Megjelenés: 2022/4.
Az index absztrakt fogalmát korántsem egyszerű megérteni, főleg, ha avval először az egyetemen találkozik a hallgató. A tanárnak, egyetemi oktatónak fel kell ismerni a problémát, és didaktikusan elmagyarázni a válaszokat a külföldi egyetem nemzetközi diákjaiban felmerülő kérdésekre. Erről ír szubjektív beszámolójában a Cipruson, Famaguszta városában tanító Vizvári Béla.
Ebben a cikkben valós normált terekről és azok távolságtartó leképezéseiről lesz szó. A szükséges fogalmak bevezetése után ismertetünk egy nagyon szép tételt, a Mazur–Ulam-tételt, majd rátérünk annak egy nagyon természetes általánosítására (Mankiewicz tétele). Ezek után teszünk néhány megjegyzést arra vonatkozóan, hogy hogyan néz ki egy gömb és a felülete, és kimondjuk Tingley sejtését, ami amennyire egyszerűnek hangzik, annyira nehéz. (És a mai napig megoldatlan.) Titkos Tamás cikke következik.
A magyarországi matematikának egyik kiemelkedő területe a gráfelmélet. A nemzetközi szak­köny­vek­ben, példatárakban nagyon gyakran talál­koz­ha­tunk hivatkozásokkal magyar ma­te­ma­ti­ku­sok tételeire, hazánkban kitűzött versenyfeladatok bemutatásával. Ezek a példák megmozgatják a fiatalok fantáziáját, hiszen a problémák megoldása szinte minden esetben valamilyen speciális felismerésen, különleges fogalomtársításon alapul, így komoly szellemi kihívást jelent még a matematikailag képzettek számára is. Fonyó Lajos és Fonyóné Németh Ildikó jól hasznosítható, sokszínű anyagot kínál az iskolai szakkörök számára.
Október utolsó hétvégéjén rendezte meg a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok szokásos Ifjúsági ankétját a MATFUND Alapítvány szervezésében, a Bolyai János Matematikai Társulat és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat hát­tér­tá­mo­ga­tá­sá­val. A két­na­pos előadás­sorozatra a 2021–22-es tanév KöMaL-pont­ver­se­nye­i­nek legjobbjai kaptak meghívást. Következik a rövid beszámoló.
Spencer Kagan neve, kooperatív tanulási technikákat kutató és népszerűsítő tevékenysége világszerte jól ismert. 2001-ben magyarul is megjelent könyve, módszereit már két évtizede sok iskolánkban használják. Kovács-Koszó Eszter, Kiss Viktória és Kosztolányi József ezeket a stratégiákat egészítette ki néhány gyakorlati ötlettel, amelyek kísérleteik alapján is jól illeszkednek a mai magyarországi matematikaórákba.
Palotay Dorka alkalmazott matematikus egy, az internetszolgáltatóknak különféle szolgáltatásokat nyújtó cégnél dolgozik, malware, azaz kártékony szoftver elemzéssel foglalkozik. Bérczi-Kovács Erika negyedik interjúja következik az Ugródeszkák matek szakon sorozatában.
Két év szünet után 2022-ben más néven éled újra a matematikatanárok körében nagy megbecsülésnek örvendő Graphisoft-díj. A népszerű elismerés új keretek között kerül kiosztásra, de a díjazottak kiválasztási módszere nem változik. A díj történetéről, a névadó Reményi-házaspár életéről (benne a komplex matematikatanítási kísérletről) és az első díjátadóról Ács Katalin számol be.
Nehezen felfogható és feldolgozható veszteség érte a magyar matematikusok és matematikatanárok közösségét, egyúttal az Érintő szerkesztőségét. Besenyei Ádám, az ELTE Matematikai Intézete Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék docense 2022. december 8-án, életének 41. évében eltávozott közülünk. Egy nagyon nagy tudású, széles látókörű, rendkívül szerény, mindenki által tisztelt és szeretett kollégát veszítettünk el.
Az idei Prima Primissa Díjátadón ismét elismerték a matematika jelentős társadalmi értékét. Amíg tavaly a Bolyai János Matematikai Társulat vehette át a magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Prima Primissima Díjat, idén Lovász László matematikus, akadémikus a magyar tudomány kategóriában kapta meg a kitüntető címet. Príma hírek következnek.
A Lendület pályázat idei nyerteseinek köszöntésén ismét két fiatal matematikussal találkozhattunk. Bárány Balázs (aki az NKFIH pályázatán is sikeres volt) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, Vidnyánszky Zoltán pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen indíthatott ku­ta­tó­cso­por­tot. A fénykép, amelynek forrása az mta.hu, a Lendület program díjátadóján Vidnyánszky Zoltán előadásán készült. A cikk néhány szóval bemutatja mindkét nyertes kutatását.
A 2022. évi Gács András-díjat az ELTE két oktatója, Bérczi Kristóf és Frenkel Péter kapta meg. A Gács András-díjat 2018-ban és 2019-ben is az ELTE dísztermében tartott Matematikus hangverseny keretében adták át, azonban 2020-ban és 2021-ben nem lehetett megtartani az ünnepélyes díjátadót. Ezért 2022. október 5-én nemcsak az idei, de a tavalyi és a tavalyelőtti díjazottakat is köszöntötték az ELTE dísztermében a hangverseny szünetében.
2022. december 12-én 22. alkalommal adták át 2-2 matematikát, fizikát, kémiát, illetve biológiát oktató pedagógusnak a Rátz Tanár Úr Életműdíjat. Az idei évtől kezdődően a díjazott tanárok egyenként 2 millió forinttal járó elismerést ve­het­tek át a Magyar Tudományos Akadémia Dísz­ter­mé­ben. A Magyar Természettudományos Oktatásért Alapítvány több mint két évtizede ismerve a közoktatásban dolgozók nehéz helyzetét, egyedülálló módon támogatja a reáltantárgyakat magas színvonalon oktató, elhivatott, tanítványaik által tisztelt, szeretett, elismert pedagógusokat. Kik lettek az idei díjazottak?
Nyolc héten belül négy jól ismert tagját, a magyar matematikai élet egy-egy részének meghatározó személyiségét veszítette el a Bolyai János Matematikai Társulat. 2022. október 16. és december 8. között elhunyt Révész Pál matematikus, Állami Díjas akadémikus (88 évesen), Somfai Zsuzsa Rátz Tanár Úr Életműdíjas tanár (78 évesen), Holló-Szabó Ferenc Ericsson-díjas tanár (57 évesen), és Besenyei Ádám Gács András-díjas kutató és tanár, az ELTE TTK kétszeres Kar Kiváló Oktatója (40 évesen). Mélyen gyászoljuk őket.
A tavalyi évtől eltérően a 34. Varga Tamás Módszertani Napokat 2022. november 4-én és 5-én új formában, személyesen és online részvétellel vegyesen rendezték meg. Csapodi Csaba, Oláh Vera és Szitányi Judit számol be a matematikatanárok és tanítók körében megrendezett jó hangulatú, sikeres eseményről.
Megnézték már az Álmok Álmodói 20 kiállítást a Millenárison? Ha nem, 2023. január 31-ig még megtehetik. A téli- vagy a síszünetben vigyék el a gyerekeket, unokákat: sem a felnőttek, sem a gyerekek nem fognak unatkozni, annyiféle tudományos régiség és újdonság között lehet válogatni, Szent-Györgyitől Karikó Katalinig, Bolyaitól Lovász Lászlóig, a régi autóktól az űrhajóig, a bolygóktól a fekete lyukig. Akik pedig mertek nagyokat álmodni, mind magyar feltalálók és tudósok, érdemes őket megismerni.
2022. október 5-én 40. alkalommal rendezték meg az ELTE Matematikus Hangversenyét. A Mate­ma­ti­kus Hangversenyek olyan ingyenes koncer­tek, ahol matematikusok (egyetemi hallgatók, oktatók, nem feltétlenül az ELTE-ről) esetleg családtagjaikkal, barátaikkal zenélnek főként (de nemcsak) matematikus hall­ga­tó­sá­guk­nak. A Matematikus Hangversenyek történetéről, kialakulásáról, fejlődéséről két korábbi főszervezőjükkel, Somogyi Krisztiánnal és Horváth Andrással beszélgetett Oláh Vera.
2023-ban lesz Neumann János születésének 120. évfordulója. Benczúr András tanulmányában röviden bemutatja Neumann életútját, részletesen ismerteti utolsó, 1958-ban megjelent írását, amelynek címe: „A számológép és az agy”. Ehhez kapcsolódik saját kutatása arról, hogy milyen új megvilágítást ad a számítógépek és az élő emberi elmék összevetése az infoszférában betöltött szerepük alapján.
John Urschel nevét sokan ismerhetik, akik érdeklődnek az amerikai foci iránt. Urschel 2014-től 2016-ig volt a Baltimore Ravens csapatának támadófal-embere, 26 évesen úgy döntött, hogy az MIT-n szeretne PhD-t szerezni matematikából. Nem mindennapi történetét feleségével közösen írta meg Mind and Matter című könyvében. Juhász Péter (futtball- és matematikarajongó) írt kedvcsinálót a könyvhöz.
David F. Anderson, Timo Seppäläinen, Benedek Valkó: Introduction to Probability című könyvéről Major Péter írt ismertetőt. A könyv célja az, hogy bemutassa a való­szí­nű­ség­szá­mí­tás alapjait, és legfontosabb, nehéz matematikai apparátust nem igénylő eredményeit. A szerzők olyanokkal is meg akarták ismertetni a valószínűségszámítást, akik nem tanultak mértékelméletet. Fontosnak tartották, hogy ne csak az eredmények bizonyítását ismertessék, hanem bőséges példaanyag segítségével érzékeltessék azok hasznosságát is.
Avagy hogyan indította el Lord Byron lánya a digitális kort a számok költészete által. James Essinger könyve új perspektívából mutatja be Lady Ada Lovelace életét, valóban jogosan tekintjük-e őt a világ első programozójának? Milyen akadályok álltak annak az útjában, hogy a digitális korszak majdnem egy évszázaddal korábban meg­kez­dőd­jön? Binzberger Viktor ajánlója nagy kedvet csinál a könyv elolvasásához.