Barabási képlete

Facebook
Nyomtatás

Ki ne gondolkozott volna még el azon, vajon milyen sors vár rá? És hányszor gondoltuk azt, hogy ha tudnánk a jövőnket, akkor még javíthatnánk is rajta? Vajon minden meg van írva a Sors Könyvében? És ha igen – bármi legyen is az –, akkor hátradőlve várhatjuk?

Vagy tennünk kell érte? Esetleg változtathatunk rajta?

A jóslat, a jövendőmondás emberemlékezet óta foglalkoztatja az emberiséget. De vajon kik a ma látnokai? Nap mint nap találkozunk jóslatokkal. Az orvostudomány megmondja, hogy milyen előjelei lehetnek egy, a későbbiekben esetleg bekövetkező betegségnek; melyek egy betegség hajlamosító tényezői. A meteorológusok megmondják, hogy holnap, a jövő héten milyen idő várható, sőt, még azt is hozzáteszik, hogy mekkora valószínűséggel válik be a „jóslatuk”.

Ők mind számításokat végeznek, adatbázisból dolgoznak, és ezekből vonnak le következtetéseket.

Nem Barabási Albert-László volt tehát az első, aki hatalmas adatokat és hálózatot használva a jövendőt kutatta. Bár – amint a könyve előszavában írta – először a katasztrófa vizsgálatának nyomába eredtek. Nem meglepő, hogy egy ennyire lehangoló témának nem volt nagy sikere: senki sem akarta publikálni az eredményeiket. Így aztán könnyen rábeszélte kutatócsoportját (Boston, Komplex Hálózati Kutatóközpont), hogy inkább a siker titkát keressék.

Miután tisztázták magukban, hogy mit neveznek sikernek, mérni tudták azt, és a sikert irányító törvényeket is megtalálták. Azt találták, hogy a siker nem a teljesítménytől, a teljesítményt nyújtó embertől függ, hanem elsősorban egy sor környezeti tényezőtől, a „siker törvényeitől”.

Ahogy bevezetőjében írja: „Ezek azok a törvények, amelyek megkülönböztetik a bestsellereket az akciós kupacokba dobált könyvektől, a milliárdosokat azoktól, akik csődbe mentek. Rávilágítanak, hogy a versenyszabályok mennyi hibalehetőséget rejtenek magukban – időnként annyit, hogy a győztes nevét akár egy kalapból is kihúzhatnánk. Rámutatnak, hogy a „szakértők” – legyen szó akár borokról, komolyzenéről, műkorcsolyáról vagy más tevékenységek bíráiról – gyakran semmivel sem tudják jobban megítélni a minőséget, mint bárki közülünk. … De még arra is képesek magyarázattal szolgálni, hogy egy elképesztően borzalmas dalból – ide beírhatja mindenki a maga „kedvencét” – miként válhat világsláger.

siker törvényei évszázadok óra hatással vannak mindannyiunk szakmai előmenetelére és életére, méghozzá nagyjából úgy, ahogyan a gravitáció, mégis egészen a közelmúltig még csak a létezésükről sem tudtunk.

Ma már – kellő mennyiségű adat birtokában – nagy valószínűséggel következtethetünk arra, hogy valaki vagy valami sikeressé válik vagy sem. Mint a könyvből megtudjuk, nem Barabási Albert-László volt az első, aki nagy adatok birtokában vizsgálta valaki vagy valami sikerét. De Barabási kezében van minden titok, és most nekünk is elárulja a KÉPLETet.

Barabási Albert-László: A képlet (Libri)

Fried Katalin

A rovat ajánlott cikkei
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
A lineáris algebra a BME-n összeforrt Wettl Ferenc nevével. Könyvének bevezető gondolata: érthetővé tenni azt, amit sokan örök misztikumként élnek meg. Jóllehet ennek a terjedelmes témának az egyetlen tankönyvbe integrálása szinte lehetetlen vállalkozás volt a szerző részéről, mégis sikeresnek bizonyult, hiszen rövid időn belül már a második kiadására is sor került.
A kecskeméti MATEGYE Alapítvány a 2020-ban megjelent Hibás feladatmegoldások az általános iskolában című könyvének folytatásaként adta ki 2025-ben Orosz Gyula: Hibás feladatmegoldások a középiskolában című munkáját. Mindkét mű rendhagyó módon közelíti meg a matematikai gyakorlást: nem csak az „egyik helyes” útvonalat, azaz a megoldást mutatják be, hanem a tanulók és tanárok számára egyaránt rendkívül értékes hibaanalízist kínálnak...
Hírlevél feliratkozás