Nemzetközi Matematikai Diákolimpia
Nemcsak a magyar diákolimpikonok kiemelkedő, 8. helyezéséről (két évtized óta ez a legjobb csapateredményünk), a két arany-, három ezüst- és egy bronzéremről, de a hozzá vezető útról, az olimpiai szakkörről, az újonnan alakult „olimpiai iskoláról” és az edzőtáborokról is sokat megtudhatunk, majd bepillanthatunk abba, milyen is a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia szervezése. Dobos Sándor mindenre kiterjedő beszámolója végén Hraskó András is ír személyes élményeiről. Nézzük tehát a sikerhez vezető utat.
XIV. Leó pápa matematikából szerezte első diplomáját, a nemrég megválasztott román elnök pedig kétszer is maximális pontszámmal aranyérmes lett a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián, és karrierje kutató matematikusként indult. Mi lehet még azokból, akik matematikus diplomát szereznek? Simon Péter és Molontay Roland ad néhány ötletet... (Fotó: Matematikus állás­hir­de­té­sek a Profession.hu portálon.)
A 66. Nemzetközi Matematikai Diák­olim­pi­á­ról és az egész tanéves felkészülésről számol be Dobos Sándor, évközbeni versenyekről, táborokról, utazásról Ausztrá­li­á­ba, kengurukról, ered­mé­nyek­ről, érmekről. Gratulálunk a magyar csapatnak és felkészítőiknek!
Kéri Gerzson: „Vázlatok három tantárgy diákolimpiáinak a versenyzőiről, valamint az országos versenyek legjobbjairól 1894–2024” címmel megjelent munkájának és az azt megelőző „Hatvanhat év legtehetségesebb matekos diákjai. A matematikai diákolimpiák magyar versenyzői 1959–2024” saját kiadású könyvének nemrég megjelent, 2025-ig kiterjesztett online változatáról Oláh Vera írt könyvajánlót.