Differenciaegyenletek

Facebook
Nyomtatás
kovac110 uj

Kovács Sándor: Differenciaegyenletek, Typotex Kiadó, Budapest, 2020.

A Typotex Kiadó kiadásában megjelent Differenciaegyenletek című könyv elsősorban tankönyv, ami a diszkrét idejű dinamikai rendszerek alapfogalmainak megértését, a kapcsolódó matematikai modellek kvalitatív vizsgálati mód­sze­re­i­nek megismerését tűzi ki célul. A háttérben leírt jelenségek és folyamatok kitérnek fizikai, mérnöki, informatikai, gazdasági és biológiai alkalmazásokra. A vizsgált rendszerek lokális és globális tulajdonságai így kivetíthetők hétköznapi feladatokra is. A könyv kiváló tankönyv alkalmazott matematikus és fizikushallgatók számára, és hasznos kiegészítő ismereteket adhat mérnök-, informatikus-, közgazdászhallgatóknak, illetve a világot egyszerű modelleken keresztül megérteni kívánó, érdeklődő olvasóknak. A könyvben említett példákat könnyedén lehet alkalmazni más, napjainkban sokat tárgyalt témákban, mint például a járványterjedés, makrogazdasági trendek, populációdinamika, vagy akár a vizsgára való készülés minősége és a vizsga eredménye közötti kapcsolat vizsgálatára.

A könyv öt egyenletesen elosztott fejezetből áll, ami az olvasót folyamatosan juttatja el az egyszerűbb alapfogalmaktól egészen a bonyolultabb alkalmazásokig. A könyv a diszkrét operátorkalkulus alapvető fogalmainak tárgyalásával indul a differencia- és eltolásoperátortól kezdve egészen a Laurent-transzformációig, vagy ahogy mérnöki területen nevezik, a z– transzformációig. A második fejezetben már a differenciaegyenleteket tárgyalja, amelyekhez hétköznapi példákon keresztül jutunk el, mint például a lakáskölcsön visszafizetése, a kamatos kamat, a populációgenetika, vagy a Hanoi-tornyok, amelyek egyszerűbb fajtáit gyerekjátékként ismerhetjük. Itt kerül tárgyalásra a differenciaegyenletek egyik leggyakoribb alkalmazása is, a differenciálegyenletek megoldásának közelítése. A felvezető szemléletes példák után az olvasó könnyedén elsajátíthatja a diszkrét dinamikai rendszerekhez kapcsolódó főbb fogalmakat, mint például periodikus pont, invariáns halmaz, vonzási tartomány, karakterisztikus multiplikátor. A  harmadik fejezetben lineáris differenciaegyenletek főbb tulajdonságait ismerteti a könyv. A legegyszerűbb elsőrendű esetre több alkalmazást is bemutat, a korábban bevezetett példákon túl a bér-ár-spirál-modellt, a sertéspiac gazdasági modelljét, illetve a mérnöki alkalmazások egyik alapelemét, az áramkörök működését. Ezután a másodrendű differenciaegyenleteket tárgyalja, ezekhez az alkalmazásokat értelemszerűen Samuelson akcelerációs modelljével nyitja. Végül a magasabbrendű differenciaegyenleteket, illetve a differenciaegyenlet-rendszereket tárgyalja és a kapcsolódó főbb tételeket ismerteti állandó és változó együtthatójú esetekre. A negyedik fejezetben néhány olyan nemlineáris differenciálegyenletet mutat be, ami elegendő induló tőkét ad a nemlineáris rendszerek iránt érdeklődő olvasónak. Az ötödik, záró fejezetben, részletesen vizsgálja a korábban bevezetett differenciaegyenlet-rendszerek és a hozzájuk tartozó példák stabilitási tulajdonságait. A technikai részletekről egy több mint 100 oldalas függelék áll rendelkezésre. A könyv olvasása közben folyamatosan jelennek meg gyakorló példák, illetve házi feladatok, amelyek által az olvasó újra egyetemi hallgatónak érezheti magát.

Ugyan jellegre inkább egyetemi jegyzetnek tűnik a könyv, mégis jó szívvel tudom ajánlani a dinamikai rendszerek iránt tudományos szempontból érdeklődő olvasóknak, de természetesen hallgatóknak és tanároknak is; elsősorban a matematikai modellek iránt fogékony nem matematikus hallgatóknak, valamint a mérnöki, gazdasági, biológiai alkalmazásokra nyitott matematikus hallgatóknak. És végül, de nem utolsósorban, a műszaki és matematikai területek iránt érdeklődő középiskolás diákok számára is hasznos olvasmány lehet a könyv, az érdekes alkalmazási példákon keresztül akár segítheti is őket a pályaválasztásban.

Insperger Tamás egyetemi tanár
BME Gépészmérnöki Kar, Műszaki Mechanika Tanszék

A rovat ajánlott cikkei
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Nemrég jelent meg A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a mate­ma­ti­ká­ban és a mindennapi életünkben című könyv. Alapgondolata, hogy a jól megválasztott rövidítés; jelölés, diagram, eljárás vagy definíció egyszerre gyorsítja fel a gondolkodást és teszi lehetővé az összetett problémák átlátható kezelését. A szerző, Marcus du Sautoy neve Magyar­or­szá­gon is ismert: a Park Kiadónál korábban megjelent tőle A prímszámok zenéje (2014) és A kreativitás kódja (2022) – mindkettő közérthető, tudo­mány­nép­sze­rű­sí­tő stílusban.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.
Hírlevél feliratkozás