Számokban létezünk

Facebook
Nyomtatás

Daniel Tammet: Számokban létezünk, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019. (Fordította: Pataki János)

tammet

Matematika a mindennapokban egy autizmusban érintett matematikus szemén keresztül. Habár az autizmus lehetne csak egy plusz szó a mondatban, ennél sokkal nagyobb szerepe van. Olyan szerepe, ami áthatja az egész könyvet, ugyanúgy, ahogy maga az állapot hatja át az érintett személy egész életét és annak minden aspektusát.

Autizmus spektrumzavar – az állapot nyomában

Az autizmus egy emberi fejlődési variancia, melynek hátterében az idegrendszer atipikus fejlődése áll, amelyet genetikai tényezők és környezeti faktorok befolyásolnak. Ez a fejlődés olyan eltérő gondolkodásmódhoz vezet, mely a viselkedéses szinten is eltéréseket mutat a neurotipikus fejlődésmenethez képest.

a

Rendkívül heterogén állapotról van szó, melyet jól szemléltet Lorna Wing autizmuskutató elhíresült mondata is, miszerint: „Ha láttál már egy autizmusban érintett személyt, az azt jelenti, hogy láttál egy autizmusban érintett személyt.” Jelenleg spektrumszemléletben gondolkodik a szakma, azonban a lineáris felosztás helyett egy multidimenzionális spektrumfelfogást képvisel. Eszerint hét tényező mentén variálódik, hogy ki hol helyezkedik el a spektrumon.

b

Maga az állapot azonban tetten érhető egyaránt viselkedéses és kognitív jellemzők mentén is. Autizmusban érintett személyeknek nehézségeik lehetnek a kommunikációs és szociális területen, illetve a rugalmas viselkedésszervezést illetően is. Az, hogy kinél milyen nehézségek vannak jelen, vagy egyáltalán milyen mértékben, rendkívül nagy heterogenitást mutat. Ez azonban a látott kép, amely kívülről is észrevehető. De még izgalmasabb a kérdés, hogy milyen gondolkodásmód jellemzi ezeket az embereket, hogyan látják ők a világot és milyen módokon igyekeznek értelmezni azt.

Gondolatkísérlet a bejósolhatóság nyomában

Képzeljük el, hogy részt veszünk egy konferencián, mint érdeklődők. Bemegyünk a terembe, elfoglaljuk a helyünket és izgalommal várjuk az előadót, aki kiemelkedik a szakterületén belül, innovatív ötletekkel gazdagítja a szakmai közösséget, melynek része, és méltán híres remek előadói készségeiről is. Érdeklődéssel és elvárásokkal, szinte egy kész forgatókönyvvel a fejünkben várjuk az előadást. Aztán megjelenik. Felmegy a pódiumra. Megigazítja a jegyzeteit, ellenőrzi a technikát, felméri a közönség számát, megköszörüli a torkát, majd szteppelni kezd. Közben rikoltozik. A teremben hirtelen fények gyúlnak. Hangos zene kezdődik. A többi résztvevő kurjongatások közepette szintén táncolni kezd. Mi pedig semmit nem értünk. Semminek nincs értelme, ennek nem így kellene történnie. Ezután beszédtechnika órába kezdenek. Közben valaki a székekből tornyot épít. Egy harmadik személy pedig a lépéseit számolja újra és újra. Az egész helyzet kiszámíthatatlan, az emberek nem a helyzetnek megfelelően viselkednek, nem tudjuk, mire számítsunk, mi fog a következő pillanatban történni.

Feszültek és frusztráltak leszünk.

Szeretnénk rendszert találni a helyzetben.

Szeretnénk rendszert találni az életben.

Társas helyzetek a matematikán keresztül

Daniel Tammetnek a matematika segít abban, hogy megértse és helyesen értelmezze a körülötte levő világot. Segít megérteni az embereket, akik olykor kiszámíthatatlanul működnek, s nem illenek bele az előre megadott skatulyákba, ahogy az látható az „Anya csak egy van” című fejezetben is.

A szerző remekül párosít össze mindennapi, mindenkivel előforduló eseményeket, tapasztalásokat matematikai területekkel, felfedezésekkel, a szakma nagy művelőivel. Gondolatmenete tiszta és követhető, csak utólag merül fel olykor a kérdés, hogy milyen asszociációkon keresztül is jutottunk el a végső állomáshoz. Vajon hogyan lett a Narnia-könyvekből lépésszám- és másodpercszámlálás kettő utcai lámpa között, milyen végeláthatatlan sorban következnek az egyre kisebb és kisebb törtek, és végül, hogyan is mérhető két emberi szív között a távolság apró pontokon keresztül.

A könyvben megismerhetünk különböző kultúrákat, nyelvi jelenségeket, de nem elhanyagolhatók az önéletrajzi részek sem, ami viszont egyáltalán nem meglepő tekintve a könyv célját, vagyis saját életünk bemutatását és értelmezését a számok világán keresztül.

Habár a könyv kifejezetten érdekes lehet matematikával foglalkozó vagy iránta érdeklődő embereknek, nem veszti varázsát a témában nem annyira jártasak számára sem. Átfogó gondolatmenet a műben a szépség. Egyaránt megjelenik, mint a matematikai tételek, bizonyítások szépségének fontossága, a történelem és irodalom szépsége, valamint külön szerepet kap az emberi élet szépsége is.

Daniel Tammet egyaránt beszél költészetről, irodalomról, nyelvekről, tanulás és tanítás folyamatáról, az apró és nagy sikerekről, a családi dinamikáról, a végtelenekről, a hópelyhekről, városokról és lakókról, a pí számról, a szépségről és arról, hogy mindent áthat a matematika.

Arról, hogy van valami logika és rendszer az emberi életben, és ha nagyon szeretnénk, megtaláljuk és felfigyelünk rá, vagy csak rácsodálkozunk. A lényeg, hogy ott van.

Vajda Kitti

Vajda Kitti gyógypedagógus (autizmus spektrum pedagógiája és pszichopedagógia szakirány). Jelenleg mesterszakon tanul a BME Számítógépes és kognitív idegtudományok szakán. Autizmusban érintett személyek fejlesztésével foglalkozik; célja, hogy segítse őket a mindennapokban azzal, hogy elfogadóbb és alkalmazkodóbb környezetet teremt körülöttük.

A rovat ajánlott cikkei
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
A lineáris algebra a BME-n összeforrt Wettl Ferenc nevével. Könyvének bevezető gondolata: érthetővé tenni azt, amit sokan örök misztikumként élnek meg. Jóllehet ennek a terjedelmes témának az egyetlen tankönyvbe integrálása szinte lehetetlen vállalkozás volt a szerző részéről, mégis sikeresnek bizonyult, hiszen rövid időn belül már a második kiadására is sor került.
A kecskeméti MATEGYE Alapítvány a 2020-ban megjelent Hibás feladatmegoldások az általános iskolában című könyvének folytatásaként adta ki 2025-ben Orosz Gyula: Hibás feladatmegoldások a középiskolában című munkáját. Mindkét mű rendhagyó módon közelíti meg a matematikai gyakorlást: nem csak az „egyik helyes” útvonalat, azaz a megoldást mutatják be, hanem a tanulók és tanárok számára egyaránt rendkívül értékes hibaanalízist kínálnak...
Hírlevél feliratkozás