fizika
A Gondolat Kiadó a természettudományok és a matematika, valamint a filozófia, a művészetek, az irodalom és a történettudomány köl­csön­ha­tá­sa­it vizsgáló tudománytörténeti sorozatot indított útjára. E sorozat egyik – szü­le­té­sé­nek 100. évfordulója alkalmából Simonyi Károly emlékének szentelt – darabja a Matézis, mechanika, metafizika. A 18-19. század korának eszmetörténeti hátterét elsősorban Descartes, Leibniz, Newton és Kant gondolatai adják, de – erre a kötet szerkesztője, Gurka Dezső tanulmánya a legjobb példa – a filozófiára éppúgy hatnak a ter­mé­szet­tu­do­mányok, mint a filozófiai gondolatok a tudományok alap­kér­dé­se­i­re. A tanulmánykötetet Csizmadia Ákos ismerteti.
Csizmadia Ákos könyve a tragikusan fiatalon elhunyt magyar csillagásznak állít méltó emléket. A Föld alakjának pontos meghatározása Izsák Imre munkásságának talán legfontosabb területe. Elsőként mutatta ki, hogy a Föld egyenlítői ke­reszt­met­sze­te sem kör, hanem ellipszis. 1970-ben krátert neveztek el róla a Hold túlsó oldalán. Ladics Tamás méltatja a könyvet.
Arkadi Berezovski és Ván Péter: Internal Variables in Thermoelasticity című könyvéről írt recenziót Kovács Róbert. A könyv nem tisztán matematika-, de nem is egyértelműen fizikakönyv, szorosan illeszkedik mindennapi életünk mindennapi problémáihoz: hővezetés, rugalmasságtan és úgy általában véve a kontinuumfizikai kérdések tárgyalása a célja. Magja és mondanivalója egységes módszertan és eszközrendszer köré épült, a belső változók és a termodinamika egységét építik fel benne. A tökéletesség nem ideális, az ideális pedig nem tökéletes. A törekvés a tökéletesre lehet valós, az ideális világ csak képzetes, a valódi világunk feltérképezése és megértése pedig komplex. Ehhez mindkét oldal összhangjára szükség van, amit ez a könyv remekül megtestesít.
Hatvani László: Klasszikus mechanika mate­ma­ti­ku­sok­nak című könyve végigvezet minket az analitikus mechanika fejlődésének főbb állomásain, megmutatja, milyen utat jártak be a mechanika tudományterületét mai alakjára formáló őseink, mindezt matematikus szem­lé­let­mód­dal. A Polygon jegyzettár kötetét Gyebrószky Gergely ismerteti.
Stefan Buijsman nemrég megjelent könyvének alcíme: Matematika a mindennapokban, egyszerűen, érthetően. Ez a könyv kellemes meglepetés: friss, jól olvasható és nem tartalmatlan. Az egyik oka ennek (a képletek mellőzése mellett) az a tény, hogy nagyon sok történeti, filozófiai vagy éppen kulturális antropológiai tudásra támaszkodva beszél a matematika mibenlétéről, alkalmazhatóságáról, szépségéről. Érdeklődő ifjúnak, tanárnak, sőt matematikusnak is ajánlja Tóth János.
Mindig nagy öröm olyan relativitáselméleti bevezető könyvet kézbe venni, amely a szerző érett oktatási tapasztalatain alapulva didaktikai nehézségeket kerül el, és ezáltal olvasása szinte bizonyosan fiatal fizikusokat fog elindítani ebbe az irányba. Azonban nemcsak Hraskó Péter Relativitáselmélet c. tankönyvéről szól Etesi Gábor recenziója: kitér az általános relativitáselmélet meglapozására több mint egy évszázaddal ezelőtt, és az azt követő fizikatörténeti fejleményeken át egészen az utóbbi évtized felgyorsult kutatásainak eredményeire.
„A logika néha szörnyeket szül. Az elmúlt fél évszázadban rengeteg olyan bizarr függvény megjelenésének lehettünk tanúi, amelyek látszólag arra törekednek, hogy a lehető legkevésbé hasonlítsanak a célt szolgáló, becsületes függvényekre. Nincs többé folytonosság, vagy van folytonosság, de nincs derivált, és így tovább." – írta a 19-20. század fordulóján Poincaré. Ezektől a szörnyektől indult el ifj. Székelyhidi László 2024. ápr. 8-án a Rényi Intézetben tartott előadása, amelyben még kukacos almák, biciklik és turbulens áramlások is előfordultak.
Giorgio Parisi: A seregélyek röpte című könyvében nyolc önálló kis történet van, amelyek mind a szerző fizikai Nobel-díját megelőző időszakban születtek. Az első fejezet címe, A seregélyek röpte nem metafora, hanem a lehető legkonkrétabban kell érteni. A Rómában nagy csapatokban repkedő madarak összehangolt mozgásának tudományos vizsgálatáról szól. Az utolsó fejezet pedig Édith Piafot idézi. Lente Gábor vegyészprofesszor ajánlja a könyvet.
Neumann János tudományos hagyatékának ápolása folyamatos közös feladatunk. Azzal, hogy írásainak jelentősen kibővített változatát megjelentette, fontos részt vállalt ebben a tevékenységben a Typotex Kiadó. Neumannak a kötetben szereplő fizikai és matematikai tárgyú írásairól most Etesi Gábor számol be. Ugyanakkor Vizvári Béla cikke a közgazdaságtani és matematikai dolgozatokat ismerteti. A recenziók is igazolják, hogy Neumann írásai mennyire gondolatébresztőek.
Mi minden áll az Ericsson-díj hátterében? Először is egy negyed százada az oktatás iránt elkötelezett világcég, rengeteg szervezőmunka, mintegy száz kivételes, nagyszerű pedagógus, akik elnyerték a díjat, és a róluk szóló lélekemelő kisfilmek, amelyek mostanában már a YouTube-csatornán is megnézhetők. A videók készítéséről most először olvashatnak a 2024-es Ericsson-díjátadóról szóló beszámoló keretében.
Fényes Imre (1917–1977) a magyar fizika egyik legendás alakja, ma is hatással van tanítványaira. Ropolyi László és Szegedi Péter most megjelent válogatása bemutatja 50 évvel ezelőtti termo­di­na­mi­kai és kvantummechanikai eredményeit, köztük kapcsolatát Heisenberg vagy éppen Neumann gondolataival.