Tanóra – szakkör

Sokszor találkozunk olyan feladattal, ötlettel, amit szívesen elteszünk későbbi használatra. a tanóra – szakkör rovat szeretne hozzájárulni a matematikatanárok eszköztárának gazdagításához, fórumot kíván adni a gondok, nehézségek megtárgyalására is. (rovatszerkesztő: Győry Ákos.)

Mi így használjuk az interaktív táblát

„Szerintem az interaktív tábla színt visz a tanulásba, hiszen az összes elektromos kütyü vonzza a diákok figyelmét. Lehetőséget ad a távtanulásra (pl. ha beteg valaki, akkor egy az egyben megkapja az órai anyagot és be tudja pótolni). Lehet rajta akár videókat nézni, ami szintén jobban megmarad a fejünkben, mintha a tankönyben olvasnánk valamit. Összességében az elektronikus tábla szerintem egy szuper dolog.😊” (Kovács Mariann 11.oszt.)

Hóember a tanteremben

Nem, a cikk címe nem tévedés, sőt, ez a hóember jó okkal és tartósan költözhet be tantermünkbe, ha akarjuk, családostól, sőt, csapatostól… Olyan volt diákként írok, aki mindig küzdött a matematika kihívásaival, és sajnos nem a kreativitás és játékosság helyeként maradt meg bennem a matematikaóra, pedig meg vagyok győződve arról, hogy ezeknek megvan a létjogosultsága ott is...Az idei karácsonyra készülve találtam a geometrikus papírdíszek témájára. Erről olvasva merült fel bennem a gondolat, hogy például egy geometrikus hóember milyen remekül illene egy ádventi matematikaórára vagy szakkörre.

Szokatlan gondolatok geometriai sorozatokról

A Polygon folyóirata a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének kiadásában 1991 óta jelenteti meg matematikai és szakdidaktikai közleményeit. Nemrég jelent meg 2016 novemberi, XXIV/1. száma, ebben a 69-78. oldalon olvasható Máté László cikke, amelyet − az összes fél egyetértésével − az Érintőben is közlünk. A szerző néhány példán keresztül azt szeretné megmutatni, hogy ha egy geometriai sorozatot végtelen sorozattá terjesztünk ki, akkor ezzel a látszólag kis lépéssel nagymértékben tágíthatjuk diákjaink matematikai szemléletét. A példák egyike egy tábla csokoládé...

A játékelmélet elemei és Neumann János

Ez a rövid cikk alapvetően didaktikai szándékú és fő célja, hogy megmutassa a XX. század egyik legkiemelkedőbb magyar matematikusának, Neumann Jánosnak egy igazán világra­szó­ló ered­ményét, pontosabban az ahhoz vezető fő gondolatokat, amit ma „Minimax-tételnek” vagy a játék­­elmélet alaptételének is neveznek. A leírtak alapján akár egy középiskolai kísér­leti kipró­bálást is meg lehet szervezni, amit a szerző meg is tett évekkel ezelőtt több vidéki és fővárosi iskolában.

Dolgozatírás a középiskola és a felsőoktatás határán

A dolgozatírás szót sokféle értelemben használjuk. Van röpdolgozat, írásbeli felelet, témazáró dolgozat, kompetenciamérés, kisérettségi, próbaérettségi, érettségi közép- és emelt szinten, egyetemi zárthelyi dolgozat. Körülbelül 10-15 éve néhány új fogalom is megjelent a köztudatban: nulladik ZH, kritériumdolgozat, szintfelmérő.

Játékok a tanórán, szakkörön

Képzeljék, vannak tanárok, akik úgy tanítanak, hogy még az 5-8.-os, sőt a 9-12.-es diákjaikkal is alkalmanként játszanak. Milyen játékok férnek be egy tanóra kereteibe ? Egy kis ízelítő Magyar Zsolt jól bevált gondolkodtató játékaiból, nem kell hozzájuk sok idő, csak papír, ceruza, néhány kocka vagy egy pakli kártya, és a gyerekek örömmel és észrevétlenül tanulnak...
Keresés