Tehetséggondozó munka matematikából a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban
Iskolánk 1898-ban épült, három neve volt eddigi története során: Magyar Királyi Főgimnázium, Klauzál Gábor Gimnázium, végül 1945 óta Radnóti Miklós Gimnázium. Ennek névváltozataként alakult ki az iskola mostani neve, ami tükrözi a benne folyó sajátos tehetséggondozó munkát. Intézményünk évtizedek óta a felsőoktatási tanulmányokra készíti fel diákjait, az SZTE, ELTE és BME egyik bázisiskolája.
Az iskola tanulói
létszáma kb. 800 fő. Az osztályok száma 27, amelyek közül 4-évfolyamos
gimnáziumi osztály 16 db (kémia tagozat, biológia tagozat,
matematika-fizika tagozat, emelt angol és spanyol óraszámú képzés, humán
tagozat), 5-évfolyamos gimnáziumi osztály 5 db (Arany János program) és
6-évfolyamos gimnáziumi osztály 6 db (speciális matematika tagozat,
vagyis az M osztály).
A 4-évfolyamos matematika-fizika tagozatos képzés
A Szegedi Radnóti
Miklós Kísérleti Gimnáziumban 4-évfolyamos képzési rendben egy-egy fél
osztály számára működik a matematika-fizika tagozat, amely mintegy 15
évvel ezelőtt indult ebben a formában. Heti matematikaóráik száma
5–5–6–6 a négy év során. A tananyag a témaköröket tekintve nem
haladja meg az emelt szintű érettségi tartalmi követelményeit, viszont a
relatíve magasabb heti óraszámnak köszönhetően az egyes témakörökön
belül sokkal mélyebbre tudunk jutni. Lehetőség van számos versenyfeladat
megoldására is a különböző elméleti részekhez kapcsolódóan, ezzel
segítve a felkészülést az Arany Dániel Matematikai Tanulóversenyre és az
OKTV-re.
A csoportokat
nagyon magas felvételi pontszámmal érkező fiatalokkal tudjuk megtölteni
minden évben, akiknek természettudományos, matematika iránti
érdeklődéséhez elhivatottság is társul. Ezt bizonyítja, hogy a tanulók
minden évben nagy létszámban vesznek részt a különböző
matematikaversenyeken és a KöMaL pontversenyeiben. Például ebben a
tanévben a 11. évfolyamos csoport 8 tagja szerepel a C-pontverseny első
30 helyezettje között. A csoportokon belüli differenciálás eszköze
az úgynevezett évfolyamszakkör a 9., 10. és 11. évfolyamos tanulóknak.
Itt hetente 60 percben a legérdeklődőbb „mat-fizes” diákok más, akár
„specmatos” évfolyamtársaikkal együtt oldanak meg versenyfeladatokat.
Erre az évfolyamszakkörre tehát az adott évfolyam bármely
osztálytípusában tanuló diák járhat. A szakköri létszám 10–20 fő, a
szakköri foglalkozásokat pedig az aktuális évfolyamon abban a tanévben
tanító egy-egy kolléga vezeti.
A tanári munkát itt a kortárscsoport húzóereje is segíti.
A diákok meghallgatják egymás megoldásait, tanulnak egymástól,
egyszerre ismerik el egymás tudását és versengve motiválják egymást. Ez a
tehetségsegítő forma igen sikeresnek bizonyult. Az Arany Dániel
Matematikai Tanulóversenyen több diákunk is a díjazottak között
szerepelt az elmúlt 10 évben. A matematika OKTV II. kategóriájában
is több alkalommal végzett az első 10 versenyző között matematika-fizika
tagozatra járó diák. A tapasztalatok alapján úgy gondoljuk, hogy
ez az iskolai matematika évfolyamszakkör más intézményekben is könnyen
meghonosítható, és remek lehetőséget ad a matematikai tehetség
fejlesztésére.
9.-es évfolyamszakkör, 7. foglalkozás
1. Egy szög csúcsa az \(A\) pont, szárai \(s_1\) és \(s_2\).
Felvesszük a szög \(s_1\) szárán a \(B\), \(C\), az \(s_2\) szárán a \(D\), \(E\) pontokat úgy, hogy \(AB=BD=DC=CE=EA\). Hány fokos a szög?
2. Az \(ABC\) háromszögben \(AB=3\cdot BC\). Legyen \(P\) és \(Q\) az \(AB\) oldal azon pontja, amelyekre \(AP=PQ=QB\).
Legyen \(F\) az \(AC\) oldal felezőpontja. Határozzuk meg a \(QFP\) szög nagyságát.
3. Az \(ABCD\) négyzet belsejében felvesszük a \(P\) pontot úgy, hogy az \(ABP\) háromszög olyan egyenlőszárú háromszög legyen,
amelynek alapon fekvő szögei 15 fokosak. Mekkora a \(CPD\) szög?
4. Az \(ABC\) háromszög \(AB\) oldala 26 cm. Az \(A\) csúcsból induló súlyvonal 18 cm, a \(C\)
csúcsból induló súlyvonal pedig 15 cm hosszú. Mekkora a háromszög területe?
5. Az \(ABC\) szabályos háromszögben \(D\) és \(E\) rendre az \(AC\) és \(AB\) oldalak pontjai,
\(P\) pedig a \(BD\) és \(CE\) szakaszok metszéspontja. Határozzuk meg a \(BPE\) szög nagyságát, ha az \(AEPD\) négyszög és a \(BCP\) háromszög területe egyenlő.
6. Hány hegyesszögű, derékszögű, illetve tompaszögű háromszöget határoznak meg egy szabályos húszszög csúcsai?
A csoportok fő célja, hogy mindenki kimagasló
eredményt érjen el az emelt szintű matematika érettségin, majd felvételt
nyerjen az általa kiválasztott felsőoktatási intézménybe és ott
sikeresen és eredményesen megállja a helyét. Ezt el is szokták érni a
diákok, hiszen a négy közösen töltött év alatt a szorosan vett tananyag
átadásán túl, a csoportok minden tagjának fejlesztjük a képességét az
önálló problémamegoldásra, a kitartó, önálló, mély munkára. Így,
reményeink szerint, akár a tudományos életben, akár a magánszektorban
helyezkednek majd el az egyetemi éveik után, értékes és elismert
szakemberek lesznek.
A hatosztályos speciális matematika tagozat
Tagozatunk az egyik
legfiatalabb speciális matematika tagozat hazánkban. A radnótis
matematikaiskola első osztálya az 1987/88-as tanévben indult, öt
évfolyamos képzési formában, gimnáziumunk legendás igazgatója, dr.
Bánfalvi József kezdeményezésére. A programban részt vevő
matematika szakos kollégák úgy látták, hogy nagymértékben növelné a
hatékonyságot, ha már hetedik osztálytól kezdve lehetőség nyílna a
mélyebb matematikai ismeretek megalapozására. Ezért az 1988/89-es
tanévben megkezdte munkáját – időben az országos szinten is első –
hatévfolyamos speciális matematika tagozatos osztály.
Számos vitát váltott
ki szakmai körökben a 6-évfolyamos képzés, mivel többen úgy
vélték-vélik, hogy egy 6. osztályos gyermek nem maga dönt a
továbbtanulásáról, hanem elsősorban a szüleire hallgat. Ebben van
igazság, ugyanakkor a kiemelkedő matematikai tehetség már 12 éves korban
is jól megfigyelhető, emellett a tehetséges gyerekek nagyszerűen tudnak
együtt dolgozni. Nem kell szégyellniük az osztályban, hogy átlagostól
eltérő az érdeklődésük, nincsenek olyan korlátaik, amelyek sajnos a
legtöbb általános iskolai osztályban fékezik előrehaladásukat.
Bár a korábbi
iskolájukhoz képest sok gyereknek erős váltás a matematika tagozat,
mégis az a tapasztalat, hogy ha 7. osztály elején a hangsúlyt nem a
tárgyi tudásra, hanem a gondolkodás finomítására, élesítésére helyezzük,
akkor a többi tudáselem idővel magától beérik. Természetesen a tanár
kollégáktól sokkal több energiát igényel egy ilyen típusú osztályban
végzett munka. Ez szinte egy külön szakma. Ennek elsajátításában is
rengeteget segít egy jelentős szellemi műhely, az ország speciális
matematika tagozatain tanító kollégák évenkénti kétnapos találkozója.
Ennek fontos részét képezi a bemutató órák megbeszélése, kiváló
felkészültségű kollégák tanítási módszereinek megismerése és a szakmai
megbeszélések, amelyek mind beépülnek a tanári munkánkba. Nagyon
hatékonynak bizonyultak az esti kötetlen baráti beszélgetések is.
Évtizedes remek munkakapcsolatok alakultak ki. A más iskolákban
folyó jó gyakorlatok átvétele és adaptálása a saját intézményünkben
folyó munkához volt talán legfontosabb dolog, ami a radnótis matematika
tagozat munkáját segítette. Például az 5. osztályos tehetséggondozó
szakkörök ötletét a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumból, a hetedikesek
heti szorgalmi feladatsorainak beépítését a tananyag feldolgozásába a
budapesti Fazekas Gimnáziumból vettük át. Ugyancsak innen kaptuk az
inspirációt a matematikából legkiválóbb diákjainknak tartott, évfolyami
megkötés nélküli szakkör elindításához és működtetéséhez.
Iskolánk
matematikatanárai a speciális matematika tagozat előkészítéseként 5. és
6. osztályos diákoknak általános iskolai szakköröket vezetnek. Az
ötödikes foglalkozásokra kb. 45–50, míg a hatodikos szakkörökre kb.
75–80 tanuló jár. A matematika tagozat indulása óta rendezünk a
hatodikos tanulóknak külön tehetségkutató versenyt is, ahol 90 perces
időkeretben 6 gondolkodtató problémával foglalkozhatnak.
A 7. és 8.
osztályban hetente kiadott szorgalmi feladatsorok, melyek megoldásait a
következő héten részletesen megbeszéljük, lehetőséget adnak az írásbeli
munka csiszolására. A fiatalok megérzik az ízét a felfedezés
örömének, ami a magas szintű szellemi munka elengedhetetlen feltétele a
későbbiekben. Ugyanakkor azt is megtanulják, hogy milyen formát öltsön a
beadott feladatmegoldás, külalak és szerkesztettség szempontjából.
Több sikertelen
próbálkozás után arra jöttünk rá, hogy a csoportbontás nem szerencsés
7–8. évfolyamban. Azok az osztályaink bizonyultak a legsikeresebbnek
tanulmányi munka és közösség terén is, amelyekben az induló 28–32 diák
együtt tevékenykedik a matematikaórán az általános iskolai két év során.
A diákok rengeteget tanulnak egymástól, valamint toleránsabbak és
megértőbbek lesznek a többiekkel.
Tehetségkutató verseny 6. osztályosoknak, 2023.
A megoldásra fordítható idő 90 perc. A megoldások indoklását részletesen le kell írni, az eredmények puszta közlése nem elegendő! A megoldások elkészítéséhez számológép, telefon nem használható. Felhasználható eszközök: toll, ceruza, radír, vonalzó, körző, szögmérő. Egy-egy feladat teljes megoldása 10 pontot ér.
1. Anna a spórolt pénzének felét társasjátékokra, a kétötöd részét pedig könyvekre költötte el. Névnapja alkalmából a megmaradt pénzéhez még kapott 4000 Ft-ot az apukájától. Ez alkalomból meghívta a barátnőjét cukrászdába. Itt elköltötte a meglévő összes pénzének kétkilenced részét, ami után 5600 Ft maradt nála.
a) Mennyi volt Anna spórolt pénze?
b) Mennyi pénzt költött Anna könyvekre?
2. Egy iskolai rendezvényen 22 diák vett részt. A végén megkérdeztük őket, hogy hány osztálytársuk volt a rendezvényen. Négyen azt válaszolták, hogy 4, hatan azt, hogy 3, és heten azt, hogy 2. Mi lehetett a hiányzó öt válasz?
3. A 2023 olyan négyjegyű szám, amelynek 3 db páros és 1 db páratlan számjegye van.
a) Melyik a legnagyobb ilyen tulajdonságú négyjegyű szám?
b) Hány darab 4000-nél kisebb ilyen szám van?
4. Az 1, 2, 3, 4, 5, … egész számok közé felváltva \(–\) és \(+\) jeleket tettünk. (A 2 előtt \(–\) jel van.) Az így kapott műveletsort balról jobbra haladva kezdtük elvégezni. Melyik számig végeztük el a műveleteket, ha az eredmény 2023 lett?
5. Az ábrán egy négyzet köré négy egybevágó téglalapot helyeztünk el. Egy ilyen téglalap kerülete 18 cm, a négyzet területe 25 cm2. Mekkora egy téglalap területe? (Az ábra nem a pontos méreteket tartalmazza.)
6. Van 5 db szabályos háromszög alakú egybevágó papírdarabunk. Ezeknek a szabályos háromszöglapoknak az oldalai 2 cm hosszúak. Mind az 5 háromszöget felhasználva összeállítottunk egy sokszöget úgy, hogy a szomszédos háromszögek teljes oldalukkal érintkeznek. Egy lehetséges sokszögtípus látható is az ábrán.
a) Rajzold le, hogy milyen különböző sokszögeket kaphatunk!
b) Mekkora egy-egy ilyen sokszög kerülete?
c) Mekkorák lesznek egy ilyen összerakás után kapott sokszög belső szögei az egyes esetekben?
A 8. osztály végén egy szintfelmérő dolgozat, valamint a két általános iskolai évben végzett munka alapján az M osztályt matematikából két csoportra bontjuk. Jelenleg az egyik csoport a 9–12. osztályban heti 6 órában tanulja a matematikát emelt szinten, de nem speciális matematika tanterv szerint. A másik csoport heti 7–7–8–8 órában, a speciális tanterv szerint halad tovább. A gimnáziumi évek alatt már két matematikatanár tanít az osztályban. A tagozaton folyó komplex tehetségnevelő, tehetségsegítő munkának számos összetevője van. Az osztályban oktató matematikatanárok egymás munkáját ismerve és segítve foglalkoznak a diákokkal. A kollégák szakmai tudása, felkészültsége messze meghaladja az átlagos tanári szintet. Tehetséges diákokkal csak az tud sikeresen foglalkozni, aki állandóan képezi magát és karbantartja tudását. Ez történhet a szakirodalom, illetve a hazai és nemzetközi versenyek feladatanyagának tanulmányozásával, valamint önálló rendszeres feladatmegoldással. A speciális matematika tagozat óráinak az átlagostól eltérő a szerkezete. A felfedeztető matematikaoktatást tartjuk a leghatékonyabb és legmotiválóbb módszernek. Ennek nagyon fontos része, hogy a tanár együtt gondolkodjon a diákokkal, és kérdéseivel segítse, vezesse a tananyag feldolgozását. Ez a tagozat indulása óta így van. Az új, tagozatos tanári munkába belépő kollégák hamar megszeretik és elsajátítják ezt – a tanártól állandó koncentrációt és biztos szakmai tudást igénylő – munkastílust.
Szorgalmi feladatok 7M, 2024. 04. 11.
1. Egy hatszögbe kör írható. A hatszög oldalait felváltva pirosra és kékre színezzük. Bizonyítsuk be, hogy a piros oldalak hosszának összege egyenlő a kék oldalak hosszának összegével.
2. Egy 6 m2-es helyiségben kiterítünk három szőnyeget, melyek területe egyenként 3 m2. Bizonyítsuk be, hogy van közöttük kettő, amelyek legalább 1 m2-en átfedik egymást.
3. Lefedhető-e a sík véges sok sávval? (A sáv azon pontok halmaza, amely két adott párhuzamos egyenes közötti pontokból áll, a két határoló egyenes pontjait is beleértve.)
4. Igazoljuk, hogy egy \(n\times n\)-es négyzetrács kiparkettázható \(5\times 5\)-ös, illetve \(1\times 3\)-as parketták segítségével, ha \(n=2021\).
5. Egy téglalap egy csúcsból induló oldalai 8 cm és 9 cm. A téglalapot az ábrán látható módon két párhuzamos szakasszal három egyenlő területű részre bontottuk fel. Határozzuk meg a két szakasz távolságát.
Kilencedik osztálytól indul az ún. „szuperszakkör”, amelynek munkájába évfolyam megkötés nélkül iskolánk bármelyik tanulója bekapcsolódhat. Ezeken a 90 perces foglalkozásokon komplex tehetséggondozó munka folyik. Sokszor a matematika különböző területeiről dolgozunk fel egy-egy témát. Máskor meghívott előadók, pl. volt tanítványok, egyetemi oktatók, matematikusok mesélnek a saját kutatási területükhöz kapcsolódó, ugyanakkor középiskolai szinten tárgyalható eredményekről. Itt zajlik a legrangosabb versenyekre való speciális felkészítés is. Ezeken a szakkörökön nagyon sokat tanulnak egymástól a diákok. A kisebbeknek óriási erőt ad az, hogy látják, a nagyobbak milyen mély és szerteágazó ismeretanyaggal rendelkeznek, és persze megértik: erre a tudásra ők is szert tehetnek, ha elég alázat és munkabírás van bennük. Amióta ez a szakköri forma működik megnőtt a matematika versenyeken kimagasló eredményeket elérő diákjaink száma, ami igazolja a kissé szokatlannak számító munkamódszert.
9–12.osztályosok „szuperszakköre” Egész együtthatós polinomok szorzattá bontása
1. Az \(a_1\), \(a_2\), \(\dots\), \(a_n\) páronként különböző egész számok, ahol \(n\ge 2\) egész szám. Bizonyítsuk be, hogy az \(\displaystyle f(x)=(x-a_1)(x-a_2)\dots (x-a_n)-1\) polinom nem bontható fel legalább elsőfokú, egész együtthatós polinomok szorzatára.
2. Az \(a_1\), \(a_2\), \(\dots\), \(a_n\) páronként különböző egész számok, ahol \(n\ge 2\) egész szám. Bizonyítsuk be, hogy az \(\displaystyle f(x)={(x-a_1)}^2{(x-a_2)}^2\dots {(x-a_n)}^2+1\) polinom nem bontható fel legalább elsőfokú, egész együtthatós polinomok szorzatára.
3. Tudjuk, hogy \(n\ge 4\), egész szám. Igazoljuk, hogy az \(\displaystyle f(x)=x^n+x^3+x^2+x+5\) polinom nem bontható fel legalább elsőfokú, egész együtthatós polinomok szorzatára.
4. Tudjuk, hogy \(n\ge 2\), egész szám. Bizonyítsuk be, hogy az \(\displaystyle f(x)=x^n+5x^{n-1}+3\) polinom nem bontható fel legalább elsőfokú, egész együtthatós polinomok szorzatára.
5. Legyen \(p(x)=a_7x^7+a_6x^6+\dots +a_1x+a_0\) egész együtthatós polinom \((a_7\neq 0)\). Tudjuk, hogy hét különböző egész helyen \(\vert p(x)\vert=1\). Bizonyítsuk be, hogy a \(p(x)\) polinom nem bontható fel legalább elsőfokú, egész együtthatós polinomok szorzatára.
6. Az \(a\) 5-tel nem osztható egész szám. Bizonyítsuk be, hogy az \(\displaystyle f(x)=x^5-x+a\) polinom nem bontható fel legalább elsőfokú, egész együtthatós polinomok szorzatára.
Tehetségsegítő munkánk fontos eleme, hogy tanulóinkat ösztönözzük a részvételre a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok feladatmegoldó pontversenyeiben. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy tudásukat minden témakörből frissen tartsák, sőt fejlesszék, ne elégedjenek meg az aktuális órai témakör adta problémák megoldásával. A legkiválóbbaknak iskolánk oktatási alapítványa biztosítja, hogy eljárjanak a fővárosi olimpiai szakköre, valamint matematika táborokba, ahol további ismeretekre tehetnek szert, és felmérhetik, hogy hol állnak korosztályuk más diákjaihoz képest. A gimnáziumunkban minden tanévben a matematika tagozatos osztályaink tanulmányi, illetve érettségi átlaga a legkiemelkedőbb. A legmagasabb emelt szintű érettségi átlag mellett, iskolánk történetének három legjobb, 4,98-as, 4,96-os és 4,95-ös, teljes osztályra vonatkozó érettségi átlagát is M-es osztályok érték el. A 2022/2023-as tanévben az M osztály speciális matematika tanterv szerint tanuló felében pl. 97%-os volt a matematika emelt szintű érettségi dolgozatok átlageredménye.
A tagozaton
végzett diákok túlnyomó többsége kiválóan megállja a helyét a hazai, sőt
a külföldi felsőoktatásban is. Közülük számos kutató, egyetemi oktató
került már ki. Húsznál több diákunk végzett, illetve tanul jelenleg is a
világ legjobbjai közé tartozó University of Oxford, University of
Cambridge és a bostoni MIT egyetemeken.
A speciális matematika tagozaton végzett tehetséggondozó munkánk eredményességét jól mutatja a hazai matematikaversenyeken elért számos kiváló eredmény mellett az is, hogy 2000 óta a nemzetközi matematikaversenyeken (EGMO, MEMO, RMM, IMO) diákjaink kb. 50 alkalommal szerepeltek a magyar csapat tagjai között. A matematika mellett más tantárgyakból is kiválóan teljesítenek az M osztályos diákok. Volt több diákolimpikonunk fizika, kémia és informatika tárgyakból, valamint nyertek OKTV-t diákjaink magyar irodalomból, biológiából, fizikából és orosz nyelvből is.
Természetesen az M osztály nem „versenyistálló”, inkább egy olyan, a tanulókat munkára
inspiráló közeg, ahol mindenki kibontakoztathatja képességeit.
A nagyon jó közösség kialakulásának alapja a teljesítmény, a
tolerancia és a nyitottság. Ezek azok a tulajdonságok, amelyek szinte
minden speciális matematika tagozatos osztályunkra jellemzőek. Az M osztály tehát nemcsak a matematikáról szól. Számos diákunknak a
matematika ugródeszkaként szolgál ahhoz, hogy más területeken elmélyedve
hasznosítsa a tagozaton elsajátított strukturált gondolkodást. Minden
osztályban jól érzik magukat azok is, akik nem matematikát választanak
továbbtanulási iránynak. Vannak köztük leendő orvosok, jogászok,
biológusok, akik akkor sem váltanak osztályt, amikor világossá válik
számukra, hogy nem a matematika az elsődleges érdeklődési területük.
Tudják, hogy az csak hozzáad egy osztályhoz, azon belül minden emberhez,
ha sokszínű a társaság. Jól megfér egymás mellett a leendő mérnök,
kutató, pénzügyi szakember, régész, színész, fizikus és még
sorolhatnánk, hogy milyen színes is szokott lenni egy M-es
osztályközösség. Az a szellemi és általános műveltségbeli koncentráció,
ami jó néhány specmat tagozatos osztályunkra jellemző volt és jelenleg
is jellemző, iskolánk legnagyobb értékei közé tartozik. Nem lehet
véletlen, hogy a tagozat történetében versenyeken és az érettségi
vizsgákon is legeredményesebb M osztályok éppen ezek közül a nagyon
sokszínű, szerteágazó érdeklődésű diákokból álló osztályokból kerültek
ki.
A matematika
tagozatos osztályokra jellemző, hogy valóban erős, összetartó
osztályközösség ott alakul ki, ahol az első két, még általános iskolai
évben sokat dolgoznak a diákok. De úgy, hogy nem rivalizálnak, hanem
örülnek annak, ha tanulhatnak egymástól. Ez a mentalitás annak az
önzetlenségnek az alapja, amire aztán egy valódi osztályközösség
épülhet. Fontos megemlíteni, mekkora szerepe van az osztályfőnöknek
abban, hogy milyen lesz egy specmat-tagozatos osztály. Mivel az ilyen
osztályokban sok az átlagostól valamilyen szempontból eltérő (ez lehet
viselkedés, tehetség, műveltség) diák, így kezdetben nem könnyű elérni,
hogy a gyerekek figyeljenek egyrészt egymásra, másrészt a halkabb,
visszafogottabb társaikra. A matematika tagozat rendkívül sokat
köszönhet azoknak a nem matematika szakos M-es osztályfőnököknek, akik
nagy pedagógiai érzékkel, a magas óraszámban tanító matematikatanárokkal
együttműködve, egymás munkáját kölcsönösen segítve vezették
osztályaikat. Nélkülük a speciális matematika tagozatunk kevésbé lett
volna eredményes.
Talán sikerült
érzékeltetni, hogy mennyi minden játszik fontos szerepet abban, hogy egy
tagozat eredményesen működjön. Jól kitalált képzési forma, kiváló
felkészültségű szaktanárok, gondolkodni szerető és egymást tisztelő
fiatalok, színes és érdeklődő tanulókból álló osztályközösség, a
tagozatos munkát tisztelő és segítő osztályfőnök. Bízunk benne, hogy
iskolánk e képzési formája még hosszú évekig biztosítja majd a Szegeden
és vonzáskörzetében élő fiataloknak, hogy elmélyülten és eredményesen
foglalkozhassanak matematikával.
Ábrahám Gábor, Szaszkó-Bogárné Eckert Bernadett, Schultz János Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium
Még a legjobb diáknak is nagy stressz, hogy jól teljesítsen egy-egy tanulmányi versenyen. Vajon hasonló helyzetben a saját tanára meg tudná-e oldani a feladatokat? Ezt is gyakorolhatják évről évre a matematikát tanítók országos vándorgyűlésén részt vevő pedagógusok.
A Lányok Európai Matematikai Diákolimpiáját, az EGMO-t 2025. április 11. és 17. között tartották Koszovóban. A magyar csapat szép eredménnyel, egy arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel tért haza, az összes ország között a 8., a 35 európai ország között pedig a 4. helyet szerezték meg. Kiss Melinda és Kocsis Anett csapatvezetők kiegészítették beszámolójukat az EGMO 2025 feladataival és a magyar versenyzők néhány megoldásával...
Az 1990-es évek közepén többünkben, akik régóta vezettünk matematikai tehetséggondozó szakköröket, felvetődött az a gondolat, hogy eredményesebb lenne a munkánk, ha tanév közben pár hétvégére elvinnénk valahova a szakkörösöket és ott intenzíven foglalkoznánk matematikával... Pintér Ferenc írt a 25 éves múltról és a jelenről: erre a tanévre szeptember 15-éig lehet regisztrálni: https://erdosprogram.hu
Hraskó András, a Budapesti Fazekas Gimnázium széles körben ismert tanára az utóbbi években Angliában tanít. Korábbi – köztük mára eredményes matematikus – és mostani tanítványairól szóló emlékeit, tapasztalatait osztotta meg, kiemelve a tehetséges diákok korai kutatómunkájának fontosságát és a Polygon pályázatait. Bepillantást nyerhet az Olvasó abba, hogyan tudja motiválni diákjait egy motivált matematikatanár...