tudomány-népszerűsítés
Ellentétben számos excentrikus matematikus önéletrajzával, Mark Kac: Enigmas of Chances (A véletlen rejtélyei) című könyve biztos ízléssel és finom humorral ötvözi a különböző összetevőket: matematikát (beleértve a matematikai fizikát), történelmet, családot és a kollégákat. Simonovits András írása nyomán kicsit bepillanthatunk a 20. század matematikatörténetébe is.
Stefan Buijsman nemrég megjelent könyvének alcíme: Matematika a mindennapokban, egyszerűen, érthetően. Ez a könyv kellemes meglepetés: friss, jól olvasható és nem tartalmatlan. Az egyik oka ennek (a képletek mellőzése mellett) az a tény, hogy nagyon sok történeti, filozófiai vagy éppen kulturális antropológiai tudásra támaszkodva beszél a matematika mibenlétéről, alkalmazhatóságáról, szépségéről. Érdeklődő ifjúnak, tanárnak, sőt matematikusnak is ajánlja Tóth János.
Az egyik legjobb tudományos népszerűsítő könyv, amelyet valaha olvastam. Bölcs, szellemes, időszerű. – írta az Érintőben 2020-ban az angol nyelvű könyvről Simonovits András. A könyv most megjelent magyar nyelven is, Gyárfás Vera fordításában. A véletlen rejtélyei…
Mordechai Ben-Ari, az izraeli Weizmann Institute of Science professzora egy igazi matematikai gyöngyszemmel ajándékozta meg az olvasókat. Matematikai meglepetések című könyve a matematika számos területéről mutat be olyan, jellemzően kevésbé ismert összefüggéseket, kapcsolódási pontokat, amelyek mind a középiskolai, mind az egyetemi oktatást megszínesíthetik. Bárki szabadon letöltheti a könyvet, olvasása Bozóki Sándor szerint óriási élmény.
A könyv nagyon szenvedélyes, inspiráló, nehéz letenni. Csodás példákon keresztül mutatja be, hogy az egész világot behálózzák a matematikai struktúrák. A címhez hűen, az oldalszámokon kívül, számjeggyel leírt számok valóban nincsenek benne, betűkkel leírva is csak pár helyen… Ha ebben a stílusban tanítanák az iskolában a matematikát, akkor valószínűleg kevesebben fordulnának el ettől a tárgytól – véli egy iskolás olvasó, Lóczi-Nagy Gemma. (Milo Beckman könyvéről két párhuzamos recenzió is készült, érdemes elolvasni a másikat is.)
Dworák Bence nagy kedvet csinál Milo Beckman könyvének elolvasásához (aki pedig egy fiatalabb olvasó véleményére is kiváncsi, az kattintson ide). A Matematika számok nélkül a matematika lényegét igyekszik megragadni és közelebb hozni a hétköznapi olvasókhoz. A 28 éves manhattani születésű amerikai szerző rendkívül nyitott és kommunikatív, szenvedélyesen mesél a világ nagy összefüggéseiről, szereti a képszerű példákat. A matematikát egy nagy faként képzeli el, amelynek a törzsét az iskolában mindenki által megtanult matematikai fogalmak alkotják…
Azt hiszem, közös élményünk nekünk, ma­te­ma­ti­ku­sok­nak, hogy időről időre megpróbáljuk elmondani nem­ma­te­ma­ti­kus családtagjainknak, hogy mi az, ami a matematikában szép és izgalmas. Vagyis mi az, ami bennünket annyira lenyűgöz, és oly sok időt töltünk vele. Ilyen fiktív családi beszélgetések adják a keretét Pintér Gergő ismeretterjesztő könyvének. Biró András ajánlja a Libri kiadásában idén megjelent, laikusoknak és matematikát jobban ismerőknek egyaránt érdekes könyvet.
Fröchlich Viktória ajánlójának tárgya Kereszturi Ákos: Bolygótudomány című, nemrégiben megjelent kötete, amelyben az elmúlt évek, évtizedek felfedezéseinek érdekfeszítő és alapos összefoglalását olvashatjuk a planetológia, azaz a bolygótudomány egyre szerteágazóbb témakörében. A könyv elejétől végéig egzotikus, már-már scifibe illő tájakra kalauzolja olvasóit, feltételezve, hogy már rendelkeznek valamilyen alaptudással mind a csillagászat, mind a földi geológia terén, és tudásukat a Naprendszer égitestjeire is ki szeretnék terjeszteni a 21. századi űrkutatások alapján…
A bolygók élete a csillagászatban teljesen járatlan csillagokat csodálóknak is (és ki ne csodálná az éjszakai égbolt csillagait?) kifejezetten élvezetes olvasmány. Én magam mintha egy regényt olvastam volna, nem tudtam letenni. Az érdekfeszítő, olvasmányos stílus, a tények, az űrutazások és eredményeik ismertetésével, érthető elemzésével, az óvatos feltételezések hangsúlyozásával, a tudománytörténeti háttérrel Földön túli gondolatokat ébresztenek az olvasóban, és elgondolkodtató kérdéseket is felvetnek a Világegyetem és Naprendszerünk múltja és jövője kapcsán. A The Planets nagy sikerű tévésorozat ihlette mű magyar változata az Akkord Kiadónál jelent meg.
„Ültessünk le beszélgetni egy idősebb matematikatanárt, aki már régóta a pályán van, és egy kezdő tanárt, aki nemrég óta él ennek a hivatásnak, és beszélgessünk velük arról, mit jelent számukra a matematikatanítás, és úgy általában ez a hivatás.” Kosztra Gábor ötletével és segítségével indul el áprilisban a Bolyai János Matematikai Társulat podcast sorozata.
A Bolyai János Matematikai Társulat a Nemzetközi π-nap (3.14 azaz március 14 – a Matematika Világnapja) alkalmából ismét „Matek az Utcán” rendezvényt szervez 2024. március 16-án szombaton 10-13 óráig. Tavaly települt ki először ebben a formában a matematika az utcára, amit az ország több városában is élveztek a szervezők és a véletlenül arra járók. Barbarics Márta árult el néhány részletet az idei eseményről.
A cím egy 2024 májusában bemutatott érdekes játékfilmre utal, amelynek főhősnője a Szemerédi-tételből kiindulva bebizonyítja a Goldbach-sejtést (a következtetés nem igaz). A Wikipédia se­gít­sé­gé­vel elolvasható a film leírása, a Goldbach-sejtés és a Szemerédi-tétel, mégsem tartom feleslegesnek a három kérdést egy rövid cikkben tárgyalni – írja Simonovits András.
Nagy érdeklődés kísérte a szegedi SZTE Bolyai Intézetben megtartott Pi-nap elő­a­dá­sait. „Az idei volt az első alkalom, hogy a matematika világnapján a szegedi mate­matikusok kifejezetten a Pi-nap apropóján beszéljenek érdekes matematikáról, ter­mé­sze­te­sen a pi számmal kapcsolatban. A rendezvényre a szójáték kedvéért pizzával, pitével és Piroska szörppel is készültünk, segítségükkel a csütörtök késő délutáni időpont ellenére sikerült megtöltenünk a száz főnél is nagyobb Bolyai-termet." Győrffy Lajos küldte el a beszámolót.
A Matematika Nemzetközi Világnapja (március 14.) alkalmából a Bolyai János Matematikai Társulat több mint negyven önkéntessel, két budapesti és öt vidéki helyszínen többszáz ember bevonásával idén is megszervezte a Matek az Utcán eseménysorozatot. A Társulat kezdeményezéséhez a helyi szervezők saját programokkal kapcsolódtak. Azt, hogy milyen trükkökkel sikerült nép­sze­rű­sí­te­ni a matematikát az ország utcáin, Barbarics Márta foglalta össze.
Amikor egy könyvesboltban megláttam Petr Beckmann A Pi története című könyvét, azonnal belekerült a bevásárlókosáramba – írja Lente Gábor. Eredetileg még 1970-ben jelent meg, magyarul pedig – Gerner József fordításában – a Typotex Kiadó jelentette meg 2022-ben. Ez az élvezetes írás nemcsak a könyvről szól…
A Bolyai János Matematikai Társulat Váltószögek című podcast-sorozata 2024 áprilisában indult, mostanra a negyedik adás is felkerült a YouTube-ra. A műsor házigazdája, Kosztra Gábor azt szeretné bemutatni, kinek milyen élményei kötődnek a matematikához, a matematika tanulásához, vagy a tanításához. Az érdekes beszélgetések elgondolkodtathatják a nézőt, és kicsit kitekintve erőt adhatnak a tanításhoz, hogy a mindennapi rutinba ne fulladjunk bele... (A kép forrása: termalfurdo.hu)
A Bolyai Társulat és a Rényi Intézet közös célja, hogy a társadalom egészéhez közelebb hozza a matematikát: közérthető módon megismertesse, miért fontos, mire használható, és hányféle alkalmazása van mindennapi életünkben (fotó: Freepik). Minél többet hallani erről a médiában, annál pontosabban megérthetik az emberek, milyen érdekes és mennyire hasznos a matematikai tudás.
Debrecenben március 8-án a „Matek az utcán” rendezvényre a Matematikai Intézet hallgatói és oktatói valamint a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 9. A. speciális matematika tantervű osztálya és tanáraik közös szervezésében került sor. Arról, hogy mi mindennel készültek, és hogyan valósították meg, Figula Ágota számol be.
„Valószínűleg több ember tanult jobb matematikai alapokat Gardnertől, mint bárki mástól a világtörténelemben.” – állítja Donald Ervin Knuth. Bár a recenzor nem osztja teljesen ezt a véleményt, de elismeri, hogy Gardner sikerének egyik titka, hogy egyfajta rafinált naivitással, huncut humorral fordult a nehéz matematikai és feladvány-logikai témák felé, és ezt a gondolkodásmódot olvasóinak tömege szerette meg. Hujter Mihály írásából kiderül, miért.
David Sumpter angol tu­do­mány­nép­sze­rű­sí­tő matematikus könyve a nagy­kö­zön­ség­nek íródott, nem tételez fel előzetes matematikai ismereteket. Erénye, hogy a megfigyelt (matematikai) összefüggéseket időről időre praktikus élethelyzetekre fordítja le, konkrét helyzetekhez konkrét stratégiákat javasolva. A magyar fordítást nemrég jelentette meg a Typotex kiadó. A könnyed, olvasmányos mű el­ol­va­sá­sá­hoz Lóczi Lajos kínál ízelítőt.