Legfölső polc

Facebook
Nyomtatás

Mit várhat tőlünk az Olvasó?

Miképpen az egész laptól, természetesen ettől a rovattól is hasznos és érdekes tudnivalókat, tanácsokat, ismereteket. Konkrétabban: elsősorban olyan könyvekről szeretnénk tudósítani (akár korábban megjelentekrő isl), amelyek a matematika bármely része vagy kapcsolatai iránt érdeklődők számára kívánatosak lehetnek. Leginkább a magyar nyelven megjelent, boltokban vagy könyvtárakban könnyen elérhető művekre koncentrálunk, de időnként fölhívjuk a figyelmet klasszikusokra, vagy idegen nyelven megjelent, lefordításra (vagy eredeti nyelven olvasásra) méltó könyvekről is fogunk szólni.

Ma már a könyvespolcok nem kizárólag fából − ajjaj! farostlemezből 😄 készülnek: olvasmányaink egyre nagyobb részét teszik ki az elektronikusan elérhető írások. Ezeket is igyekszünk szemlézni, közülük is ajánlgatunk.

Mit várunk mi a kedves Olvasótól?

Olvassanak kritikusan bennünket. Nem egy esetben szándékosan (vagy jobb híján) szubjektívek leszünk. Amíg nem lesz mód hozzászólásokban kifejezni véleményüket, szívesen fogadunk (Kapcsolat!) terjedelmesebb el­len­vé­le­mé­nye­ket, kiegészítéseket, sőt teljes könyvkritikákat. (szerk@ematlap.hu, tárgy: Könyvespolc).

Könyvajánlónk

Ebben a számunkban Timothy Gowers: Matematika nagyon röviden (Typotex, Budapest, 2010), John D. Barrow: 100 alapvető dolog, amiről nem tudtuk, hogy nem tudjuk (Akkord Kiadó, Budapest, 2013) és Stephen Wolfram: An Elementary Introduction to the Wolfram Language, Wolfram Media, Inc., 2015) című könyveit ajánljuk.

Honlapokat ajánlunk

MacTutor History of Mathematics archive (http://www-history.mcs.st-and.ac.uk/)

Nagyon jól használhatjuk ezt a teljességre törekvő honlapot a matematika történetéről. Könnyű ottfelejtkezni, illetve bármikor érdemes ott háttér-infot keresni. Skócia első egyeteme, ahogyan magukat hívják (és joggal, mert időben elsőként, 1413-ban alakultak, és a skót egyetemek listáján a legjobbak), a University of St. Andrews tartja fenn a matematikusok, (talán: fizikusok), a tudománytörténészek és a közönséges halandók kedvéért. Saját magam leggyakrabban az életrajzokat használom, de történeti témák, nevezetes görbék, és nagyon sokféle index segíti elveszni az olvasónak.

Encyclopedia of Mathematics (eom.springer.de)

A néhai Szovjetunióban készült egy ötkötetes enciklopédia, amit valami csoda folytán sikerült megvásárolnom a Gorkij-könyvesboltban. (A csoda ahhoz kellett, hogy ne csak a második és az ötödik kötethez jussak hozzá, volt némi véletlenség a kötetek elérhetőségében, ez volt az ára az olcsó árnak.) Ezt a művet lefordították angolra, kiegészítették, és kiadta  a Kluwer Academic Publishers 10 kötetben. Ekkor rávettem a BME Könyvtárát, hogy vegyék meg a CD-t, mert ott mégis csak könnyebb keresni.A következő lépésben a Springer az Európai Matematikai Társasággal közösen (gondolom, általuk anyagilag támogatva) föltette az egészet a hálóra, ingyenesen. Egyetemi színvonalú, vagy inkább magasabb, tehát szakember is találhat újdonságokat a saját szakterületéről. Megjegyzendő, hogy nem találtam a honlapon utalást arra, hogy a mű eredetileg oroszul jelent meg, pedig a szerzők neve is utal erre, és az a tény is, hogy a szócikkek rendszerint két részből állnak: az eredeti szöveget kiegészíti egy kommentár, ahol az újabb fejlemények és a kimaradt nyugati irodalom szerepel.

zongoral
JT
A rovat ajánlott cikkei
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
A lineáris algebra a BME-n összeforrt Wettl Ferenc nevével. Könyvének bevezető gondolata: érthetővé tenni azt, amit sokan örök misztikumként élnek meg. Jóllehet ennek a terjedelmes témának az egyetlen tankönyvbe integrálása szinte lehetetlen vállalkozás volt a szerző részéről, mégis sikeresnek bizonyult, hiszen rövid időn belül már a második kiadására is sor került.
A kecskeméti MATEGYE Alapítvány a 2020-ban megjelent Hibás feladatmegoldások az általános iskolában című könyvének folytatásaként adta ki 2025-ben Orosz Gyula: Hibás feladatmegoldások a középiskolában című munkáját. Mindkét mű rendhagyó módon közelíti meg a matematikai gyakorlást: nem csak az „egyik helyes” útvonalat, azaz a megoldást mutatják be, hanem a tanulók és tanárok számára egyaránt rendkívül értékes hibaanalízist kínálnak...
Hírlevél feliratkozás