Tanóra – szakkör

Sokszor találkozunk olyan feladattal, ötlettel, amit szívesen elteszünk későbbi használatra. a tanóra – szakkör rovat szeretne hozzájárulni a matematikatanárok eszköztárának gazdagításához, fórumot kíván adni a gondok, nehézségek megtárgyalására is. (rovatszerkesztő: Győry Ákos.)

A győri Révai Miklós Gimnázium közel 240 éves történetében a matematika és annak tanítása mindig központi szerepet kapott. Kétrészes cikk­so­ro­za­tunk első részében Csete Lajos és Árki Tamás az intézmény kialakulásáról, három legen­dás tanáráról, Arany Dánielről, Kárteszi Ferencről és Czapáry Endréről ír. A következő rész decemberi számunkban már a gimnázium jelenéről fog szólni. Következik az első rész.
A Békéscsabán megrendezett idei Rátz László Vándorgyűlés hívószava az együttműködés volt. 200 résztvevő kísérte figyelemmel az előadásokat, szemináriumokat. Az eseményről Kosztra Gábor írását olvashatják. A megnyitó és számos előadás elérhető, visszanézhető a Társulat Youtube csatornáján. Nyitóképünkön az idei Beke Manó-díjasok. Cikkünkből és a videókból is bizonyára kiderül, mitől több egy hagyományos tanári továbbképzésnél az RL.V.
2024 áprilisában a szegedi és a debreceni egyetem közös Matematika és Informatika Didaktikai Kutatások konferenciájának célja volt, hogy lehetőséget biztosítson a magyarországi és a határon túli, matematika és informatika di­dak­ti­ká­val foglalkozó kutatók és PhD-hallgatók, egyetemisták találkozására. 7 ország 88 részt­ve­vő­jé­nek találkozójáról számolt be Báró Emőke.
Ez az írás a 2024-ben a békéscsabai Rátz László Vándorgyűlésen elhangzott szemináriumi foglalkozás alapján készült. A közölt feladatok azt próbálják meg bemutatni, hogy miként lehet a szakköri munkában érdekes, egymásra épülő, egyre nehezedő feladatokat feladni a tanulóknak az egész világon egyre dinamikusabban fejlődő való­szí­nű­ség­szá­mí­tás témaköréből. Fonyó Lajos és Fonyóné Németh Ildikó cikkének első részében bolyongásokkal foglalkozik a síkbeli koordináta-rendszerben, majd a kocka és az oktaéder élein. A megoldásokhoz változatos módszereket, jó ötleteket kínálnak a szerzők.
A Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban évtizedek óta folyó tehetséggondozó munkáról írtak az iskola tanárai, Ábrahám Gábor, Szaszkó-Bogárné Eckert Bernadett és Schultz János. Az elveken és a megvalósításon túl a különböző korosztályoknak szóló matematika szakköri feladatsorokból is mutatnak példákat.
Néha előfordul, hogy a híresen nehéz Schweitzer Miklós Matematikai Emlékversenyen kitűznek egy-egy feladatot, ami akár középiskolások számára is érthető, nemcsak a leírása, hanem a megoldása is, ami persze nem egyszerű, változatos ötleteket, sok kreativitást igényel. Mégis hasznos lehet ilyen példákat is mutatni a diákoknak, azt szemléltetve, hogy bár egyáltalán nem könnyű, de még a világ egyik legnehezebb matematikaversenyének is lehetséges megoldani a feladatait. Szőke Tamás 2018-ban első helyen végzett a Schweitzer-versenyen, saját tapasztalata alapján mutatja be az egyik ilyen feladatot.
A szilárd alapok hiánya megnehezíti az egyetemi szintű matematika tananyag elsajátítását, a sikeres előrehaladást. Ezért kiemelten fontos, hogy szükség esetén időben, hatékony támogatást nyújtsunk a hallgatóknak. Ezt a célt szolgálja a bejövő hallgatók matematikai kompetenciamérése. A Miskolci Egyetemen 2023-ban új koncepció szerint bevezetett szintfelmérésről és a kapcsolódó felzárkóztatásról az egyetem két mate­ma­ti­ka­ok­ta­tó­ja, Homolya Szilvia és Rozgonyi Erika írt.
Középiskolai tanárként (és persze diákként is) szeretjük az olyan egész együtthatós másodfokú egyenleteket, amelyeknek egész gyökei vannak. A középiskolai tanulmányok során számtalan ilyen egyenlettel találkozunk, és megesik, hogy ezek között valamilyen kapcsolatot is felfedezünk. Tritz Árpád ilyen speciális másodfokú egyenletpárok érdekes kapcsolatát járja körül.
Közeledik az új követelmények szerinti érettségi, tavaly elkezdett sorozatunk 5. része is ehhez nyújt segítséget. A valószínűségszámítás és statisztika témakörben sok változás történt: új ismeretek, elvárások kerültek be mind a közép-, mind az emelt szintű követelmények közé. Ezek tanulása elengedhetetlennek tűnik ahhoz, hogy megfelelően el tudjunk igazodni a ránk zúduló adathalmazok, a sokszor manipulatív diagramok között. Csapodi Csaba cikkében ismertet néhány szükséges fogalmat és pár olyan feladatot, amelyet elképzelhetőnek tart ebben a témában az érettségin.
Az érettségiztető tanárok már bizonyára utánanéztek azoknak a változásoknak, amelyek a NAT2020 bevezetésével idén már az érettségi feladataiban is megjelenhetnek. Az Érintő minden tavalyi és a jelen számában is témakörönként foglalkozik a matematika érettségi követelmények változásával. Geszler Evelin Anna, az ELTE Matematika Doktori Iskola didaktika programjának végzős doktorandusz hallgatója a hivatalosan közölt középszintű mintafeladatok elemzésével szeretné felhívni a figyelmet a 2024-es érettségin várható újdonságokra és az elkerülendő buktatókra, valamint az általános tudnivalókra.
Székely Péter két kollégájáról, Bertalan Zoltánról és Berkó Erzsébetről írt az Érintő szerkesztőségének. Azaz egy karácsonyi ünnepi matekozásról, ami szó szerint elvarázsolta őt is, és a tanítványait is. Egy különleges példa arra, hogyan lehet a játékból kiindulva megmutatni a matematikát, és arra is, hogy miféle bűvészkedésre képes néhány tanár, csak hogy elkápráztassa a diákokat. De jó, hogy van ilyen!