Gazdaság – technika – művészet

A gazda(g)ság nevet adtuk a gazdaság – technika – művészet rovatnak, amelyben bemutatjuk, hol, miképpen használják fel a matematikát, milyen gazdag is az a kör, amelyik érinti ezt a tudományágat. (rovatszerkesztők: Röst Gergely, Molnár-Sáska Gábor.)

Azok az adattudósok a legkeresettebbek, akik az adattudomány minden aspektusával tisztában vannak, valamint egy-két részterületen specialistának számítanak. Némi felkészüléssel az adattudomány szépen elérhető karriert jelenthet matematika szakos hallgatók számára − írta az Illinois-i Egyetemen doktorált fiatal matematikus nő. E cikk megírásakor Bolor Turmunkh addattudósként dolgozott Chicagóban. Azóta Cupertinóba költözött, ahol az Apple-nél a gépi tanulás mérnök menedzsere.

„Jelenleg az Indeed.com egyik fejlesztőcsapatát vezetem, ahol adatanalitikai eszközöket fejlesztünk belső használatra. Sok olyan álláslehetőség van a gazdaságban, amelyek jól illenek egy matematikushoz, és arra is van lehetőség, hogy különböző feladatköröket próbáljunk ki”. Peter D. Horn amerikai egyetemen doktorált, majd posztdoktori állást kapott, és szép egyetemi karrier állt előtte, amikor úgy érezte, váltania kell…

A populációdinamika több tudományterület – a matematika, a társadalomtudományok (demográfia), a biológia (populációgenetika és ökológia) és az orvostudomány (epidemiológia) – metszéspontjában áll. Nagy Noémi könyvajánlójából rengeteg tudománytörténeti érdekesség kiderül Nicolas Bacaër és Dénes Attila „A matematikai populációdinamika rövid története” című művéből.

Bali János először matematikusként szerzett diplomát az ELTE-n 1988-ban. Liszt Ferenc-díjas karnagy és furulyaművész, zeneszerző, tudós, pedagógus. Előadóművészként repertoárja a középkortól napjaink zenéjéig terjed. A Müpa Matematika a zenében sorozatában a Püthagorasz húrja című előadása egyfelől megmutatta a zenében a matematikát, másfelől a számokat tette érzékileg hallhatóvá. A matematika és a zene művészetének évezredes kapcsolatáról Oláh Vera beszélgetett vele.

2021-ben egy új családi koncertsorozat indult a Müpában, a „Matematika a zenében”. Püthagorasz húrja, Bach, a matematikus, Mozart kockajátéka, Aranymetsző zeneszerzők címmel hirdették meg az egyes részeket. Kiknek jutott az eszébe? Körmendy Zsoltot, a Müpa Családi és Ifjúsági Programok szerkesztőjét kérdeztük, akinek első diplomája matematika-fizika szakos tanár.

Giorgo Parisikutatási területe rendkívül széles, a fizikával összefüggésben a matematikában, a biológiában, sőt a társadalomtudományokban is. A magyar valószínűségelméleti iskola tagjai közül többen is foglalkoznak a sztochasztikus folyamatok elméletének Parisi által inspirált új fejezeteivel. A fizikai rendszerekben, az atomitól a bolygóléptékű szintig tapasztalt zavarok és fluktuációk kölcsönhatásainak feltárása terén alkotott elméletét díjazták 2021-ben Nobel-díjjal. A díjazottról Kondor Imre fizikus írt 2021 végén a Fizikai Szemlében.

Nagy sikerrel zajlott 2021. november 11–12-én a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete, a SciExperts kft. és a Wolfram Research Ltd. által szervezett bevezető online Mathematica tréning. Az oktató, Karsai János (Certified Mathematica Trainer), a Bolyai Intézet docense bemutat néhány, a kurzuson készült alkalmazást.

2022-t az „alaptudományok a fenntartható fejlődésért” nemzetközi évének nyilvánította az ENSZ közgyűlése 2021 decemberében. Evvel azt üzenik az egész világnak, hogy egyre nagyobb szükségünk van az olyan alaptudományokra, mint például a kémia, a fizika, a matematika (és még sorolhatnánk) ahhoz, hogy a jövőben biztosítani tudjuk a fenntartható fejlődést.

2021. július 14. és 16. között Kecskeméten rendezték meg az Epidemiológia és Modellezés Workshopot, amelyen a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Projekt munkatársai mellett számos további, a témában aktív kutató is részt vett. A javuló járványhelyzetnek kö­szön­he­tően a kutatók személyesen is ta­lál­koz­hat­tak és beszámolhattak az elmúlt több mint egy év eredményeiről. Az érdekes előadások lényegét Dénes Attila foglalta össze.
A Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem kutatói közötti együttműködés keretében megszületett egy olyan új epidemiológiai modell, amely egy, a szokásos kezelésekre rezisztens baktériumfertőzés eredetét vizsgálja; az ezzel kapcsolatos orvosi-matematikai tanulmány idén jelent meg a Nature Communications folyó­irat­ban. Juhász Nóra írása az említett cikkből emel ki és követ végig egy matematikailag érdekes vezérfonalat: bemutatja, hogyan alkalmazható ez az új modell a múlt “megjóslására”, vagyis az ismert jelen alapján a rezisztens fertőzés is­me­ret­len eredetének visszafejtésére.
Különleges témájú Henry Segerman nemrég az Amerikai Matematikai Társaság Notices folyóiratában (a 2021. 7. számban) megjelent cikke gördülő akrobatikus eszközökről. Izgalmas képek és videók mutatják a cikk-cakk-gördülő eszközök mozgását – belsejükben az akrobatákkal. Geometria, fizika, matematika: a cikket a fordító, Figula Ágota kissé átsruktúrálta és lerövidítette.
A már több mint egy éve tartó COVID-19 járvány és különösen az ezzel kapcsolatban naponta frissülő adatsorok a hétköznapi emberek figyelmét is ráirányították a járványmodellezés jelentőségére. Az újonnan kidolgozott vagy eddig döntően más területeken alkalmazott számítási módszerek Szederkényi Gábor szerint további lendületet adnak a témakör fejlődésének így hozzájárulva egy esetleges jövőbeli veszélyhelyzet hatékonyabb kezeléséhez. Az ábra a járványdinamika rendszerének input-output modelljét mutatja.
Szinte mindannyian hallottunk Zénón híres paradoxonjáról, Akhilleusz és a teknős versenyfutásáról. Lewis Carroll 1895-ös humoros-filozofikus írását talán kevesebben ismerik, amelyben Akhilleusz és a Teknős beszélget egymással. Hasonló stílusban − végtelenekről és nullákról − folytat hosszas párbeszédet A. úr és T. úr Keresztvölgyi József élvezetes elbeszélésében, ahol a görög hős és a teknős nem futóversenyt, hanem „nullaíró versenyt” rendeznek. Hogyan látja a végtelent a matematika iránt komolyabban érdeklődő laikus szerző?
Penrose munkássága előtt tisztelgő áttekintő írásunk első részében a fizikai Nobel-díjas matematikus főleg matematikai jellegű eredményeit (lehetetlen ábrák, kváziperiodikus csempézések és tvisztor-elmélet) tekintette át Szabó Szilárd. A második részben Etesi Gábor elméleti fizikai, pontosabban gravitációelméleti erdeményeit veszi Penrose munkássága előtt tisztelgő áttekintő írásunk első részében a fizikai Nobel-díjas matematikus főleg matematikai jellegű eredményeit (lehetetlen ábrák, kváziperiodikus csempézések és tvisztor-elmélet) tekintette át Szabó Szilárd. A második részben Etesi Gábor elméleti fizikai, pontosabban gravitációelméleti erdeményeit veszi közelebbről szemügyre; ezekért az 1960-70-es években folytatott vizsgálataiért nyerte el a fizikai Nobel-díjat 2020-ban. közelebbről szemügyre; ezekért az 1960-70-es években folytatott vizsgálataiért nyerte el a fizikai Nobel-díjat 2020-ban.
A huszadik század első felében a kávéházak a társasági élet legfontosabb helyszínei voltak Európa-szerte: irodalmárok, képzőművészek, tudósok csoportjai tartottak rendszeres összejöveteleket, vagy éppen dolgoztak egy-egy kávéház törzsvendégeként. A Skót Kávéház Lwówban a lengyel matematikus elit állandó gyülekezőhelyének számított. A társaság központi figurái: Banach, Mazur és Ulam... A kávéház főpincérétől lehetett elkérni a Skót Könyvet. Hogy mi is volt az, Titkos Tamás írja le a következőkben.
Ferenci Tamást új oldaláról ismerheti meg az olvasó: az irodalom- és a matematikatörténet határán „kerékpározik". Felkeltette érdeklődését ugyanis egy érdekes kordokumentum: József Attila 1934-ben Beke Manó matematikusnak írt (igaz, elküldetlen) levele, egy, a ciklois pályájával kapcsolatos kérdésről. A levélből az is kiderül, hogy a költő ismerte a neves matematikus „Bevezetés a differenciál- és integrálszámításba” c. könyvét. Vajon mi a kérdés és mi lehet rá a válasz?
A matematika korszakában élünk, ám ez nincs benne a köztudatban. Fontos tehát, hogy jobban megértsük a szerepét, nemcsak a többi tudományterületen, hanem a társadalomban, a gazdaságban és az innovációban is. Az adatok mennyisége, a rendszerek komplexitása és a számítási kapacitások robbanásszerűen növekednek, így a matematika jelentősége is tovább fog nőni a jövőben. 2020 novemberében a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából hangzott el Röst Gergely online előadása a Magyar Tudományos Akadémia YouTube-csatornáján. A 2021-es Matematika Világnapjának szlogenje is hasonló üzenetet hordoz: Matematika egy jobb világért.
Pintér Gergő „Új világok teremtése − Geometriai képzetek és képződmények” című könyvének bemutatóját a Typotex kiadó szeptember 20-án 17:00 órakor a Ferencvárosi Művelődési Központ udvarán tartja meg. A készülő könyvről, amely több nagyon különböző jellegű választ ad a „mire jó ez” kérdésre, már korábban is írt a szerző az Érintő hasábjain.
Molnár Zoltán Gábor és Ritter Márta ajánlója a kortárs magyar irodalom kedvelőinek szól, azoknak, akik szerették Esterházy Pétert és olvasták (vagy még nem olvasták) a Rubens és a nemeuklideszi asszonyokat és a Hasnyál­mi­rigy­nap­lót. És persze a matematika iránt érdeklődőket is várja az Ódry Színpadon a Színház és Filmművészeti Egyetem fiataljainak produkciója, hiszen ott az a bájos esterházys fogás, ahogy a szerző becsempészi a modern logika és halmazelmélet problémáit a literátus emberek sajátos bölcsészvilágába.
A Nemlineáris Dinamikai Modellek a Biológiában minden tavaszi félévben szabadon választható tantárgy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információtechnológia Kar bionikus mérnökképzésének BSc hallgatói részére. Közülük Molnár Zsófia dolgozatát javasolta közlésre a tantárgy előadója, Garay Barna. A téma, egy járvány kontaktusmátrixának korlátozása, meglehetősen aktuális.