai jellegű eredményeit (lehetetlen ábrák, kváziperiodikus csempézések és tvisztor-elmélet) tekintette át Szabó Szilárd. A második részben Etesi Gábor elméleti fizikai, pontosabban gravitációelméleti erdeményeit veszi Penrose munkássága előtt tisztelgő áttekintő írásunk első részében a fizikai Nobel-díjas matematikus főleg matematikai jellegű eredményeit (lehetetlen ábrák, kváziperiodikus csempézések és tvisztor-elmélet) tekintette át Szabó Szilárd. A második részben Etesi Gábor elméleti fizikai, pontosabban gravitációelméleti erdeményeit veszi közelebbről szemügyre; ezekért az 1960-70-es években folytatott vizsgálataiért nyerte el a fizikai Nobel-díjat 2020-ban. közelebbről szemügyre; ezekért az 1960-70-es években folytatott vizsgálataiért nyerte el a fizikai Nobel-díjat 2020-ban.
A huszadik század első felében a kávéházak a társasági élet legfontosabb helyszínei voltak Európa-szerte: irodalmárok, képzőművészek, tudósok csoportjai tartottak rendszeres összejöveteleket, vagy éppen dolgoztak egy-egy kávéház törzsvendégeként. A Skót Kávéház Lwówban a lengyel matematikus elit állandó gyülekezőhelyének számított. A társaság központi figurái: Banach, Mazur és Ulam... A kávéház főpincérétől lehetett elkérni a Skót Könyvet. Hogy mi is volt az, Titkos Tamás írja le a következőkben.
Ferenci Tamást új oldaláról ismerheti meg az olvasó: az irodalom- és a matematikatörténet határán „kerékpározik". Felkeltette érdeklődését ugyanis egy érdekes kordokumentum: József Attila 1934-ben Beke Manó matematikusnak írt (igaz, elküldetlen) levele, egy, a ciklois pályájával kapcsolatos kérdésről. A levélből az is kiderül, hogy a költő ismerte a neves matematikus „Bevezetés a differenciál- és integrálszámításba” c. könyvét. Vajon mi a kérdés és mi lehet rá a válasz?
A matematika korszakában élünk, ám ez nincs benne a köztudatban. Fontos tehát, hogy jobban megértsük a szerepét, nemcsak a többi tudományterületen, hanem a társadalomban, a gazdaságban és az innovációban is. Az adatok mennyisége, a rendszerek komplexitása és a számítási kapacitások robbanásszerűen növekednek, így a matematika jelentősége is tovább fog nőni a jövőben. 2020 novemberében a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából hangzott el Röst Gergely online előadása a Magyar Tudományos Akadémia YouTube-csatornáján. A 2021-es Matematika Világnapjának szlogenje is hasonló üzenetet hordoz: Matematika egy jobb világért.
Pintér Gergő „Új világok teremtése − Geometriai képzetek és képződmények” című könyvének bemutatóját a Typotex kiadó szeptember 20-án 17:00 órakor a Ferencvárosi Művelődési Központ udvarán tartja meg. A készülő könyvről, amely több nagyon különböző jellegű választ ad a „mire jó ez” kérdésre, már korábban is írt a szerző az Érintő hasábjain.
Molnár Zoltán Gábor és Ritter Márta ajánlója a kortárs magyar irodalom kedvelőinek szól, azoknak, akik szerették Esterházy Pétert és olvasták (vagy még nem olvasták) a Rubens és a nemeuklideszi asszonyokat és a Hasnyál­mi­rigy­nap­lót. És persze a matematika iránt érdeklődőket is várja az Ódry Színpadon a Színház és Filmművészeti Egyetem fiataljainak produkciója, hiszen ott az a bájos esterházys fogás, ahogy a szerző becsempészi a modern logika és halmazelmélet problémáit a literátus emberek sajátos bölcsészvilágába.
Nemlineáris Dinamikai Modellek a Biológiában minden tavaszi félévben szabadon választható tantárgy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információtechnológia Kar bionikus mérnökképzésének BSc hallgatói részére. Közülük Molnár Zsófia dolgozatát javasolta közlésre a tantárgy előadója, Garay Barna. A téma, egy járvány kontaktusmátrixának korlátozása, meglehetősen aktuális.
– Egy igazán sokoldalú matematikai jelenséget szeretnék bemutatni: a Hopf-fibrálást. A tárgyalásmód szándékom szerint ismeretterjesztő, matematikai előképzettséget nem igényel. – A Hopf-fibrálás egy topológiai jelenség, a Möbius-szalag és a Klein-kancsó közeli rokona, egy magasabb dimenziós csavarodó nyaláb, amit Pintér Gergő látványos képek, videók és animációk segítségével mutat meg az érdeklődőknek.
A Matematika Világnapjának ez évi szlogenje aktuálisabb ma, egy világjárvány kellős közepén, mint bármikor. A Nemzetközi Matematikai Unió vezette projekt honlapján, a https://www.idm314.org/ címen hívják fel minden ország figyelmét arra, mivel lehet a matematikát az év egy napján, március 14-én megünnepelni: „Matematika egy jobb világért”.
A Wolfram nyelv (archaikusan: Mathematica) többször is szerepelt már folyóiratunk hasábjain, de mivel nem elégszer, ezért most Tóth János ismertet néhány aktuális érdekességet folytatva a programozásról szóló előző írását. Amint bizonyára mindenki jól emlékszik, ott alapvető ismeretekről (a Map és az Apply függvényről) volt szó, itt viszont a másik végletről. Egészen összetett feladatok ellátására képes függvényekről. (Képünk forrása: Computational intelligence, wolframalpha.com.)
A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének hat matematikusa – Boldog Péter, Tekeli Tamás, Vizi Zsolt, Dénes Attila, Bartha Ferenc és Röst Gergely – azt modellezte, hogy az egyes országokban mekkora a veszélye egy Kínán kívüli járványkitörésnek. A matematikai modellek alkalmazása igen hatékony módszer lehet a járványok elleni küzdelemben. Segítségükkel pontosabb becsléseket adhatunk a COVID-19 járvány fő paramétereire – mint az inkubációs időszak és a fertőző időszak hossza, vagy a járvány reprodukciós száma –, előre jelezhetjük a járvány jövőbeli terjedését, kiértékelhetjük az eddigi intézkedések hatását, esetleg új intézkedéseket javasolhatunk.
Az International Symposium on Mathematical and Computational Biology (BIOMAT) konferenciasorozat 2001-ben Brazíliában indult, 2011 óta minden évben más ország ad otthont a rendezvénynek. 2019-ben a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete szervezte a konferenciát, amelyen október 21. és 25. között 14 országból csaknem 50 matematikus ismertette legújabb eredményeit. Az előadások témái, amelyekről Dénes Attila számol be, a matematikai biológia legkülönbözőbb területeiről kerültek ki.
A SIAM News 2019 január/februári számának tudománypolitikai rovatában jelent meg az Egyesült Államok megújult STEM oktatási stratégiájáról szóló cikk, amiből most az Érintő magyar olvasói számára is tanulságos részeket közöl. Kovács Ágnes fordításából kiderül, milyen az amerikai kormány matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai képzésének ötéves stratégiai terve.
Az alapkutatások, az alkalmazott kutatások és az innováció összetartozására emlékeztető örvendetes hír, hogy 2019. augusztus 20-án Roska Botond neurobiológus kapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet. A kutatóorvos 1985-89 között a Zeneakadémián csellózni tanult, 1991-ben pedig az ELTE matematikus szakára is beiratkozott. Szabadidejét ma is a matematikának és a zenélésnek szenteli.
Augusztus másodikától nyolc napon át Magyarország adott otthont a 13. csillagászati és asztrofizikai diákolimpiának. (International Olympiad on Astronomy and Astrophysics, IOAA). A versengés helyszíne a festői Balaton-felvidék volt, a diákok Keszthelyen, a csapatvezetők Hévízen voltak elszállásolva. A varázslatos táj a világ minden részéről idesereglett vendégeket őszinte ámulattal töltötte el. Az egyik olimpiai csapatvezető, Udvardi Imre számol be az eseményről.
„A MateMorfózis fő irányvonala jelenleg az alternatív oktatási formákkal való kísérletezés, és más diszciplínákkal, művészeti ágakkal való kapcsolatok feltárása és alkalmazása. A falak meg­ke­rü­lése.” A korábban megjelent Mate­Mor­fó­zis – ma­te­ma­ti­ka máshogyan és Szin­gu­la­ri­tá­sok­ról a Mate­Morfózis so­ro­za­tá­ban folytatása Pintér Gergő személyes hangú írása, beszámoló az elmúlt év izgalmas új irányairól, például matekos-táncos kísérletről, képzőművészeti kiállításokról.
2019. május 20-22. között Szegeden rendezték meg a XXXIII. Magyar Operációkutatási Kon­fe­ren­ci­át, amelynek társzervezői a Bolyai János Ma­te­ma­ti­kai Társulat, a Gazdaság­mo­del­le­zé­si Társaság és az idei házigazda és főszervező Magyar Ope­rá­ci­ó­ku­ta­tá­si Társaság (MOT) volt. A rendezvénynek ünnepi hátteret adott az a tény, hogy Szeged városa éppen 300 éve, május 21. napján nyerte vissza szabad városi rangját.
A matematikai tehetségnek sokkal több praktikus haszna van annál, mint hogy „Gondolj egy számra!” típusú feladatokkal tudjuk elkápráztatni rokonainkat és ismerőseinket. A közgazdászok régóta tárt karokkal (és magas fizetésekkel) várják a matematikusokat, akik bonyolult összefüggések meglátásával és összetett modellek építésével segítenek kockázatokat csökkenteni és nyereséget növelni. Mennyire segíthet a matematika abban, hogy dollár­mil­li­o­mos váljon belőlünk? Érdemes-e foglalkoznunk a Bitcoinnal, a virtuális valutával? Sebestyén Géza vezet be bennünket ebbe a titkos világba.